Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-76

76. országos ülés m&i'cziuj nak kell lenni. Kicsi adat ugyan, azonban megérdemli a figyelmet, mert Horánszky Nándor t. képviselő ur azt állította, hogy egy kilót sem viszünk ki, pedig az 1886 iki évben 4,056 métermázsát vittünk ki Olaszországba. Nem nagy szám s csak azzal szemben említem fel, hogy egy kilót sem viszünk ki. A mit végül t. képviselőtársam a pénzügyi bizottság jelentésére vonatkozólag mond, bátor vagyok becses emlékébe felidézni azt a vitát, a mely a pénzügyi bizottságban a praemiumban való részesülésre nézve felmerült s a melyet ő maga érintett meg. Akkor a bizottság plenumában bátor voltam azt a nézetet kifejezni, hogy igenis mi a termelés arányában járulunk hozzá. Ez ellenmondásra egy részről sem találván, azt hittem, hogy ez a bizottság nézete és kötelességszerű leg felvettem a jelentésbe. Mikor azután harmadnap a jelentés a plenumban hitelesíttetett, kifogás az ellen nem tétetett. Ne méltóztassék tehát igénytelen fogalmazásomat ugy feltüntetni, mintha én csak egyéni nézetemet vagy bármely tévedést abba szándékosan belevenni akartam volna. Az előadottak igazolják eljárásomat, máskép nem tehettem,, igenis meggyőződésemet fejeztein ki, de minden ellenmondás nélkül jutván az a jelentésbe be, ezt a bizottság akaratának tekintettem. Ezeket voltam bátor megjegyezni, máskülönben az 1. § t elfogadásra ajánlom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnöki T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Az első kérdés az lesz: elfogadja-e a t. ház az 1. §-t; igen vagy nem? Azután fogom feltenni azt a kérdést: elfogadja-e a. t. ház azt a határozati javaslatot, melyet Mudrony Soma t. képviselő ur beadott. Kérdem tehát, méltóztatik-e az 1. §-t elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Kérdem most már, elfogadja-e a t. ház a Mudrony Soma t. képviselő ur által beadott határozati javaslatot? (Elfigadjuh!) Elfogadtatott. Tibád Antal jegyző (olvassa a 2. §. czímét, a 2. §-tól a 68. §-ig, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közlekedési bizottság 126. számíi jelentése ^,a közmunka- és közlekedésügyi nűnister ur által a kisírj szállás-dévaványa-gyoinai helyi érdekű vasút kiépítésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában" 124. szám alatt benyújtott törvényjavaslat iránt. Azt hiszem, t. ház, méltóztatik a bizottság jelentését felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. ä-én, hétfőn. 1S88. 99 Tibád Antal jegyző: Tolnay Lajos előadó ! Tolnay Lajos, közlekedési bizottság előadója: T. ház ! (Halljuk!) Ha országunk közlekedési utain végig tekintünk s azokat összehasonlítjuk szomszédainkéval vagy épen az európai nyugoti államokéival és tanulmányt ejtünk meg a felett, hogy gazdászati, kereskedelmi, politkai, sőt hadi szemponthói is mi szükségletei volnának ez irányban az országnak, lehetetlen őszintén be nem vallanunk, hogy tömérdek e téren a teendő, óriási szellemi és anyagi tőkék beruházása szükséges, sőt az állam áldozatkészsége is nagy mértékben fog még igénybe vétetni, mielőtt utaink, vasutaink és folyóink kielégítő kiterjedésben és állapotban fognak rendelkezére állani oly állapotban, minőben azokat az ország szükségli, sőt részben már sürgetőleg követeli is. Miután azonban az ország nagymérvű áldozatait, azt hiszem, ez irányban a legközelebbi jövőben igénybe vehetőknek senki sem tartja, felfogásom szerint örömmel kell üdvözölnünk minden alkalmat, midőn az érdekeltségek magántőkével szövetkezve, közlekedési hálózatunk kiegészítését eszközölni óhajtják. A közmunka- és közlekedésügyi minister urnak ily irányú két előterjesztését van szerencsém a t. háznak ezennel bemutatni. Az egyik vonatkozik a kisuj száll ás-gyomai vasútra. E vasút a magyar államvasutak szolnoknagyváradi vonalán Kisújszállás állomásából indul ki és Nagy kun-Szolnok és Békés megyék területén Ecseg, Dévaványa és Nagyállós községek érintésével ugyanezen vasútnak szolnok-aradi vonalán Felsőgyoma állomásába szakad be s oly területet érint, melyen ez idő szerint az év nagy részében a közlekedési csaknem szünetel, mely azonban ugy productionalis képességénél, mint valóságos productiojánál fogva ezen vasutat joggal követelheti és tényleg szükségli. A vonal hossza 45 kilométer s a vasút az 1880: XXXI. törvényczikk keretén belül szándékoltatik engedélyeztetni ugyanazon műszaki feltételek mellett, a melyeket a törvényhozás több rendbeli hasonló helyi érdekű vasúti előterjesztésekből már bővebben ismer és ennélfogva, azt hiszem, helytelenül cselekedném, ha a t. ház figyelmét arra kívánnám igénybe venni, hogy azon részletes feltételeket soroljam el, melyek mellett a vasút létesíttetni fog. Szorítkozni fogok csupán azon nevezetesebb momentumok előadására, melyek minden egyes vasút sajátlagos viszonyaiból következnek és ennélfogva itt is a többiekkel nem egyenlők. A tényleges tőke, mely a vasutba befektettetni szándékoltatik, 1.205,000 frtban lett a ministerium által megállapítva. Ez összeg az idézett törvényczikk értelmében részben törzsrészvényekkel, részben 72% árfolyammal számított elsőbbségi, 5°/o ot kamatozó részvények által kívántatik fedeztetni. Biztosítékul 13*