Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-42

38 42. orsíégos ülés Janmftr IS-An, szerdán. ISSf, a természet uralkodik, ott a népesedési mozgalmak nem haladhatnak előre, lévén azok kitéve az időjárás és a terméketlenség szeszélyének. Tudjuk, hogy terméketlen években még az emberi nem is terméketlenné válik, holott ott, a hol ipar, kereskedelem és cultura fejlődésben van, ott a természet mostoha megtámadásait és fogyatkozásait a cultura van hivatva pótolni számtalan keresetmódok nyújtásával, mert csak a cultura gátolhatja meg a népesedési mozgalmak megzavarod ásat és mert csak ez tarthatja fenn a normális mederben és egyenletes előhaladásban azt. Rá kell mutatnom, t. ház, másodízben a magyar nemzet vagyoni állásának hasonlóképen kedvezőtlen voltára. Én, t. ház, nem birok azon könnyű kedélylyel e tekintetben a megbírálásban, mint némelyek, a kik magukat és a népet azzal biztatják, hogy ime ragyognak az ország fővárosában és a nagyobb vidéki városokban a művészi épitéstí, monumentális paloták. Ezekkel szemben én azt mondom, hogy ott, a hol az állam oly rohamosan és erejét meghaladó luxussal épít és a hol a fővárosban a sugár- és a nagy-körutak kölcsönpénzzel létesíttetnek; ahol legfeljebb csak a nagy uradn Imákban és a tőzsér nagybirtokosok birtokain történnek nagyobb építkezések, én nem kápráztatom szemeimet, hanem nézem a falvakat, a gazdák kisebb tanyáit és azok tenyészállatainak és igavonóinak mennyiségét és minőségét. (Ugy van! szélső balfelöl.) Es mit látunk? Látom, a kölcsön millióin felépült Szeged városának palotáit, a melyeknek törlesztési terhe agyon nyomja azok tulajdonosait, látom a rozoga lakásokból álló falvakat, azok lakóit, megfogyott tenyészállat tik kai, vagy azok nélkül, nagyon gyenge és hitvány igavonóikkal, vagy azok nélkül. Szivszorulva látom a középbirtokos osztály pusztulását, mely évszázadokon át tartotta fenn e hazát és védte a, nemzet jogait és szabadságát; mely előharczosa volt a cultur mozgalmaknak és ma a társadalom színvonalán megállani nem bír, gyermekei iskoláztatásához igényt nem tarthat, mert az állani igényeivel szemben a jobb nevelésre nem telik. Látom a progressiót azon egészségtelen irány felé, melyben különösen Anglia leledzik, a hol a földbirtoklás terén az egyedüli két osztályt csak a nagy birtokok tulajdonosai egyrészt és másrészt a minimalis parcellák munkás birtokosai képezik. T. ház! Magyarország vagyoni állásának mostohaságát, a statistika kézzel foghatókig igazolja; mert a statistikai tabellák szerint a ma önkénytesnek nevezhető teherviselési képességben Magyarország az európai államok közt az utolsó helyet foglalja el; (Helyeslés szélső balfelől) csak a kis Szerbia következik utána; (Halljuk! iyaWJMk!)mertFrancziaországban az összes állami adóknak &15 */«-a telik ki indireet adókból, Norvégiában 99 %-a, még Oroszországban is 74"75 %-ka, Austriában pedig 72 %-a. Es, hogy áll ez Magyarországon? Ez alig 50*54 °/«-ig tudja felvinni az indireet adó fizetési képességet, minek aztán természetes következménye az, hogy az állami szükségletek fedezését direct, tehát kényszer adóval kénytelen pótolni. Es hogy ez milyen terhes, mutatja a statistika, melynek e tekintetbeni tábláján Spanyolország kivitelével Magyarország van a legterhesebb direct állami adókkal terhelve, esvén egy főre nem kevesebb, nem mint azelőtt 5 írt néhány kr., hanem 6 frt, akkor a midőn Francziaországban egy földig letipró háború és 5000 millió hadisarcz rombolása után e czímen egy fejre 4 frt 74 kr. esik és Norvégiában csak 1 frt. Viszonyítva pedig Magyarország indireet adófizetési képességét Austriáéhoz, ugy állunk, t. ház, hogy akkor, a midőn Magyarországnak direct állami adó viselési terhe 30 %> kai nehezebb, mint Austriában, indireet adó viselési képessége 715 %>-kal erősebb Austriában, mint Magyarországon. Hogy Magyarország vagyoni, ipari, valamint culturalis terén való hátramaradottságának némi illustratióját adjam, elég a költségvetés egyik rovatára hivatkoznom, melyben az íVj találmányok privilégiumának és védjegyeinek díjtétele czímén a magyar kincstár csak 8000 frtot hoz bevételi előirányzatba, akkor, a midőn az austriai kormánynak e czímen 150,000 frtabevétele, tehát 19 szeres összege Magyarország e részbeni bevételének. Rá kell mutatni, t. ház, még az erkölcsi szempontokra, különösen pedig a politikai erkölcs szempontjára (Halljuk! Halljuk!) és ezen a táblán, ha egy ily tábla egyáltalában léteznék, Magyarország a közvélemény nyilvánulásai szerint nagyon alant áll. itt azonban adatokkal előállani nem czélom, mert az ily féle notabeneknek táblája, se száma nincs Magyarországon. Mindazonáltal, hogy némileg illustráljam ez állításomat, elég legyen hivatkoznom némely állam hatalmi férfiak — tisztelet a kivételeknek — kormányzati viselkedéseire, hogy különösen a főispánok az önkormányzat teljes elnyomásával önkényííleg, indokolatlanul és többnyire személyes tekintetekből indulva ki, végzik intézkedéseiket és ezen intézkedéseket a t. kormány többnyire helybenhagyja. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Legyen szabad felemlítenem, hogy a t. kormánypárt első rangú vezérszónokai is tekintélyes, intelligens elemmel biró vidéki városok közterein tartott szónoklataiban azon politikai morált hirdették: azért válasszanak kormánypárti képviselőt, hogy a város érdekeit előmozdítsák. (Igaz! a szélső baloldalon.) Hát, t. ház, eltekintve attól, hogy ily enimtiatiókkal bizonyára nem tesznek jó szolgálatot a kormány-