Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

64. országos ülés február 14-én, kedden. 18SS. 243 bíróságoknál: 1881-ben 30'8, 1882-ben 37-0, 1883-ban 42-1, 1884-ben 45-9, 1885-ben 48%-ot tett. Ez pedig több, t. ház, mint mennyi a nálunk most lévő restantia. A bajon ott is csak ugy tudnak segíteni, mint nálunk, hogy tudniillik szaporítják a birói erőket. (Helyeslés joblfelől.) Még szomorúbb adatokat mutat e tekintetben Francziaország, a szóbeliség tulajdonképeni hazája, pedig azt mondják, ott már jó perrendtartág van, csak a németországi rossz. Ennek igazolására, t. ház, szintén leszek bátor egy pár adatot felhozni. (Halljuk ! Halljuk !) A német állapot illustrálására azonban legyen szabad még megemlítenem, hogy az a nagy felsőbirósági létszám, melyet az imént kimutatni szerencsém volt, egy évben összesen 25 ezer egynéhány ügyet intéz eb ugy, hogy egy-egy biróra 48 ügy darab esik és mégis ily nagyszámú restantiák mutatkoznak. A mi a francziaországi állapotokat illeti, (Halljuk! Halljuk!) Franeziaországban van 26 főtörvényszék s ezeknél 512 biró. Az 512 biróra eső ügyforgalom a következő. Az 1884-iki adatok az utolsók, a melyek e tekintetben rendelkezésre állanak. 1883. deczember elsején a 26 főtörvényszéknél a hátralék volt 873; ügy; az 1884-ki évben érkezett 11,937, összes 20,668. Ebből 1884-ben elintéztetett 12,161, maradt hátralékban 8507. Ez a civilis forgalom. Számítsuk most a büntető ügyeket hozzá, a melyek 9631 darabot tesznek ki, akkor ez összesen 21,618 darabot ad s egy^ biróra felosztva a tevékenységet esik, 42 darab. És mégis mit látunk? Az ily nagy birói létszám mellett, minő a polgári ügyekben a pertartam csak a felebbviteli forumoknál? E 12,161 elintézett ügydarabból 3222 ügy vagyis 26 százalék elintéztetik 3 hónap alatt, 2526 vagyis 21 százalék 3—6 hónap alatt, 2912 ügydarab vagyis 24 százalék elintéztetik csupán felebbviteli fórumnál 6 — 12 hónap alatt, 2024 darab vagyis 17 százalék elintéztetik 1—2 év alatt és 1459 darab vagyis 12 százalék elintéztetik a felebbviteli fórumon több mint két év alatt. A kik figyelemmel kisérik az igazságügyi állapotokat, azok előtt az sem titok, hogy 1883. augustus 30-án hozott törvény áltál a franczia törvényhozás kénytelen volt a párisi főtörvényszéket egyszerre két civilis tanácscsal megszaporítani, mert négy éves restantiák voltak. Ebből csak azt akarom kihozni— mert ismétlem, helyesebbnek és alaposabbnak tartom a szóbeli eljárást — hogy a restantiák és a perbeli eljárás kérdése oly szoros összefüggésben nincs egymással, mint azt előttem szólt t. képviselőtársam mondotta. Nincs azért, mert restantia lehet itt is, ott is; és mondhatom sok lesz a restantia nálunk, különösen akkor, ha a kellő óvatosság nélkül fog a szóbeliség egyszerre behozatni. (Helyeslés jóbhfelöl.) Azon kérdésről, hogy mi módon akar az igazságügyi kormány ezen, a külföldhöz viszonyítva nem is oly nagymérvű és nem is oly óriási restantiákon segíteni, most behatóan szólni nem kívánok. (Halljuk! Halljuk!) Csak azt kívánom megjegyezni, hogy azon indokot sem tartom helyesnek, hogy a restantiák kútforrása arra lenne vezetendő, mintha hasztalan volna — a mint mondatott — minden foltozgatás, minden kísérlet: a restantiák maguk magukat növelik és ennélfogva eredmény csak a gyökeres reformtól volna várható. Nem helyeslem ez indokolást azért; mert ha méltóztatnék azon statistikai adatokat tüzetesen figyelemre méltatni, meglátná t. képviselőtársam, hogy az ügyszám-emelkedés az eddig létesített törvényes alkotásoktól eltekintve, egészen más tényezőkre vezetendő vissza és hogy az eddigi alkotások a restantiákat nem emelik. Bátor vagyok csak azt megemlíteni, hogy a perrendtartási novella és a semmítőszék eltörlése előtt Magyarországon a polgári ügyekben a felsőbb bíróságok együttes évi ügyszáma volt, közvetlenül a reform előtt, 1881-ben 107,522. szám és e reform következtében most, midőn annyira mondjuk, hogy a restantiák emelkedtek, az évi polgári ügyek száma még ma is,az 1887-ki emelkedést számítva, az összes felebbviteli forumoknál csak 89,976, tehát a felsőbíróságoknál a polgári ügyekben 17,000-rel kevesebb az ügyszám, mint volt a reform előtt. Hol van tehát az emelkedés? Abüntető ügyekben.De a nagymérvű emelkedéstittsemaközerkölcsök romlottabb állapota idézi elő, hanem az, hogy megteremtetett az ügyészségi institutió, a csendőrségi intézmény, megalkottatott az anyagi büntetőtörvénykönyv— és mindennek az az eredménye, hogy bár nem követtetik el több bűntett, de most a bűntettek megtoroltatnak, a mig azelőtt meg nem toroltattak. (Élénk helyeslés joblfelől.) Bocsánat, hogy száraz számokkal foglalkozom, de azt hiszem, hogy azok a kérdés megvilágítására szükségesek. (Halljuk! Halljuk!) 1870ben a királyi Curián a büntetőügyek száma tett — ide értve a fegyelmi ügyeket — 3297-et és fokozatosan emelkedett — nem akarom mind elolvasni — 1877-ben 11,099-re, 1881-ben 13,459-re, 1882ben 17,669-re emelkedett. Ekkor behozatván a büntetőügyekben a felébb vitel korlátozása, csökkent a szám 1883-ben 12,830, majd 1884-ben 9606-ra s 1887-ben tesz 10,595-re. De a Curián még ma is három annyi a büntetőügyek száma, mint volt 1870-ben. Ugyanez eredményt látjuk a budapesti királyi táblánál, hol a büntető és fegyelmi ügyek szerint 1872-ben 19,319 et, 1875-ben 37,432-őt, 1878-ban 42,892-őt, 1881-ben 58,938-at, 1882-ben