Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-41

70 41. orszigos ülés január 17-én, kedden. 188$. gesebb élelmi szerektől elvonatik s ezen tárgyra fordittatik, végeredménykép tehát ismét a jelzett állapot. 3^ A közvélemény azonban az eredményt a szeszadó monopóliumtól várja, értve ez alatt az elárusítási monopóliumot, a mely eltekiatve attól, hogy feltételezi az italmérési jog megváltását, miután a pálinkaelárusítás azzal a legszorosabb kapcsolatban áll, de a melynek hátrányai, hogy a termelést korlátozni, az esetlegestúlproductiót lehetetlenné tenni, az árat önkényszerüleg megállapítani nem lehet, az államot egy nagy szesziizérré változ tatná át és kénytelen volna az állami feladatok keretébe az iszákosság terjesztését felvenni. De, ha még e nehézségek le is volnának küzdhetők, ez intézkedés életbelépte alkotmányjogi nehézségekbe ütközik. A szeszmonopolium meghonosítása ellen alkotmányjogi mozzanatok is szólanak. Mert eltekintve, attól, hogy minden egyedárúság, az egyént megillető gazdasági szabadság megszorítása és sokakra nézve a megélhetési lehetőség nehezítése, különleges viszonyaink a dohány monopol mellett határozottan ezen új monopol felállítása ellen szómnak. Maga a dohánymonopol s annak erélyesebb kihasználása szükségszerűleg maga után vonja a végrehajtó hatalom jogkörének kiszélesbítését, mely az ellenőrizhetlen hatalom fogalmaiba esik s mint ilyen, lehetőleg az alkotmányi hatalmi tényezők közt szükségszerűleg fennálló egyensúlyszempontjából elkerülendő De itt egy létező monopóliumról volt szó és az annak kezeléséhez szükséges diseretionalis hatalom, a termelési jog megadása és elvonása, a törvényben megszabott súlyos feltételek alól felmentés, a végrehajtó hatalomra korlátlanul volt bízandó, a melyet a jelen kormányra teljes nyugodtsággal is lehetett bizni. De a törvényeket, tekintet nélkül azok kezelőire s azok személyeiben nyugvó biztosítékra kell megalkotni — sem kiterjeszteni, sem más termelési ágakra átvinni alkotmányjogi szempontból nem volna tanácsos. (Nyugtalanság balfelöl) Mert a szeszadómonopol egy újabb ellenőrizhetlen hatalommal ruházná fel a kormányt, egész osztályok gazdasági függetlenségét és önállóságát támadná meg s függőségi viszonyba hozná a végrehajtó hatalom kezelőihez, mely függőségi viszony esetleg kihatván a nemzetpolitikai életére, ajelzett két monopólium egy oly kormány kezében, a mely nem oly erős alkotmányi érzülettel bir, mint a jelen, veszélyes emeltyűvé válhat, a taelylyel magát az alkotmányt nyugpontjaiból ki lehetne emelni. Legyenek tehát a szeszmonopolium által elérhető eredmények bármily csábítók, visszautasítanom kell azokat, mert az adórendszernek az alkotmánynyal összhangzásban kell állania. A fogyasztási adó erősebb kihasználását és a szeszadó emelésének helyességét és szükségszerűségét a magam részéről elismerem, ezzel azonban a kibontakozási művet végbefejezésre juttatva nem találom s azt vélem, hogy az egyenes adórendszer, továbbá a bélyeg- és illetékrendszer lényeges változásokon kell, hogy átmenjen shogy az aránylagosítás és fokozatos adórendszerhez kell térnünk, a mely a nemzet összéletének működésére a lehető legcsekélyebb ártalommal jár. Ép akkor, a midőn az egyensúly helyreállítása, mint a legközelebbi években megválasztandó rzél lebeg szemünk előtt, magát a létező adórendszert felforgatni nem lehet, mert lehetőleg biztos és határozott tényezőkkel kell számolnunk és egy a nemzet gazdasági életében mélyen gyökeret vert adórendszer felforgatása, káros visszahatással volna magára a nemzet gazdasági életére, erős hullámzásokat vonna maga után s bármily helyes volna, magát a kibontakozás művét halogatná. A föld-, ház- és jövedelmi adókat alapjukban érinteni nem lehet. A fokozatos jövedelmi adó meghonosítását későbbi időknek kell fentartani. De ezzel kapcsolatban álla jövedelmi pótadó, amelynél, ha az helyesebb alapokra fektettetik, nagyobb bevételi eredményekre bizton lehet számítani. A jövedelmi pótadót, mely jelenleg különböző czímtí, de lényegükben a jövedelmi adóknak egy meghatározott százalékát képezi, át kellene változtatni egy fokozatos jövedelmi pótadóvá (Halljuk! Halljuk!) a mely alapul véve akivetett kereseti és egyéb jövedelmi adót, azokkal, illetve, az alappal fokozatosan emelkednék. Ez által a kisebb jövedelmi adóval megrovott polgárokra újabb teher nem hárittatik, azok pedig, kik nagyobb jövedelemmel birnak s ennek folytán nagyobb jövedelmi adóval rovatnak meg, vagyoni erejükhöz képest az állami terhek viseléséhez aránylagosabban járulnának. Ezen intézkedés az egyenes adók rendszerébe könnyen beilleszthető. Az illeték-rendszer következetes, fokozatos rendszerré átváltoztatandó s elvül kell kitűzni azt, hogy a bélyegjegyekben való lerovás az illeték kivetését váltsa fel mindazon esetekben, melyekben azt a tárgy, vagy a jogügylet természete megengedi. Ez által a hátralékok kevesbedni fognak, a kivetési, beszedési és behajtási költségek egy tetemes része elesik s az államháztartás ez utón is jövedelmei fokozásánál biztosabb alapra helyeztetik. Az illeték rendszerünk kiépítése egy széles alapon nyugvó tőzsde forgalmi illeték behozatalát megkívánja. Illetékrendszerünkben az örökösödési illetékek volnának hivatva az első helyet elfoglalni. A százaiéki illeték a költségvetésben 12 millió kétszázezer forinttal van felvéve, a mely öszszegben benfoglaltatik az élők közti ingatlan javak átruházása, a dologi jogok szerzését tár-