Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-42

84 4*. orsíágo* ülés január 18-án, seerdán, 1888. szék csak azért lesz elfoglalva, hogy az egyensúly helyreálljon, mert máskép a világért sem tette volna a ministerelnök ur s azóta látok triviálisan pénzügyileg cstírni-esavarni, soha igazat nem mondva, csak czigányosan mindig igérni, ez Ígéretet soha be nem váltani, de azért helyén görcsösen ragaszkodva mindig megmaradni, a hatalommal, pénz, pressio, befolyással a többséget megteremteni idebenn, odakünn ily eszközök használása ál tal magát az alkotmányos érzületet lassankint lejáratni, unottá tenni, az erkölcstelenséget nem ostorozni, büntetni, de sokszor, pártérdekekből eltakargatni, (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) ily triviális múlt és jelen, a melynek megfelel az a hang, a melyet használni bátorkodom. (Helyes lés a szélső baloldalon.) Ha végig tekintek ezen a múlton és látom a jelent, a melynek eredményeként megteremtve látom azt az iskolát, mely fennen hirdeti ma, hogy nem az az igaz hazafiság, nem az a szellemi nagyság, ha valakinek elvei, meggyőződései szentek, a melyekért él és harczol, hanem az: ha valaki a körülményekhez képest, azokat tetszés szerint változtatni tudja, csak a felszínen maradhasson mindig. (Tetszés a szélső baloldalon.) Ez az erkölcsi eredménye 12 szabadelvű évnek; (Ugy van! a szélső balon) látható és érezhető eredménye 40—50 millió közötti deficit, 100 télé direct és indirect adóemelés, erre 10 éves díszjubilcum, az államjószágok eladása, erre Szent-István és Vörös-sasrend, Janszky avencementja, erre a magyar tábornokok nyugdíjazása, geniaíis esiiréssel-csavarásral, teli parlamenti beszédek, egy a fizetésben már kimerült nemzet s erre a nagy magyar befolyás emlegetése Bécsben, mely Rotsehildot udvarképessé teszi. (Derültség és tetszés a szélső baloldalon.) A magyar parlamentnek történetírója zavarban lesz, t. ház, Magyarország alkotmányos érzülete, a választó polgárok gondolkodásmódja felett, ha olvasni fogja azt, hogy 1875-ben 14 millió deficit s a bizalmi kérdéseknél a kormány oldalán 8-10 többség, 1881-ben 26 millió deficit és 52 többség, 1883-ban 35 millió deficit és 70 többség, 1887-ben 47 millió deficit és 105 többség; de zavarából ki fogja segíteni a világtörténetnek el nem tagadható tanúsága, hogy az elszegényedett, koldussá lett nemzetek sokkal hamarább szolgákká lesznek, melyek anyagilag gyarapodva, gazdagon szeretik szabadságukat, (Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) A tönkrement országokban virágzik legjobban a corruptio, mert tagadhatatlan az, hogy paupertas est magna meretrix, ilyen országokban hajt a rangkórság legbujább ágakat, itt törekvése a méltóságnak, hogy exellentiás legyen, habár ez által örökre le is kötelezi magát a kormány szolgálatára, itt várja a polgári osztály legjobban az aranykeresztet, a mely után kortesévé kell lennie a hatalomnak s itt várja a tönkre ment földmíves azt az 5 vagy 10 frtot, a melyet szavazatáért kap. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A vásár, t. ház, egyforma, csak az árak különbözők. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én feltételezem azt, t. képviselőház, hogy e választási adás-vevésnél egyedül az a pénz lesz felhasználva, mit jókedvű adakozó, aranykeresztes vitézek, új czímerekkel ellátott nem mindig nemes intentiójú nemesek tesznek le a szabadelvűség oltárára, mert nem akarom feltenni még a kormányról sem, hogy a választási czélokra a rendelkezési alap használtatik fel, mert, ha ez történnék, ez egyenlő lenne az ellenzéki választók pénzének elsikkasztásával egy oly czélra, mely hivatva van az ő elveik és meggyőződésüket saját pénzükkel eltipratni. (Élénk tetszés a szélsőbaloldalon.) És itt önkénytelenül felmerül előttem az a kérdés, habár be nem bizonyítható, de nyilt titkot képez az egész országban, hogy egyes választásoknál a közönségesebb emberek 3—4, az erősebb fejű és 13 próbás adjutánsai a legfőbb generálisnak, 8—10 ezer forintot kapnak a központtól választási czélokra, nem kérdem — mert nincs jogom — honnét e mesés összegek, nem hiszem el azt sem, széltében beszélték, hogy ez idén elfogyván a pénz választási czélokra, egy banknál vett fel a leendő kormánypárt, lekötvén az egész 5 évre lakbérének egy részét, mely félévenkint törlesztendő, ezeket nem kérdem, de kérdem azt, hogy lehet-e a választási törvény iránti tisztelet azon szavazó polgárban, ha azt látja, hogy a kik ezen törvényt teremték, a legelsők, a kik a választót azt kijátszani megtanítják. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Az ország többsége 22 év óta adja szentesítését a közösügyeknek, csakhogy ez a többség nem az igaz kifolyása a nemzet akaratának, ez a többség csak a központi pénzes levelek s a hatalom nyomása, a corruptio által vezetett erőszakolt tömegek szavazatából nyeri mandátumát — tisztelet a kivételnek — s ha újévkor a gratuláló szónok büszkén említi fel a megszaporodott többséget, csak azt a magyar póldaszót juttatja eszembe, hogy a hol feloszlásba kezd átmenni valamely haldokló test, ott egyre sűrűbb és sűrűbben jelennek meg a konezot leső hollók! Xerxesék is igen sokan voltak, de a jog és igazság Leonidásék oldalán állott; 22 év tanúsága kell, hogy azokat, kik nem rövidlátók vagy nem rövid eszűek, megtanítson arra, hogy a közösügyes alap a közös kiadásokkal e nemzetet erőssé, anyagilag rendezetté nem teheti soha. Csak 1878. óta nézzék e dolgot a mint áll az. Egyenes adókl2V» millióval, a közvetett adók 18 millióval emeltettek, eddig eladatott 60 millió államvagyon, az eredmény 18 millió elismert és körülbelül 23 millió csűr-csavart, számokba eldugott, tagadott, de minthogy fizetni kell, meglevő