Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-62
62. országos ülés februítr 11-én, szombaton. 1888. 179 Tibád Antal jegyző (olvassa): 15. A debre ezeni református collegium részére: 4,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): 16. Az általános tápintézeti alapba olvasztott nagyszombati convietusi alap és az ebből javadalmazott nagyszombati convietus javára tett kincstári alapítvány után évi járulék fejében 6,090 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Összes kiadás 87,004 frt. Közművelődési czélok. Rendes kiadások XIX. fejezet, 5. czím. 1. Magyar nemzeti múzeum: 110,090 frt. Balogh Géza jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! Én a közművelődési czélokra szánt összegeknél nem a magyar nemzeti múzeumról, hanem a 18., 19., 20. és 21. rovatokról óhajtok szólani. E rovatok alatt ugyanis a magyar történelmi és irodalomtörténeti források és emlékek kiadására 15,000 frt, a magyar tudományos akadémia részére, az ó-kori elassicusok műveinek általa rendezett kiadására 1,500 forint, a magyar tudományos akadémia könyvtárának gyarapítására 5,000 frt és a magyar tudományos akadémia mathematicai és természettudományi osztálya részére országos érdekű kutatásokra és közleményekre 5,000 forint van felvéve. Ezek azon tételek, t ház, a melyek a magyar tudományos akadémiának évi dotatiójával összefüggésben állanak. Az első a leglényegesebb s a magyar történelmi és irodalomtörténeti források és emlékek kiadására vonatkozik. Kz nincsen s eddig sem volt határozottan kimondva a t ház által, hogy a magyar tudományos akadémia rendelkezésére adatik ki ez összeg, hanem általánosságban a cultusminister urnak van fentartva az intézkedés, hogy ezt akár az akadémia, akár más erre hivatott társulat, például a történelmi társulat által, de a t. ház részéről körülirt határozmányok között használtassa fel. A t. minister ur azonban eddig mindig jónak látta a magyar tudományos akadémia történeti bizottságára bizni ezen Összeg hovafordítását. Az akadémiát illetőleg e vitában a t. ház keblén belül a legközelebb is merült fel felszólalás, még pedig egy a többséghez tartozó képviselő ur részéről, bizonyos tekintetben^ kárhoztatólag, más tekintetben gunyolólag. Én, mint a ki már 25 ik éve foglalkozom az akadémia munkakörében s igy ismerem annak nemcsak működését és anyagi erejét, a melyet tudományos czéloknak rendelkezésére bocsáthat, hanem azon bajokat is, a melyekkel küzd és a melyeknek elhárítására törekszik, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy részemről meg nem engedhetem, el nem tűrhetem, hogy Magyarországnak ezen első tudományos intézetét, alaptalanul és ott is, a hol nem hibás, gyanúsítsák és vádolják. (Helyeslés balfelől) A tudományos akadémiának szerintem és mindazok szerint is, a kik annak működését behatóbb figyelemmel kisérik, főleg abban culminál a feladata, hogy az elvontabb természetű tudományos kérdések, szakkérdések megoldására irányzott buvárlatokat elősegítse és ezeknek eredményeit, az ezekre vonatkozó irodalmi dolgozatoknak kiadását és terjesztését előmozdítsa, (ügy van! halfelöl.) S ez természetes is, mert az ily kérdések és ezeknek fejtegetése s ha lehet, megoldása olyanok, a melyek szakszerű voltuknál fogva, legyenek bár magyar, német vagy franczia nyelven az illető országokban kifejtve, a nagyobb olvasó közönséget nem igen érdeklik. Ezeknek terjeszt;'se azonban habár e kérdések elvontabbak és szakszerűek is, ápolást igényel, mert azoknak kifejtése oly eredményeket hozhat létre, a melyek ez emberiség művelődésének és előhaladásának leghatékonyabb eszközei lehetnek. Ugyanez áll nemzeti művelődésünkre is, a mennyiben ezen intézetek az abstract tudomány művelésén kivül a nemzeti tudományok művelését is czélul tűzik ki. Ez az eset nevezetesen a magyar tudományos akadémiánál, mely főleg ezért alakíttatott. És ennek különösen állani kell egy oly elszigetelt és számra nézve kisebb nemzetnél, a minő a magyar. A magyar tudományos akadémia tehát mint ilyen, a magyar nyelv müvelésére, pallérozására — értem ezt azon állapothoz képest, a melyben a magyar nyelv akkor volt, midőn ez intézet alapittatott — ezenkívül pedig az elvontabb természetű tudományos kérdések búvár latára és feldolgozására volt és van hivatva. Szemére hányatott az akadémiának a túloldalról, hogy gyermekkönyveket nem ir. az ifjúsági irodalmat nem ápolja, mesekönyveket nem ad ki és ezen czélból jutalmakat nem ad és nem tűz ki. E feladatok azonban, t. ház, az akadémia alapszabályaiban nem foglaltatnak benn és szerintem nem is képezhetik az akadémia hivatását. De ezzel kapcsolatban azt mondta Benedek Elek t. képviselő ur, hogy lám, a franczia Institut jutalmakat tűz ki ilyen munkákra. Méltóztassék csak a magyar tudományos akadémiánál megfelelő összeget e czélra alapítványul letenni s meg fog róla győződni, hogy a magyar akadémia is fog majd ily jutalmakat kitűzni s hogy meg fogja biráltatni a beérkező pályamüveket. De ennél többet nem tehet. Ilyesmit tesz igenis, például a nemzetgazdasági munkákkal, melyek íratására az első hazai takarékpénztár alapítványt tőn s ennek kezelését, pályakérdések kitűzését az akadémiára, ruházta; ezt teszi továbbá a drámai s a szépirodalmi munkákkal, a melyek aző köréhez tartoznak; de teszi olyanokkal is, a melyek nem esnek szorosan az ő hatásköréhez, ha e czélú alapítványok bízattak kezelésére. i3 : '-
