Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-61

61. országos ülés fehrnár 10-én, pénteken. 1888. 147 dául 1872-ben csak 52,486 ember volt letartóztatva, addig 1886-ban már 75,468 ember volt letartóztatva. Constatálom, hogy ez is haladás ugyan, de szomorú haladás! Még csak a t. minister ur nyilatkozatára akarok igen röviden reflectálni. O ugyanis tegnap azt mondta, hogy a congrua kérdését rendezni óhajtja, mely körülmény mindenesetre igen óhajtandó és a melyet ad Graecas Calendas, nem lehet, nem szabad elhalasztani. Nagyon üdvözlöm a minister urat ezen a téren, csakhogy nem vagyok teljesen megnyugtatva, mert a tervezet nagyon egyoldalú. (Halljuk ! Halljuk!) Átolvastam aí;on munkát, a melyet Boncz összeállított s habár azt nagy részben helyeslem is, mégis egyoldalúnak tartom; mert e szerint az állam a congrua rendezéséhez mivel sem akar járulni és azt akarja, hogy a főp?pság adóztassák meg s az adja a megfelelő összeget. Helyes, de ha a főpapság adja a pénzt, akkor az rendezze is a congruát. De hogy a főpapság adja a pénzt és az állam nyugtázza, ezt nem találom méltányosnak, mert igy a congrua rendezése meg fogja hozni a maga keserű gyümölcsét, tudniillik azt, hogy a lelkészkedő papság akkor nem abban fogja látni a maga jótevőjét, a ki a pénzt adta, hanem abban, aki azt nyugtázza. (Ellenmondások jobbfelöl.) Ennek következtében én attól tartok, hogy a katholikus papság politikai függetlenségét nem fogja oly mértékben élvezhetni mint eddig (Ellcnmondások jobbfelöl) és nagyon félő tehát, t. ház, hogy ezután az alsó papságot a korteskedésre is felfogják akarni használni. (Nagy zaj. Ellenmondások jobb felöl.) De minek is szerez magának a t. minister ur ilyen gondokat. Én azt javaslom, hogy üsse inkább nyélbe a katholikus autonómiát (Helyeslés a jobb és baloldalon) és akkor nem kell a minister urnak kapkodni fühoz fához s nem lesznek nyugtalan álmai és éjszakái. (Felkiáltások jobbfelöl. Most sincsenek.) Minthogy pedig igen sokan vannak, a kik a minister urnak egészségi állapota iránt felette érdeklődnek, én egészségi szempontból még egy tanácscsal szolgálok (Halljuk! Halljuk!) s ez az, hogy ha hosszú életű akar lenni: a katholikus egyház belügyeibe ne igen avatkozzék olyan mélyen. (Nagy zaj és mozgás. Egy hang jobbfelöl: Szükséges a panslavok miatt.) Azokat, t. ház, ne méltóztassék a katholikus papság körében keresni, azokat ne méltóztassék a katholikus seminariumokban kutatni, hanem valahol másutt. (Nagy zaj és mozgás jobbfelöl.) Különben, t. ház, ne vádoljanak minket türelmetlenséggel, mert mi nagyon is türelmesek vagyunk, mi senkinek jogait nem sértjük, sérteni nem akarjuk és nem is fogjuk. Én a magam részéről, miután a költségvetés nem oly irányban mozog, mint a melyben én ezt saját álláspontomból kívánnám, a költségvetést általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a balés szélsőbal egyes padjain.) Hock János: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Legelső felszólalásom alkalmából is azon kényszerhelyzetben vagyok, hogy a polémia hangját kell beszédem tenorjába beleszőnöm. Azonban sem egyéni meggyőződésemből, sem pedig hivatalos állásomból kifolyó kötelességeim nem engedik, hogy megjegyzés nélkül hagyjam azon anticatholicus színezetű támadást, amelyet Irányi Dániel t. képviselőtársam a szabadelvűig és a vall badság czíme alatt egyenesen a katholikus érdekek ellen intézett. (Halljuk! Halljuk!) T. ház ! Igaz ugyan, hogy Komlóssy Ferencz képviselő ur reflexióit e téren már megtette, de én az ő túlzott álláspontját nem találom elég alkalmas eszköznek arra, hogy avval e vitát az elvi magaslat színvonalára emelhessük és a felekezeti tolerantia sérelme nélkül bírálgassuk. (Helyeslés jobbfelöl.) A túlhajtott álláspontnak mindig megvan az a veszedelmes büntetése, hogy még a helyes nézetnek hitelét is meggyöngíti és a képviselő ur tán épen e hibába esett és nem egészen alaptalanul. Mert ha jogunk van követelni, hogy erkölcsi szabadságunk és vallási függetlenségünk a türelmesség minden garantiájával és biztosítékával fejlődhessék, ugy a viszonosság elvének alkalmazása megköveteli azt is, hogy más vallásúak hitbeli meggyőződését a türelmesség elvével egyformán mérjük mindnyájan és más vallások hitbeli meggyőződését respectáljuk. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert bárminő válaszfalat vonnak vallás és vallás közt a dogmaticus eltérések: de mindnyájan megegyeznek azon közös tulajdonságban, hogy az erkölcsi élet szabályaival biztosítják a társadalmi rend alapjait, hogy a szenvedő lelkeket csüggedésükből felemelik, hogy embertársaik nyomora iránt sziveinket irgalomra hangolják és ekként culturmissiót teljesítenek. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem tartom azért helyesnek, hogy ha a katholikus érdekek védelmét más vallások ellen intézett támadással akarjuk szolgálni és biztosítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Az ily eljárás könnyen discreditálhatja szavaink értékének helyességét s azon jogos gyanú magvait hinti szét, hogy nem az egyéni meggyőződés ereje utalt bennünket felszólalásra, hanem a felekezeti féltékenység szükkeblüsége. Azért, midőn feltétlenül kárhoztatom azt az irányzatot, mely e nemzet polgárai közt a vallási egyetértést és békét megzavarni akarja, egyúttal szükségesnek találom (Közbekiáltás a szélső baloldalon: Grubernek volt a kortese.) kifejezni azt is, hogy nem osztozhatom teljesen Irányi Dániel t. képviselőtársam gravaménjében, a melylyel a püspöki kart a Vaticánban tett hódoló nyilatkozatáért e házban megrótta. És legyen szabad magamat ugy kifejeznem: ez a gravamen a másik végletben 19*