Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-40
4Ü. országom illés január 16-án hétfőn. 1888 iS Hódossy Imre, Linder György, Potoczky Dezső, gr. Apponyi Albert, Gulner Gyula, Kovács Albert, Grünwald Béla, Beöthy Ákos és Dessewffy Aurél. Miklós Gyula: T. képviselőház! (Halljuk!) Meggyőződésünket érvényesíteni épen olyan politikai kötelesség, mint támadásokkal szemben a védelem fegyveréhez nyúlni. E kötelesség érzetem nevében kérem az engedelmet arra, hogy szavazatomat röviden indokolhassam. (Halljuk! Halljuk ') Hódolva a parlamenti felszólalás ama szabályának, hogy a ki a fődologról újat mondani nem tud, az elmondott jónak rossz ismétlésébe ne bocsátkozzék: én részemről kénytelen vagyok kij elenteni, hogy a t. előadó urnak a kérdés lényegére vonatkozó kitűnő felszólalása után, a költségvetés pénzügyi részéhez — pedig ez a fődolog — rész letesen hozzá szólni nem kivánok. Van azonban e principális kérdésnek egy politikai accessoduma és én erről óhajtok a t. ház kegyes engedelmével megemlékezni. (Halljuk!) Hazánk jelen viszonyai között és 5 éves parlamenti életünk kezdetén, részemről szükségesnek tartom e helyről is felvetni és megvilágítani azt a kérdést és ha lehet megfelelni reá: miért viseltetik ily nagy többsége a parlamentnek őszinte bizalommal a jelenlegi t. kormány iránt? (Derültség a hal- és szélső baloldalon. Zaj. Halljuk!) melytől önök, t. képviselőtársaim, megszeretnék tagadni még a jogot is arra, hogy ezentúl rendezhesse az ország pénzügyeit. Ha tehát én képviselői kötelességemnek tartom, megfelelni erre a kérdésre; akkor e kötelességérzetemet csak fokozhatja azon erős támadás, mely e czímen a t. túloldalról ellenünk oly sokszor intéztetik. Méltóztassék tehát a t. ház megengedni, hogy vállalkozhassam, az önök t. véleménye szerint — természetesen ad impossibile — nézetem szerint pedig könnyű dologra, könnyűre, mert az őszinte meggyőződés egyszerű kifejezése nem nehéz dolog. (Tetszés jobbfelöl.) Hogy a t, kormány és ez a párt komolyan érzi azon felelőség súlyát, melynek eredete pénzügyeinknek eddig elmulasztott rendezése s hogy akkor, midőn e hiányt pótolni komoly törekvése, egyedül csak hazafiúi kötelességét teljesíti, azt igazságos embernek tagadni nem lehet. (Ugy van! jobbfelöl!) A kérdés tehát csak az lehet: vájjon ez a vállalkozás személyváltozás mellett nyujt-e kellő garantiát arra nézve, hogy sikerülni fog, vagy — világosabban szólva -—vájjon annak, ki e nagy feladatra összes tehetségével vállalkozott, múltjában található-e annyi érdem, hogy azokból meg lehessen fonni azt a koszorút, (Derültség a bal- és a szélső baloldalon) melylyel okvetlenül bírni kell annak az államférfiunak, ki ezen nagy czél érdekében egy ily nagy pártnak őszinte bizalmát igénybe veszi?(Helyeslésjobbfelöl. Derültség balfelöl.) E kérdésre én, t. ház, szívesen megkísértem megadni a feleletet (Halljuk!) egy feltétel alatt, ha önök, t. képviselőtársaim az ellenzéken, kegyesek lesznek megengedni, hogy mérlegelve a t. kormány politikájának érdemeit és deficitét, szólhassak az önök érdeme és deficitéről is; mert a politikában megdönthetlen tény az, hogy a positiv érdemeket növelik azon negatív érdemek, melyeket az ellenfél deficité szerez és politikai dogma az is, hogy ha valaki a kormányzás nagy gondjaival elhalmozva s nehéz viszonyokkal küzdve nem volt is képes minden óhajtott jót megtenni, érdemet szerzett már és még az által is, ha elég erős volt megakadályozni sok rosszat. Ezeknek a positiv és negatív érdemeknek elismerése, vagy tagadása a politikai meggyőződés dolga, azon önzetlen meggyőződésé, melynek jellemvonása, hogy akkor, midőn önvédelemre kel, támadni is kénytelen. Harczolni elveinkért a meggyőződés erejével és az igazság fegyverével politikai kötelesség, de még hasznos eselekedés is, mert a politikai küzdelem a hazafiúi meg-győződés egyedüli tüzpróbája. (Helyeslés a jobbóldalon.) Nekem tehát első sorban kötelességem foglalkozni az ellenvéleménynyel. Parlamenti küzdelmeinkben önökt. képviselőtársaim különösen három fegyverrel támadnak. Első fegyverük: a pénzügyi deficit. Nehéz ágyú, melyből nagy sz írnokkal lehet ide lőni. A második : a hazai közigazgatás. Görbe kard, melyet könnyű forgatni. A harmadik: a politikai erkölcs hanyatlása. Ez az a bizonyos párbajpisztoly, melylyel czélt találni nem tudnak. Többnyire ezekkel a fegyverekkel küzdöttek s küzdenek önök t. képviselőtársaim; és én szívesen elismerem önöknek azon érdemét, hogy e küzdelemben oly sokszor ragyogtatták és ragyogtatják a fényes tehetség, nagy képzettség és remek szónoklat igaz gyöngyeit, de a fegyverek, melyeket ezek az igaz gyöngyök díszítenek, nem abból az aczélból valók, melyet a tárgyilagos igazság hatalmas tüze erlzett; azok az antitiszaimus gyárának készítményei, miket ugy elgörbített a szenvedély tüze, hogy a küzdelemben visszapattanva, harczosán ejtenek sebet, oly sebet, mely annak érdemét növeli, a ki azt nem okozta. (Tetszés a jobboldalon.) Sok ilyen sebtől pedig el lehet vérzeni s önök e vérveszteségről nagy tapasztalattal bírnak. Olyan nagygyal, hogy azt nem képes elfeledtetni sem önzetlen hazafiságuk, sem az a pessiinísmus, mit önök az állami nagy kérdések legtöbbjével szemben, páratlanul ékes és éles szólással, de azon jósnőéhez hasonló szerencsével képviselnek, kit Apolló arra kárhoztatott, hogy csak igen kevesen 6*
