Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-62
242 $&' wszAgós ülés febrnár í4-én } kedden. 1888* bűnvádi eljárással egyidejűleg szintén életbe lehetne léptetni; életbe lehetne léptetni rendeleti utón is, ha a felhatalmazás erre a t. ház által megadatnék és ekkor kellő mód és idő volna a végleges perjogi reform megalkotására is 5 mert a végleges perjogi reform nem oly egyszerű kérdés, melyről csak azt kellene mondani, hogy hiszen jobban megértjük egymást közvetlen szóbeli érintkezéssel, mint Írásbeli közvetítéssel. Erre nézve mégis a tapasztalás, a perrendtartási eredmények szolgálnak felvilágosítással, melyek azt mutatják, hogy ott például, a hol nem a kellő óvatossággal és a tényleges viszonyok nem kellő figyelembe vételével hozatott be: ott az eredmény nem kielégítő s e mellett a szóbeliségnek nem következménye az, hogy a hátrálékokatmegszünteti, hanem ellenkezően szaporítja. Majd lesz szerencsém erre nézve statistikai adatokkal is szolgálni. A szóbeli perrend kérdése nem oly egyszerű. Látjuk, hogy 7—800 szakaszba kell foglalni a szóbeli érintkezés szabályait — ennyiben foglalják legalább más polgári perrendtartások — ez pedig nem kis dolog. És méltóztassanak megengedni, én tökéletesen osztozom ugyan azon nézetben, hogy a szóbeliségnek nem lényeges előfeltétele a codex; tökéletesen osztozom azon nézetben is, hogy a biró, a kellően, helyesen kifejtett szóbeliség alapján csak ugy, sőt Jobban fog tudni Ítélni, mint az Írásbeli periratok alapján: de arra nézve van kétségem, vájjon kellő előkészület nélkül Magyarország ügyvédeinek mindenike lesz-e azon helyzetben, (Mozgás a szélső baloldalon) hogy a védelmet, a melyet megszokott írásban teljesíteni, azt a védelmet, melynél a törvényt otthon megolvassa, gondolkozik, töröl, ir és újra ir, vájjon, mondom, azt a védelmet a szóbeli tárgyalásnál azonnal és minden előkészület nélkül lesz-e képes megfelelően eszközölni? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hanem képes, lemarad!) Vájjon az tigyédek mindenike képes lesz-e helyesen előterjeszteni azt, a mit védeimül előadnia kell. (Mozgás a szélső baloldalon.) Az, a mit felhozni és a t. háznak mintegy gondolkozási anyagul megemlíteni bátor voltam ; az a polgári perbeli teljes szóbeliségnek iskolája lenne, mely könnyen és természetesen létesíthető lenne. A végleges reform útját egy perczig sem késleltetné, sőt inkább hatályosan előkészítené, főleg azért, mert szemünk előtt látnók annak eredményét, szemünk előtt látnók a szóbeliség alakzatának hatását és ezen — hogy igy mondjam — átmenetileg létesítendő rendszerből a mi gyakorlati életünk igényeinek megfelelően tudnánk kiépíteni, létesíteni egy végleges rendszert. Az mondatott, hogy csak ez a végleges rendszer fogja a restantiákat eltüntetni a világról, ezt a szörnyszülöttet csak ez képes megölni; semmi más dolog itt nem segít. Bátor vagyok e tekintetben a t. háznak tájékoztatóul egy pár — azt hiszem — nem egészen érdektelen satistikai adattal szolgálni. (Bálijuk! Halljuk!) Statistikai adatokkal, a melyekből bizonyos combinatió mellett az is kivehető lesz, hogy a polgári perrendnek a teljes szóbeliségre való fektetése körülbelől mennyi bírói erőt vehet igénybe és ennélfogva a nemzet tisztában lehet azzal is, hogy igenis — és ezt teljes készséggel elismerem — jobb, alaposabb — nem mondom, hogy gyorsabb — igazságszolgáltatást fog kapni; de ennek az igazságszolgáltatásnak meg lesz a maga ára. Németországnak van 28 főtörvénj^széke. Ennél szervezve van 84 polgári és 24 büntető tanács. Megjegyzem itten, hogy már e részben sokkal kedvezőbb az arány a polgári és a büntető tanács között, mint nálunk, hol a felsőbb bíróságoknál a tanácsoknak majdnem a felét veszi a büntető igazságszolgáltatás igénybe. E 28 feltörvényszéknél van 532 biró, nálunk 184. A 172 első folyamodása törvényszéknél van 402 polgári tanács, melyből 82 egyúttal kereskedelmi tanács is és 355 büntető tanács. A tanácsok összes száma tehát 839. Az első folyamodása birák száma 2111, nálunk csak 639. Egyes bíróság van 1913 és ezeknél 4224 egyes biró, nálunk 1020. Ezt a lakossághoz viszonyítva, miután Magyarország lakosságánál Németországé körülbelül háromszorta nagyobb : ez azt mutatja, hogy a szóbeliség mellett több birói erő szükséges. Ha azonban a létszámot az ügyforgalomhoz és ügyszámhoz viszonyítjuk, ekkor még kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik ránk nézve. Azt mondják némelyek, igen, de az ily nagy birói létszám és a szóbeliség mellett panasz nincs és az igazságszolgáltatás jól megy. Én azonban azt mondom, hogy a kik csak a politikai lapokat olvassák is, emlékezni fognak, hogy nemrég Németországban az igazságügyi kormány indíttatva érezte magát egy körrendeletet kibocsátani, melynek az volt kiindulási pontja, hogy miután a perek nagyon lassan folynak, a bíróságok vigyázzanak, mert a perek lassú menetének okai az ügyvédek, azok napolják el a tárgyalást és engednek halasztásokat. Erre felszólalt az ügyvédi kar és kimutatta, hogy a perek hosszú folyamának oka nem az ügyvédek eljárásának helytelenségében, hanem a perrendtartásban van. Az ilyen birói szervezet és nagy létszám mellett látjuk azt, hogy Németországban a polgári ügyekben a restantiák száma az egyes bíróságoknál 1881-ben 14'2, 1882-ben 14-7, 1885-ben 15'3»/ 0 ; a törvényszékeknél; 1881-ben 29'9, 1882-ben 32*4, 1883-ban 33*5 és 1884-ben 34-4, 1885-ben 33-6%; a felebbviteli
