Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-40

40. orsrágos ülés január 16-án hétfőn. 1888. Sii donképen valódi értékére devalválva, mintegy 800,000 irtot tesz, tehátma isugy járunk el, mint a hogy eljártunk eddig, hogy takarítunk ugyan, de a tételeket ide-oda vetjük és végeredményében, mert a hitel érdekében mérlegjavulásra is van szükség, kitűnik, hogy a komoly, reális, valódi javulást tartalmazó eredmény nem több, mint 800,000 frt. De szólnom kell, t. ház, a költségvetésnek reális voltáról is és pedig mert ez fontossággal bir magára azon kibontakozási tervezetre is, melyet a t. kormány elnök ur, mint pénzügyminister előterjesztett. (Halljuk!) Én a jelen költségvetést ezúttal sem tartom reálisnak; megengedem, hogy valami haladás mutatkozik, de hogy reálisnak mondhassam, az mégis lehetetlenség. Méltóztassanak csak néhány tételt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Mindjárt első tekintetre azt fogjuk látni, hogy az előirányzott tételek sem a kiadásokban, sem a bevételekben, csak néhányat hozok fel, a kritikát nem állják ki. Nem szólok az apróbb tételekről, holott azt látjuk, hogy a zárszámadások apróbb tételei, ha azokat összeadjuk, végeredményökben milliókra mennek, ezekről, ismétlem, nem szólok, csak a nagyobb tételek néhányát fogom említeni, hogy a bevételek és kiadások különbözetéből a realitásra következtetést vonhassak. Mit látunk,t. ház, a nyugdíjaknál? Ezek úgy irányoztatnak elő, hogy midőn az előirányzat készül, a mi rendesen a megelőző pénzügyi év közepén, tehát másfél évvel előbb történik, mint az illető pénzügyi év lezáródik. Tisza Kálmán ministerelnÖk: Természetesen! Horánszky Nándor : Azt méltóztatik mondani, hogy ez természetes. Szerintem azonban nem természetes. Mert másfélév alatt sok ujabb nyugdíjazás fordulhat elő s ennek eredménye az, hogy például méltóztassanak csak megtekinteni 1885-ben 4.400,000 forint volt a nyugdíjak előirányzata és a zárszámadások végeredményül 4.700,000 forintot mutatnak ki. 1886-ban felvétetett 4.700,000 frt és a zárszámadások 5 milliót tüntetnek fel. Most fel van véve az előirányzatban mintegy 5 millió forint, pedig ezek is bizonyára 2—300,000 írttal többet fognak annak idején végeredményül felmutatni. Midőn az előirányzat megállapításáról van szó, t. ház, minden factort számításba kell venni; mert nem az a czél, hogy az előirányzat csak az akkori állapotot tüntesse fel, hanem a czél az, hogy a zárszámadások és az előirányzat ne különbözzenek a végeredményben, (Ugy van! balfelöl.) Nincs kétség az iránt, hogy e téren ismét 200—250 ezer forint túlkiadással fogunk találkozni, annál is inkább, mert az 1885. évi nyugdíjtörvény hatása csak most kezd igazán és valósággal érvényesülni. Itt vannak továbbá pl. a közösügyi kiadások, pl. a Lloyd kiadása, mely csak fél esztendőre van számítva— igaz a szerződés nem is terjed tovább — de a t. ministerelnÖk ur a kibontakozást illető nyilatkozatában kimondta, hogy a Lloyd-szerződés meg fog hosszabittatni és nincs és nem is lehet eshetőséget elképzelni, hogy ettől megmeneküljünk. (Igaz! JJgy van! balfelöl.) Kétségtelen dolog, t. ház, hogy a zárszámadási eredmények itt sem fognak megfelelni az előirányzatnak; továbbá adelegatio előterjesztéseiből tudjuk, hogy az 1886. év vámbevételi nettó eredményei mintegy 7 millióval maradtak vissza. Hát ez, t. ház, a végleszámolás következtében valamiképen mint póthitel ismét jelentkezni fog. Azt tudom, hogy a visszatérítések czímén valami meg fogja az államot is illetni, de hogy itt bizonyára lesz az államnak póthitel alakjában valami kiadása, az annál is inkább valószínű', mert már a múlt esztendőben is 4 millió körül volt az, a mi mint póthitel kéretett, mely összeg igaz, az adóvisszatérítések által fedeztetett, de csak részben. Ennek utána az államadóság'oknál szintén hogy állunk? Feltüntet az előirányzat 1888-ra egy milliót a hitelműveletek kamatjaira, holott ha tisztán csak a költségelőirányzat szerint szükséges összegek lennének fedezendők, melyek a deficitnél 127

2 milliót, továbbá a törlesztési kölcsönnél szintén kerekszámban számítva 127* milliót, tehát összesen 25 millió frtot tesznek, tehát ezeknek kibocsátás veszteségeit számítva annyi járadék lesz kibocsátandó, hogy a kamat-kiadások az előirányzattal szemben itt is emelkedni fognak, annál is inkább, mert azt sem hiszem, hogy az agiónak 25°/

0-kal való számítása megfelelő lesz még akkor is, ha feltéve, rendkívüli esetek nem fognak történni,egyfelől tehát az agio, másfelől pedig a beszerzendő összegek kamateredményei bizonyára meg fogják haladni az egy milliót, a mint az eddig is történt. Azt mondják, hogy ezek év közben szereztetnek be. Igen, csak hogy a couponok kiadatnak, habár azok recompensáltatnak is az első elszámolásnál, tehát azok aligha teljes mértékben nem fognak hatni ugy, hogy valamint eddig nem vált be e czímen az illető tétel, ugy ez a jövőre sem válik be. A bevételi eredmények, felfogásom szerint, még irrealisabbak. Az egyenes adóknál 2 millió 800,000 írttal van több bevétel előirányozva 1888-ra, mint a mennyi 1887-re volt felvéve. E kérdésnél azonban ezúttal a dolog mélyébe annál kevésbbé akarok belemenni, mert a pénzügyi tárczánál szándékozom a bevételi tételeket tüzetes kritika alá venni és azokra vonatkozó észrevételeimet előterjeszteni. Csak egy szerény megjegyzést kívánok tenni és azután megmondom, mikor tartanám az előirányzatot reálisnak. (Halljuk! Halljuk!) Azt olvastuk legközelebb, hogy 1887-nek