Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-42
42. országos ülés január 18-án, szerdán. 1888. n elnök ur megnézné a fának, melyet ültetett, nem csak koronáját, hogy mennyi árva madárnak adhat lombjai közt menhelyet, (Derültség a szélső baloldalon) de megnézné azt is, hogy milyen gyíi mölcsöt terem, (ügy van! szélső baloldalon.) íme a gyümölcs már érik, sőt rothad! Könnyű meggyőződni minőségéről, csak le kell hajolni kissé közelebb a földhöz ... a föld népéhez! Ez a nép meg fogja mondani, hogy a házbeli többség nem lehet criteriuma a kormányzati rendszer és kormányzat iránti elragadtatásnak. Ez a nép megfogja mondani, hogy hitében, várakozásában évről-évre csalódik, keservesen csalódik! És ki fogja neki visszadni. hitét a jövőben? Hiszen ha 12 év kellett az államháztartás rendezésére vezető kiséri eteknek csupán megkezdésére, ki tudná ma kiszámítani mennyi kell az egyensúly helyreállítására? És annyival inkább, ki tudná megmondani ma, hogy az ezen feladat megoldásának ürügye alatt hátra tolt, mintegy a jövőnek utalványozott közjogi kérdések megoldására mikor kerül a sor. Ezeknek biztosítéka nélkül pedig újabbújabb terheket lehet ugyan rakni a magyar nép vállaira; de tíjabb áldozatokat tőle követelni nem lehet! (Úgy van! szélső balfelől.) A magyar nép, a magyar nemzet áldozatai fejében megkívánja és jogosan kívánja meg, hogy hazája legyen önálló, független és szabad. Hiszen ezt a kisebb Szerbia, Románia, sőt a még alig új életre kelt Bulgária is megkívánja! Az az összbirodalmi eszme, melynek Moloch bálvány torkába hull minden verejtékünk s véren szerzett jogaink legdrágábbja: állami önállóságunk s függetlenségünk, nem lelkesíthet áldozatokra. A haza fogalma szent, erős kapocs, melyet tágítani a szétpattanás veszélye nélkül nem lehet! Mint a nagy tragoedia író mondja: „ Az emberi kebel korlátot kivan, fél a végtelentől. Belterjében veszt, hogy ha szétterül. Ragaszkodik a múlthoz és jövőhöz. Félek: nem lelkesül a nagy világért, mint a szülők sírjáért lelkestilt. „ S ha ez így van más nemzeteknél, menynyivel inkább a magyarnál, melynek legszentebb cultusa volt mindenkor a hazaszeretet. Mig azért állami életünk ily irányú fejlesztésére, a kormányzat működésében semmi magasabb törekvést nem látunk, czélját nem ismerve, pénzügyi műveleteit is csak a napról-napra tengődés s megélhetés eszközéül kell tekintenem. Ugyanazért nem fogadhatom el a beterjesztetett költségvetést sem; csatlakozom a Helfy Ignácz t. képviselőtársunk által benyújtott határozati javaslathoz. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon) Fenyvessy Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Nem óhajtok bele menni már csak az idő előhaladott volta miatt sem azon thema fejtegetésébe, melyet előttem szólott igen t. képviselőtársaim, köztük első sorban Helfy Ignácz t. képviselő ur fejtegetett, hogy t. i. mikor az igen t. kormánypárt felvette a szabadelvű nevet, mennyiben felelt meg ténykedésével, magatartásával ezen csábító és igéző szép név jelentőségének és értelmének. T. ház! Magából a névből igénytelen felfogásom szerint semmit sem lehet következtetni, hiszen pl. hány embert hívnak Szép-nek, a kinek bizony arcza egyetlen egy vonása sem árulja cl a szépség kellékeit. Hány ember van Bornemisza, a ki pedig rnegiszsza a bort. Madarász József: Kivált a választáskor! (Derültség a szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz: A politikai elnevezések históriájában igen jól tudjuk, hogy más értelme volt a whig- és tory-pártnak Angliában, mint Amerikában, más jelensége volt a haladó pártnak Bajorországban, mint Poroszországban és hogy mai napon fekete ligának hívják az istentelen clericalisokat, holott Spairyolországban hosszas éveken át épen a szabadelvűek nevezték magukat annak. Jól Tudjuk, miként nevezték el a pártokat, pl. a franczia forradalomban, volt a nadrágtalanok pártja, Németalföldön a kolduspárt és volt az angol forradalomban a „kerek fejűek" pártja. A név tehát semmit sem bizonyít s ezért megtámadni a kormányt, szerény véleményem szerint, nem egészen helyes. Hanem azért Tisza Kálmán t. ministerterelnök ur, mikor átvette a kormányzatot s a Deák-párt régi tisztes nevét felcserélte a szabadelvű elnevezéssel, igen jól tudta., hogy e név a hazában igen tetszetős és jó hangzású és hogy e név meg tudja pendíteni a magyar ember szive húrjait, csillog, ha mutogatják és fülbemászik, ha megszólaltatják. Felvette a szabadelvű nevet, a melynek sok előkelő őse volt, kik a névért, az elvért és zászlóért odahajtották fej ükét a nyaktiló alá; ma azonban az emberek sokkal kényelmesebbek, mert elvért, zászlóért nemcsak fejüket, hanem még bársonyszéküket sem adják oda. (Derültség balfelől.) Ugy tűnik fel előttünk a szabadelvű elkeresztelés, mint a mikor valakinek tetszik a Rákóczy, Hunyady és Bocskaynevet felvenni,amely csak 50 krjába kerül. A fusio elkeresztelése ennél olcsóbb volt, (Tetszés balfelöl) noha az országnak később drága lett. Az idő meg fogja mutatni t.
