Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

184 62, ersz&goi ülés február 11-én, szombaton. 1888. nem pártkérdés, de valóban a magyar nemzetnek tudományos culturai kérdése, igen kérem először is a vallás- és közoktatási minister urat, úgyis mint az akadémia elnökét — a ki talán ezen minősége miatt némileg feszélyezve volt maga megtenni a törvényhozási kezdeményezést, én ellenzéki lévén megteszem a javaslatomat — mondom — kérem a t. minister urat és utána az egész t. házat pártkülömbség nélkül: méltóztassék benyújtandó következő határozati javaslatomat jóindulatú pártfogásban részesíteni és elfogadni. (Élénk helyeslés a szélső balon.) „A ministerinm uta­sittatik, hogy a magyar tudományos akadémia budapesti palotájának és bérházának adómentes­ségéről mielőbb törvényjavaslatot terjesszen elő." (Élénk helyeslés a szélső balon.) Méltóztatik a t. minister ur és a t. ház is látni, hogy én nem kívánok rögtönzött, törésre vivő intézkedést, nem kivánom azt sem, hogy az idén kivetett adó alól felmentessék az akadémia, hanem ha lehetséges, legalább az idei második fél­évrevagy a jövő év kezdetére legyen az akadémia abban a helyzetben, hogy ő Felsége a király idézett elhatározásának és a törvény szellemének megfele­lően, mint tisztán tudományos intézet az állami ter­hek alól felmentessék. Ajánlom újólag határozati javaslatomat a t. ház figyelmébe. (Élénk helyeslés.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás Ügyi minister: T. ház! Minthogy szerenesés vagyok az akadémia elnöke lehetni, ismerem annak pénzügyi bajait s kijelentem, hogy a határozati javaslatot elfogadom és a maga helyén pártolni is fogom ; az eredményről azonban természetesen nem állhatok jót. (Élénk helyeslés) Elnök: T.ház! A tanácskozás előtt felolva­sott tétel a közművelődési czélok általános czímé­nél a magyar múzeum; azonban én azt hiszem, hogy midőn magyar közművelődési czélokról van szó, akkor nagyon természetesen a magyar tud. akadémiának első helyen kell lenni. (Élénk helyes­lés. TJgy van!) A magyar tud. academia minden­esetre a legelső közművelődési intézet, tehát, ám­bár a t. képviselő ur jelezte, hogy vannak kisebb tételek, melyek az akadémiára vonatkoznak, a t. képviselő ur által benyújtott határozati javaslat nézetem szerint egészen helyesen ^adatott be a közművelődési ezéloknál. (Ugy van! Elénk he­leslés.) És ugy látom, hogy a t. ház méltóztatik beleegyezni abba, hogy a kik ezen tárgyban szólni kivannak, most szólalhassanak fel, mielőtt még a magyar múzeum költségének kérdése eldöntetik. (Élénk helyeslés.) Wekerle Sándor pénzügyi államtitkár: T. ház! Egyik alapelve a mi egyenes adósza­bályainknak az, hogy minden ingatlan vagyon, legyen az bárkinek tulajdona, habár magának az államnak tulajdonát képezi is, ép ugy adó alá esik, mint bármely magán tulajdon. Az állam tulajdo­nában levő épületek az esetben, hogy ha bérjöve­delmet hoznak, ép ugy alá vannak vetve a ház­adónak, mint bárkinek magán tulajdona. Ezen egyenes adótörvényeinkben megállapított alapelv alkalmaztatik ugy a magyar tud. akadémia, mint általában bármely intézet irányában, melynek különben a törvény adómentességet biztosít. Méltóztatott a t. képviselő ur az 1868. XXII. t.-cz.-re hivatkozni. Az 1868 :XXH. t.-cz. az akadémiát igenis, azon bérhelyiségekre nézve, melyeket az akadémia mint ilyen használ, ház­adómentességben részesíti; de nem részesíti ház­adómentességben azon helyiségekre nézve, melyek bérbeadás utján értékesíttetnek. Nem akarok annak vitatásába bocsátkozni, vájjon az Eszterházy-kép­tár részére kibérelt helyiségek a bérszerződés szoros fogalma alá vonhatók-e vagy nem. Nem akarok e kérdés vitatásába bocsátkozni azért, mert azon megjegyzéssel tartozom Thaly t. kép­viselőtársamnak, hogy egy tökéletesen független fórum előtt, a pénzügyi közigazgatási bíróság előtt az akadémia jogosítva van ebbeli igényeit érvé­nyesíteni. Itt fennálló törvénynyel állunk szem­ben. Először leszek bátor a törvénynek mikénti alkalmazásáról szólani. Thaly képviselő ur az 1868-iki XXII. t.-cz.-bői azt véli kimagyarázha­tónak, hogy az akadémiát azon helyiségekre nézve, a melyeket az Eszterházy-képtár bérelt ki, meg­illeti az adómentesség. (Egy hang balfelöl: Még a bérházra is! Halljuk! Halljuk!) Én nem akarok annak vitatásába bocsátkozni, megilleti-e vagy nem? Csak azt akarom megjegyezni, hogy azért, mert a kérdés ugy dőlt el, hogy nem illeti meg a mentesség, a kormánynak szemrehányást tenni nem lehet és pedig azért nem, mert az 1883-iki XLIII. t.-cz. első szakaszának b) pontja azt mondja, hogy a fennálló törvények értelmében járó adó­mentességek iránti határozat a pénzügyi közigaz­gatási bíróságot illeti. Csak azt vagyok bátor documentálni, hogy ne méltóztassék a kormány ellen mintegy vádat formálni ez eljárásból, mert egy tökéletesen független bíróság előtt kell ebbeli igényét érvényesíteni, a mely bíróság . . . (Ellenmondás és zaj a baloldalon.) nem tudom, tán nem értettek engem meg? Én azt bocsátottam előre, hogy nem azt aka­rom vitatni, hogy megilleti az akadémiát a ház­adómentesség, vagy nem, hanem azt merem állí­tani, hogy e felett a határozathozatal nem a kor­mányt, hanem a független pénzügyi bíróságot illeti és ebből azon következtetést akarom levonni, hogy a kormány ellen vádat kovácsolni nem lehet. (Zaj balfelöl: Senki sem vádolta! Helyeslés jóbbfelől.) A mi a második kérdést illeti, (Halljuk! Halljuk!) hogy a kormány tegyen az akadémia házbérmentessége iránt előterjesztést, erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy incidentaliter határozni egy ily kérdés felett annyit tenne, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom