Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-55

10 55. orsíágos ülés febrnár 3-án,~pénteten. 188S. járna e változás, hogy inig jelenleg két éven keresztül a tavalyi csikók felneveltetnek és beosztatnak, megmaradna a mének eddigi létszáma és rendelkezésre állana azon összeg is, a melyet az idén és jövőre egyéves mének vásárlására és tartására fordítunk. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezek után, t. ház, a költségvetésnek csakis azon czímére vagyok bátor még néhány észrevételt tenni, a mely (Halljuk! Halljuk!) tizenkét rovatban a különböző gazdasági ágak felkarolásáról gondoskodik. Ezen czíni, a mely 350,000 írtban van előirányozva, vagy ha levonjuk a bevételeket, mindössze 196,000 frt tiszta kiadást kép visel az államra nézve, annyi mindenfélét karol fel, oly sokfelé oszlatja szét az amúgy is csekély összeget, miszerint azt hiszem, arra kellene vele szemben törekedni, hogy kiválasszuk a legfontosabb és leglényegesebb érdekeket, azokat iparkodjunk jobban felsegélni s ejtsük el azokat, a melyek kevésbbé általános szükségletet képviselnek. Különösen két nézpont az, a melyre Ítéletünket alapíthatjuk. Az első az, hogy az illető szükséglet, a melyről szó van, lehetőleg általános, országos szempontból fontos legyen és ne csak egyes kisebb vidékekre nézve birjon jelentőséggel. A másik az, hogy első sorban kisbirtokost érdekeljen. Mert azt hiszem, hogy ma, midőn kiadásaink megszorításáról van szó, midőn mindenütt, a hol czélszeríí volna, nem költhetünk: első sorban a kisbirtokost, ki aránytalanul kisebb anyagi és szellemi erőkkel rendelkezik a gazdasági küzdelemben, kell az államnak felkarolni s nem a nagybirtokost, (Élénk helyeslés) T. ház! Első fontosságot magam részéről e tételek köz a szarvasmarhatenyésztésének tulajdonítok és pedig ismét a magyar marha tenyésztésnek és különösen a magyar bikák vásárlásának. Hisz köztudomású dolog, hogy ha a ministerium alig néhány évvel ezelőtt fel nem karolja a gazdaságnak ép ezen ágát és nagyobb gondot nem fordít a magyar marhafaj fentartására és bikák nevelésére, már is megbecsülhetetlen kárt szenvedett volna mezőgazdaságunk e téren is s talán csak itt-ott lehetne magyar fajtájú marhát találni. Jelenleg az 1884-iki állatösszeirás szerint 1.109,000 magyar tehén van kisbirtokosok kezében s evvel szemben 15,000 bika, tehát 71 tehénre esik egy bika. Ha egészen figyelmenkivül hagyom is a minőség kérdését, vagyis azt, hogy e 15,000 bikának tetemes része olyan, melynek használtatnia nem volna szabad és 50 tehénre számítok egy bikát, akkor is 22,000 bikának kellene lenni, vagyis 6,500 bika hiányzik a kisbirtokosok állattenyésztéséből, vagyis 6,500 darab egyszeri szükséglet, s a 22,000 darab bikalétszámhoz viszonyítva 4,000 darab évi szükséglet mutatkozik. Ha ezzel Összehasonlítjuk azon összeget, melyet az állam ad e czélra: be fogjuk látni, hogy ez aránytalanul csekély és hogy minden kitelhető eszközzel törekednünk kell arra, hogy csekély fontosságú gazdasági ágak kérlelhetetlen elejtésével e gazdasági ágat karoljuk fel. (Helyeslés jóbbfelől.) A mi azt a kérdést illeti, hogy mily tételeknél takaríthatunk valamit meg, méltóztassék megengedni, hogy a magam részéről utaljak egy néháiryra. Ily tétel a gazdasági egyesületek segélyezésére fordított 20,000 frt. Indokoltnak tartanám e tételt, ha az állam oly helyzetben volna, hogy minden gazdasági egyesületnek bizonyos ezélok elérésére segélyt adhatna. Ez azonban nincs igy. E 20,000 frt mindössze néhány egyletnek adatik és mig e csekély összeggel még e néhány egyletet sem karoljuk fel kellőleg, a többit csak elkedvetlenítjük, (ügy van! TJgy van!) ily tételek továbbá azok, melyek néhány kevésbbé fontos gazdasági ágra, például méhészetre,halászatra, rizstermelésre fordíttatnak. Hiszen ezeknek is megvan jogosultságuk és virágzó pénzügyek mellett nem látnék nehézséget abban, ha pár ezer frtot e czélokra is adunk; de ha arról van szó, hogy erre adjuk-e azt az összeget, vagy pedig oly fontos gazdasági ágra mint a marhatenyésztés, én mindem scrupulus nélkül választom az utóbbit. Ily tétel továbbá a husjuh és hus-sertés tenyésztés. Ezek szintén nagy fontosságú gazdasági ágak és igen érdekes tárgyát képezhetnék a gazdasági experimentatiónak, de ma nem képviselnek oly sürgős szükségletet és nem bírnak a kisgazdára oly nagy fontossággal, mint a marhatenyésztés. E szempontból tehát ezt is elejthetőnek tartom. Ilyen továbbá a kolosi gulya fentartására kért 16,000 frt. Ez is a szarvasmarha-tenyésztésre szolgál ugyan, de sokkal czélszerübb lett volna e gulya megalkotása, most pedig ennek fentartása helyett ezen birtokot és készpénzkiadást inkább bikák nevelésére fordítani. Az államnak úgyis van Mezőhegyesen pepíneriája. Ott minden gazdasági kár nélkül teljesíthetjük azt a feladatot, hogy a magyar fajt legnemesebb válfajában íentartsuk. (Helyeslés.) Ezek után nem szándékozom a részletes tárgyalásnál semmiféle concret javaslattal föllépni, hanem a költségvetést változatlanul fogom elfogadni. Teszem ezt mindenekelőtt azért, mert azt hiszem, hogy csak annak, ki az illető ministeriumot vezeti, ki az ügyek minden részletét ismeri és azok viteleért felelős lehet, feladata ily módosításokat proponálni és keresztülvinni.Másodszor nem teszem azért sem, mert kivált ez utóbbi czímnél a t. minister urnak úgyis virement joga van. A menuyiben egyik-másik irányban helyeselné a proponált változásokat, megteheti a budget más keretében is. Én tehát csak jelezni kívántam azon változtatásokat, melyeket nem annyira a jelen budgetben, mint inkább a jövőre nézve óhaj-