Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

62. országos lles február H-én, szombaton. 1888. 183 39,000 irtot, abból levonandó kerek számban szólva 12,000 frt adó és 5 —6 ezer frt fentartási költség. Méltóztatik a t. ház látni, mekkora teherrel sujtatik ezáltal tudományos intézetünk. Mikor az adómentesség 1884. év végén lejárandó volt, az akadémia felterjesztést intézett az akkori pénzügy ministerhez, a melyben elmondta, hogy az akadémia, milyen súlyos teherrel rovatik meg, hogy ennek következtében azon összegek a melyek addig a tudományok müvelésére, a nemzeti közművelődés szolgálatában használtattak fel, most ezen czéloktól el fognak vonatni. Kérte tehát az akadémia, hogy a palota állandó adómentessége állapíttassák meg. (Helyeslés balfelöl.) Az akkori pénzügyminister, gróf Szapáry Gyula jónak látta 1885. ápril 6-án 17,060. szám alatti leiratában az 1868. XXII. törvényczikkre hivatkozva az akadémia kérelmét teljesítendőnek nem találni és őt az adó megfizetésére kötelezni. Mit mond az 1868. XXII. törvényczikk második szakasza. Bátor leszek azt felolvasni: (olvassa) 2. §. Házadó alá nem tartoznak: a) isteni tiszteletre szánt épületek; b) a királyi udvar palotái és lakházai; c) álhimépületek és kormányépületek, ide nem értve az államnak mint jószágok birtokosának magánjogi czimen birt épületeit; d) országházak; e) megyeházak; f) községházak, dolgozóházak és fegyintézetek; g) állami, törvényhatósági és községi hivatalos helyiségek; h) tudományos akadémiák, muzeumok, egyetemek, nyilvános tanintézetek,iskolák" stb. és a végén hozzáteszi: „a mennyiben mindezek a kérdéses czélra kibérelve, vagy más czélokra bérbeadva nincsenek." Az akkori pénzügyminister ur e záradékba kapaszkodott és azt mondta, hogy az akadémia palotájának egy része bérbe van adva a képtár számára, a bérház pedig egészben. T. ház! A bérházra nézve már elmondtam, hogy ott conversio történt s az alaptőke, mely törvényileg adómentes, bérházba ruháztatott s noha a jövedelem az utolsó garasig tudományos és közművelődési czélokra fordittatik, az adó mégis kirovatott. Á mi pedig a palota bérbeadott részét illeti, a t. kormánynak volt £155 äZ intentiója, hogy a régi Eszterházy — most országos képtárt a magyar tudományos akadémia palotájába helyezze el, mert ott leghelyesebben, legalkalmasabban felülvilágítással s a többivel helyezhetők el az illető képek. Az akadémia kénytelen volt palotáját, hogy az ezen czélnak megfeleljen, különösen a risalitot sokkal drágábban építtetni, mint különben építtette volna; sőt azután, mert tűzmentességet emlegettek, a kormány kidolgoztatott egy tervet, hogy a felülvilágítás vasszerkezettel ellátható és vaslemez-falakkal elzárható legyen és ugy nyilatkozott, hogy a képtár csak ugy maradhat továbbra is ott, ha a palota ily tűzmentesen átépíttetik. Az akidemia ezt megtette. Én a kormány ebbeli gondoskodását nem kárhoztatom, mert azok a műkincsek megérdemlik a biztonságot. — De mondom — az akadémia ezt megtette és a kezeim közt levő hivatalos adatok szerint — csaknem 150,000 forintot költött az átalakításra. Már most mert a képtár bért fizet, minket ezért megadóztatnak. Mi pedig azért, hogy a képtár ott maradhasson, az alaptőkéből 150,000 frtot voltunk kénytelenek beépíteni. Kérdem, méltányos dolog-e ez? Maga az akadémia sem találta méltányosnak és felirt újólag a közoktatásügyi minister úrhoz s őt emlékeztette, hogy ő Felsége apostoli királyunknak létezik 1868. évi ápril hó 15-én kelt és a magyar tudományos akadémiával a belügyminister utján 1732. szám alatt közölt legfelsőbb elhatározása, melyben ő Felsége, mint az akadémia legfőbb védnöke, a magyar tudományos akadémiát — felolvasom szó szerint: — „az akadémiának palotája és bérháza után eddig kivetett és ezentúl kivetendő mindennemű országfejedelmi adó és országos adópótlék fizetése alól kegyelemből mindaddig fölmentette, mig adózási viszonyai az akadémiának a törvényhozás által végleg nem rendeztetnek." T. ház ! E szerint az akadémiának királyi szóval és elhatározással van biztosítva az adómentesség addig — tisztelet és hódolat ő Felsége iránt itt is, teljesen alkotmányosan járt el — mig a törvényhozás ez ügyben nem intézkedik. Az akadémia hivatkozva a király ezen elhatározására, kérte a t. közoktatási minister urat, hogy vigye a dolgot ministertanács elé, vagy ha kell, tegyen törvényhozási intézkedést, a mire már a király ezen elhatározása is utal és az akadémiát a törvényhozás által igyekeznék felmentetni ezen őt szerintünk méltánytalanul sújtó tehertől. Az akadémia indokolásában ki vannak fejtve az okok, melyeket röviden érintettem, különösen, hogy a könyvtárt az akadémiában az ezer és ezer számra menő olvasó közönség használja, a mi nagy kiadással jár ugyan, de mert a közművelődés érdekében történik, szívesen teljesíti az akadémia a kiadást. Ugyanis ezért a tisztviselőket ég aszolgákat szaporítani kell és a világítás és fűtés is tetemes költségbe kerül. Ha az akadémia a könyvtárt bezárná és csak a maga tudósai számára engedné át — mert hisz azoké első sorban a könyvtár, — a vallás- és közoktatási minister ur kénytelen volna a helyett egy uj közkönyvtárt, mint állami intézetet berendezni; s ennek berendezése, átalakítása, fenntartása bizonyára többe kerülne, mint az az adó, mit az akadémia évenkint fizet. (Ugy van ! a szélső balon.) Én előadván az előadottakat és a t. ház méltányos figyelmébe és jóindulatába ajánlom azokat, hangsúlyozván azon körülményt is, hogy ez