Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-42

u 42. országos ülés január 18-án, szerián. 188S. képviselőház, hogy a „szabadelvű* elnevezés igazi ősi név-e, vagy pedig csak csúfnév. Ha csúfnév, akkor úgyis el fog tűnni, mert nem érdemli meg a nevet. Hiszen e pártot is, a melyhez tartozom, akkor, midőn még a pártban, hogy mást ne mondjak, Pulszky Guszti képviselő ur is tartozott, (Derültség balfelöl) egy kitűnő férfia hazánknak, Verhovay Gyula elnevezte habarékpártnak és kebelbarátai egyideig utánozták őt és behabarékolták magukat. Ma, azt hiszem, hogy látva e pártnak egyöntetűségét, (Derültség jobb felöl. Ugy van! balfelM) látva e pártnak hazafias törekvését (Ugy van! balfelöl) látva a vezére iránt tanúsított tiszteletét, rokonszenvét és ragaszkodását. (Zajos helyeslés és éljenzés balfelöl) nincs ép eszíí ember, ha csak nem süket és nem vak, a ki Verhovay Gyulaként belehabarodnék a „habarék" elnevezésbe. Olay Lajos: Hát Grünwald és Gullner összevalók! (Elénk derültség jobbfelöl.) Fenyvessy Ferencz: Hogy egyes személyek összevalók-e vagy sem, azt hiszem, ezt egy más, a párton kivül álló ember, nem ítélheti meg. (ügy van! balfelöl.) Mihelyt két képviselő politikai múltjának alapján belép egy pártba és elfogadja annak alapelveit, ha azok tisztességes emberek, nem férhet kétely ahhoz, hogy összevalók-e vagy sem? (ügy van! balfelöl.) Ln, t. képviselőház, a „szabadelvű" nevet nem kívánom taglalni, hanem csak tényekkel fogóra a t. ház figyelmét egyideig igénybevenni. (Halljuk! Halljuk!) A tények megítélésében egészen más szempontból nézhetik szomszédaim, a negyvennyolez és függetlenségi párt t. tagjai azon politikai situatiót, a melyet a mai szabadelvű kormányzat az országban inaugurált, mint azon párt, mely a kormánynyal szemben határozottan ellenzéket képvisel ugyan, de politikai elvénél és meggyőződésénél fogva azon közjogi alapon áll, a mely ma Magyarország sarkalatos alaptörvényét képezi. A negyvennyolezas és függetlenségi párt, midőn velünk együtt a kormány politikáját helyteleníti, ennél egy lépéssel tovább is mehet és megelégedéssel és kárörvendezéssel mondhatja a népnek azt, hogy nézzétek, ott áll egy férfiú erőben és erélyben hatalmasan, tehetségben és jellemben szilárdan, a ki hét éven át velünk együtt hirdette azt, a mit ma nem tart igaznak és helyesnek, a ki az innen kiboldogult Csanády Sándor bátyánkkal együtt nevezte el 1874-ben a delegatiót átkos intézménynek. Lásd az országgyűlési napló XI. kötetét a 179. lapon. A ki velünk együtt hirdette, hogy a personal unió az ország érdekében van, (Halljuk! Halljuk!) a ki önálló magyar bank iránt indítványt terjesztett a ház elé, aláírva a t, kormánypárt mai legjelesebb corifeusai által: Péchy Tamás, Móricz Pál, Tisza László, Várady Gábor és horribile dictu: Chorin Ferencz. Nézzetek, mondhatja a függetlenségi párt a népnek, e férfiú ott hagyta politikai múltját és a mikor közjogi alapon a Deák párt nem tudta az ország pénzügyeit rendbe hozni, maga vállalkozott, szivében bizalommal, eszében törekvéssel, hogy majd ő fogja megmutatni, hogy mit tud tenni a közjogi alapból és közjogi alapon. Ha tehát ily férfiú akar és birt volna a közjogi alapon valamit tenni, ugy saját múltja é

1-' traditiói, de főleg neve iránti tekintetből bizonyára megtette volna. Tehát nem Tisza Kálmán, hanem egyedül a mai közjogi alap a hibás. A t. kormánynak ez a legkellemesebb argumentuma. Mert hiszen ki ne venné észre azon finom distinctiót, a melyet a t. ministerelnök ur e házban maga is hangoztatott, mikor kezeit tördeli. (Halljuk ! Halljuk! F< Ikiáltások jobbfelöl: Nem szokta tenni! Nagy derültség.) Én u^yan csak képekben akartam beszélni Hát kezeit mossa és pápaszemét cseréli fel, mondván,hogy „én rendezném a pénzügyeket, de t. ház, azok az átkos közösügyek, most ez kerül ennyibe, most meg a fegyverek, a közös hadsereg és nem tudom micsoda," Tehát e finom distnictióval akarja a nemzettel elhitetni, hogy ő rendezné az ország pénzügyeit, de hát azok az átkos közösügyek nem engedik; mintha nem volna felelős azokért is a t. ministerelnök ur ? Ugy tesz a f. ministerelnök ur, mint a hogy aquinói Szent Tamásnak művében meg van írva, hogy a gonosz lélek mindig holdtöltekor gyötri az embereket, hogy aztán a bajt a holdra foghassa. T. ház ! Mi, a kik azt hisszük és ma is hiszszük, hogy az ősi ház nem lehet hibás azért, hogy a bennlakó új családfő a háznak pénzügyét nem tudta, nem bírta és nem akarja rendezni s hogy a házba békétlenség és nyomor ütött be. Mi azt tartjuk, hogy a közjogi alapon és a közjogi alap által erélyes kézzel a ki be akarja váltani igéretét, lehet igazán és jól kormányozni. Ehhez azonban más is kell. minthogy a kormány csak ismerje a közjogi alaptörvényeit. Mit ér az, havalaki ismeri a gőzmozdony minden kellékeit, ha tudja, hogy a kerék mirevaló, ha tudja, hogy a csavar milyen működésre van szánva, a szögek milyen működést végeznek, (Halljuk!) mit ér az, ha az illető nem ismeri azt az erőt, azt a lelket, a mi a gőzmozdonyt mozgásba helyezi. A közjogi alapon álló kormánynak egy szebb és nemesebb hivatása van, mint csak bent az országban kormányozni. T. ház! A ki a dualismust látja és a ki"érzi a háborús világ közepette, hogy ez alap igen jó és erős védelmi várunk lesz, annak vigyázni kellene és kissé áttekinteni Austriába is, hogy ott mik történnek? Tudom azt, hogy nincs joga közjogilag véve Magyarország kormányelnökének Austria belügyeibe avatkozni. De az, a mi most