Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-58

58. erszigos ülés február 7-én, kedden. 1888. Qt vagy mint említve volt, más ozélok által vezettetve, melyeket hivatalos eljárásomban mindig figyelmen kivül szoktam hagyni és a melyre nézve kénytelen vagyok visszautasítani azt a vádat, mintha mellé­kes tekintet vezetett volna Pueher József megvá­lasztásában, hanem csupán ezen szempontból for­dultam hozzá. (Helyeslés jóbbfélol.) Én azt hiszem, hogy méltó aggályunk lehe­tett mindnyájunknak, hogy vájjon az 1.800,000 forinttal előirányzott költség mellett nem merül­hetne-e fel az az eset, mely oly gyakran felmerült, ha egységárak alapján történik az építkezés és hiteltúllépés állott be. S megvallom, hogy valamint a magam részéről teljes megnyugvással vettem és valamint a pénzügyi bizottság is teljes megnyug­vással fogadta, a midőn kijelentettem, hogy van egy vállalkozó, ki 1.700,000 forintért az épületet tel­jesen elkészítve, az épület kulcsát kellő időben beszolgáltatja, akként, hogy az épületet át lehet venni tőle : ugy nem hittem, hogy itt a személy ellenzésre fog találni. Thaly Kálmán: A szabad verseny elvéről van szó, nem a személyről. Fabiny Theophil igazságügymini ster: Hogy a szabad verseny kizárására mi birt engem, azt jeleztem akkor, midőn azt mondtam, hogy az időt és költséget kellett tekintetbe venni. A sza­bad versenynek tudniillik eredménye az lenne, hogy 1888-ban az építkezés alig kezdethetnék még meg, mig ha a szerződés, melyet kötni ter­vezek, létrejön, az építés a folyó esztendőben már egy előrehaladott stádiumot fog elérni és ez által biztosítva látom azon czélt, melyet elérni kívánok, hogy tudniillik az épület 1890ik évi november előtt átvehető legyen Hogy miért kell a dolgot siettetnem, annak másik oka az is, hogy egy hitelművelet alapján történik a pénzbeszerzés. Az illető pénzintézet, mely velem az egyezséget oly időben kötötte, mi­dőn a pénzpiaez viszonyai a mostaniaknál sokkal kedvezőbbek voltak, csak folyó évi február utolsó napjáig áll kötelezésben s én azt hiszem, hogy ha ezen ajánlatot nem fogadom el, alig lesz olyan idő, melyben ily kedvező körülmények közt képes le­szek a kölcsönt megszerezni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mert méltóztassék tekintetbe venni, hogy 100 forintért 99 forint adatik készpénzben s ezen összeg is nem ugy adatik, bogy azonnal fel kell venni az 1.800,000 forintot, hanem a felme­rülő szükséghez képest, az építés előrehaladásához mérten részösszegekben szolgáltatik s legfeljebb 57*% kamat fog érte fizettetni; a törlesztés pedig 1890. november 1-én kezdődnék, a mikor meg­szűnnek azon házbérek, a melyekből a törlesztés legnagyobb részben lehetséges lesz. (Helyeslés jóbbfélol.) Eszerint én a kölesönt is oly kedvezőnek í tekintvén, hogy azt elszalasztani nem akarnám, ez , okból is kívánom, hogy az ügy ne halasztassék, hanem hogy azon idő alatt, mely ez irányban czélba vétetett, valósággal végre is hajtassák. i (Helyeslés a jobboldalon.) Végre a mi még a Pueher Józseffel való egyez­ményt illeti, meg kell jegyeznem, hogy ennek egyik világos kikötése az lesz, hogy minden munkálatot hazai iparossal kell eszközöltetni (Élénk helyeslés a jobboldalon) és hogy kivévén azon márványt, mely Magyarországon esetleg meg nem szerezhető és a Karsztból hozandó, semmi egyébnek nem kell kül­földi iparos által beszereztetni. (Helyeslés a jobb­oldalon. Egy hang a szélső baloldalon: Az volna szép, ha még ez se volna!) A mi a közbeszólást illeti, azt kérdem — mint már fel volt említve — hogy a törvényho­zásnak az-e az érdeke, hogy Pueher vagy X. Y. építsen, vagy pedig az-e, hogy az építkezés a nem­zetgazdasági tekintetek figyelembe vételével, tehát hazai iparosok igénybevételével, még pedig oly módon történjék, hogy a soliditás és realitás biz­tosítva legyen ? Ez irányban azon vállalkozó, ki­vel a szerződést megkötni szándékozom, teljes ga­rantiát nyújt s ennélfogva én is bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék a javaslatot, melyet Unger képviselő ur benyújtott, elvetni. (Élénk he­lyeslés a jobboldalon.) Búsbach Péter előadó: T. ház! (Halljuk!) Ha azon képviselő ur, ki Búsbach-systemät emle­getett, figyelemmel kisérte volna azt, a mit mond­tam, akkor ezt a szót valószínűleg nem használta volna. Mit tettem én? A pénzügyi bizottság javas­latát terjesztettem a ház elé. Indokoltam, különö­sen a pénzügyi részére vonatkozólag azt, hogy 1.800,000 frt elégséges lesz, két dologgal. Az egyik az, hogy a közlekedésügyi ministeriüm mű­szaki tanácsa megvizsgálta a terveket és az össze­get elégségesnek találta. A másik az, hogy az igazságügyi minister egy magánvállalkozóhoz for­dult, ki ezen összeget hasonlókép elégségesnek és kielégítőnek találta és hozzá tettem, ha jól emlék­szem, hogy ez egy reális, solid vállalkozó. Hogy az igen tisztelt igazságügyminister ur kivel végezteti azon munkákat, melyekre nézve felhatalmazást nyert a törvényhozástól, az nem a pénzügyi bizottság dolga. A pénzügyi bizottság szóba hozhatja a szabad versenyt, de ha az igazság­ügyminister ur nem fogadja azt el, miután a pénz­ügyi bizottság administrativ dolgok felett nem rendelkezik, a felelősség az igazságügyi minister urat illeti. Én tehát semmi egyebet nem akartam igazolni, midőn ezen két körülményt felhoztam, mint azt, hogy azon összeg, melyet az igazságügyi kormányzat ezen ezélra kér, elégséges lesz. Most egy másik körülményre vagyok bátor utalni. (Halljuk!) Thaly Kálmán t. képviselő ur iä*

Next

/
Oldalképek
Tartalom