Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-56

56. országos illés íefornär 4-én, szomljaton. 18S8. 35 induljon. Csakis ha minden gyümölcsöztetési ágat előmozdítunk, csak azzal lehet elérni azt, hogy a tőkeszaporodás nagyobi) mértékben induljon meg 8 legyen tőke azon czélokra is, a melyekre eddig nem volt. Azt hiszem, hogy a t. képviselő ur, a kinek beszédével a legbehatóbban foglalkoztam, nem fogja tőlem megtagadni, hogy előttem nem lebegett más czél, mint tisztán a gazdasági igazságok felderítése és hogy mellőztem a politikai momentumokat. Tettem pedig ezt azért, mert nem osztozom azon felfogásban, a melynek kifejezését hallottam, hogy egyedül az ellenzék van hivatva a gazdasági téren az ellenőrzést gyakorolni, Ha van kérdés, a melyet nem lehet pártpolitikai szempontból felfogni, az a magyar mezőgazdaság, a magyar ipar és a magyar közgazdaság kérdése. Ezeknél a kérdéseknél, azt hiszem,, le kell hullni közöttünk a válaszfalaknak és igyekeznünk kell egymást megérteni. És a midőn igyekeztem, ezt szem előtt tartva, ezen a téren maradni, engedje meg a t. képviselő ur remélenem, hogy ezt az érdememet nemfogjatőlem megtagadni. Egyébiránt a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Petrich Ferencz képviselő ur kívánja szavainak értelmét helyreigazítani. Petrich Ferencz: A t. előadó ur szíves volt felszólalásomra két irányban reflectálni s minthogy mind a két irányban félreértette szavaimat, kérem a t házat,hogy megengedni szíveskedjék, hogy azokat helyreigazíthassam. (Halljuk! Halljuk!) A selyemtenyésztésről nem szólok, mert ugy is szándékom van e tárgyban határozati javaslatot beterjeszteni és igy ráérek a benyújtás alkalmával helyreigazítani a tényeket. Rátérek tehát a culturmérnökség ellen intézett állítólagos támadásra, a mely abból áll, hogy rámutattam a szerintem elkövetett hibákra. Én, t. ház, a culturmérnökséget fontos intézménynek látom s igy távolról sem állott szándékomban annak jogosultságát és fontosságát megtámadni. Én nem azt mondottam, hogy hiba volna a földeket javítani, hanem azt állítottam, hogy a hiba az, hogy azon területen, a mely más növelési ágra sokkal jobban és kevesebb költséggel volt értékesíthető, t. i. a viz termő erejének felhasználásával haltenyésztés által, de a culturmérnökség a területeket nem ezen czélra'rendezi be s ott, a hol a haltenyésztés sikerrel volna űzhető, ennek nyoma sincs. Ez pedig, t. ház, nem azt tartalmazza, hogy én a földek javítását károsnak tartom, hanem az ellenkezőt. Egyébiránt, hogy a t. előadó ur túlságba esett, kitűnik onnan is, hogy mig a minister jelentésében 155,000 holdat tüntet fel, melyet a culturmérnökség megjavított: addig az előadó ur 1 millió catastrális hold területet emleget. E kettő között pedig nagy különbség van. A mi az általam felhozott magánügyemet illeti, t. i. halaim elorozását, azt állítja az igen t. előadó ur, hogy ez más téren is megtörténik s ennek sem a culturmérnökség, sem a kormány nem oka; no hát én azt nem is mondtam, hogy a lopás más téren is meg nem történik, de az már csak nem történik meg más gazdasági ágnál, például, ha valakinek gulyáját vagy ménesét az akolból vagy baromfiát az ólból kieresztik, habár más birtokán fogják is meg, hogy azokat egy község birója a lakossággal együtt elrabolva felossza, mint megtörtént ez halaimmal a kömlödi biró és lakosság által; s én ez esetemet csak azért hoztam fel, mert más praecedenst nem tudok, de saját esetemmel kézzel foghatólag bebizonyítható volt, hogy midőn minden más téren a hatóságok s törvény a tulajdonjogot védik : akkor törvényhiány miatt, a hal sem törvény, sem hatóság által védve nem lévén, törvény és állami intézkedések nélkül e fontos tér, haltenyésztésünk felvirágozni nem fog. Gaál Jenő (pécskai) : T. ház! Én is szavaimnak helyreigazítása végett kérek szót. (Halljuk ! Halljuk !) At. előadó ur azt tulajdonította nekem, hogy múltkori beszédemben a kormánynak mulasztásokat vetettem szemére azon téren, a melyre beszédem vonatkozott. Utalhatok azon képviselőtársaim emlékezetére, a kik múltkori beszédemet hallották, hogy volt-e abban csak egy szó is, a mely ily szemrehányást tartalmazott volna. Igenis felhoztam a különbség feltüntetése végett azt, hogy mig a kormánytól mi jelenleg mást, mint erkölcsi tá, mogatást nem kérünk, addig Németországban a | kormány a Raiffeisen-féle hitelegyletek szövetsé! geit anyagilag is segíti s Olaszországban újabb i intézményt statuálnak, hogy a gazdasági hitelintézetek hatályosan működhessenek. Ezt constatáltam és eonstatálom ma is. Azután felhozza az előadó ur ellenem, hogy politikai térre játszottam át e tisztán gazdasági kérdés tárgyalását. Én ugyan a politikai téren való vitatkozást nem tartom olyas valaminek, a minek elkövetése ellen védekezni kellene, de az előttünk lévő kérdés érdeke szempontjából utalni kívánok arra, hogy ezt egyáltalában nem tettem. Midőn én arra utaltam, hogy Magyarország — és ezt vallom most is — nem az értelmi és erkölcsi, hanem a hatalmi tekintélyek országa, evvel azt akartam mondani, hogy a jelenleg kormányon levő államférfiak közreműködését azért kell kérnünk, mert máskülönben a mozgalommal czélt nem fogunk érni. És, t, előadó úr, ha mi nem telünk az ennek folytán keletkezendő hatósági korteskedésektől a megyékben : 1 ne tartson tőlök ő sem s legyen meggyőződve, 5*