Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-38

II 38 orMágos ülés január 11-én, azerdán. 1888. kérdésére kívánok felvilágosítást adni, tudniillik az irányban, hogyha ezen jelentés alapján a mentelmi jog Szabó Lajosra nézve fel nem függesztetik, ez által ezen kérdésben egyszersmindenkorra megvan-e oldva az ő mentelmi joga felfüggesztésének kérdése, igen vagy nem ? A mentelmi bizottság minden határozatai csakis a felmerült kérdésre és a ház által hozzá utasított esetre vonatkoznak és egyes esetben hozott határozata nem derogálhat a későbbi hozzá intézendő megkeresések felett hozandó határozatainak. A mint méltóztatik látni, a jelentés indokaiból, a mentelmi jog fel nem függesztése ez esetben azon szempontból ajánltatik a háznak, mert az iratok hiányosan lettek felszerelve. Azt hiszem, hogy felvilágosításaimban a t. képviselő ur is meg fog nyugodni. Kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság jelentését elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság azon javaslatát, hogy Szabó Lajos országgyűlési képviselő ur mentelmi joga ez esetben fel ne függesztessék, elfogadni. Igen-e vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. Következik a mentelmi bizottság jelentése párviadal vétségével vádolt Ugron Gábor és Bokros Elek, valamint az ezen párviadal körüli segédkezes vétségével vádolt Tors Kálmán, ifj. Ábrányi Kornél és Grómon Dezső országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Szathmáry György jegyző (olvassa a jelentést). Gál Jenő (felvinezi) előadó: T. ház! A jelen esetben Ugron Gábor és Bokros Elek képviselők párviadal, Tors Kálmán, ifj. Ábrányi Kornél és Grómon Dezső képviselők pedig párviadal körüli segédkezés által elkövetett vétséggel vádoltatnak. Az 1884—87. országgyűlés ezen ügyben Ugron Gábor, Tors Kálmán és ifj. Ábrányi Kornél, valamint Grómon Dezső mentelmi jogát egy izben már felfüggesztette, mely felfüggesztés következtében megejtett vizsgálat kiderítette nemcsak hogy az illető vétség fenforog, hanem hogy az illető képviselők személyével összefüggésben van; de kiderítette azt is, hogy Tors Kálmán, itj. Ábrányi Kornél és Grómon Dezső képviselők, mint. a párviadalnál közreműködött segédek mindent elkövettek, hogy a feleket kibékítsék és hogy a párviadalt nem tudták megakadályozni, az nem rajtok múlt. Ez alapon a királyi ügyész, mint a közvád képviselője, az utóbb nevezett képviselők ellen a vádat elejtette. A mentelmi bizottság, tekintettel azon körülményre, hogy Ugron Gábor és Bokros Elek képviselők ellen zaklatás esete fenn nem forog, az o mentelmi joguk felfüggesztését hozza javaslatba; azonban tekintettel azon körülményre, hogy a királyi ügyész, mint a közvád képviselője, Tors Kálmán, ifj. Ábrányi Kornél és Grómon Dezső képviselő urak ellenében a vádat elejtette és igy a vádrendszer elveinél fogva a bűnvádi eljárás ellenük tovább nem folytatható, a bizottság a mentelmi jog íelfüggesztésének kérelmezésében zaklatás esetét látván fenforogni, Tors Kálmán, ifj. Ábrányi Kornél és Grómon Dezső képviselő urak mentelmijogának fel nem függesztését hozza javaslatba. Kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését elfogadni. (Helyeslés.) Elnök* Ha nincs észrevétel, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azon javaslatát, hogy Ugron Gábor és Bokros Elek mentelmi joga ez esetben felfüggesztessék, ellenben Tors Kálmán, ifj. Ábrányi Kornél és Grómon Dezső mentelmi joga ne függesztessék fel? (Elfogadjuk!) Ha méltóztatik elfogadni, ezt határozatul kimondom. Következik az igazságügyi bizottság jelentése „az Uruguay-jal 1887. évi június 25-én Montevideoban, a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában" benyujtatt 34. számú törvényjavaslatról. Azt hiszem, méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni (Helyeslés) és igy az általános vitát megnvitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Beksics Gusztáv, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Midőn a jelen törvényjavaslatot van szerencsém a t. háznak elfogadás végett ajánlani, előadásomat nagyon rövidre szoríthatom. Azon alapelvek, a melyek a jelen törvényjavaslatban le vannak rakva, alapelvei egyszersmind a nemzetközi jognak és azon kiadási szerződések egész sorozatának, a melyek törvényeinkbe fel vannak véve. De az ok, a miért kiválólag csak néhány megjegyzésre kell szorítanom előadásomat, főleg az, hogy a jelen kiadási szerződés majdnem szószerinti mása a Braziliával kötött és az 1884. XXXVII. t.-czikkbe iktatott szerződésnek.Uruguay köztársaság kormánya ugyanis ezt a szerződést kívánta a velünk való szerződés alapjává tenni és a magyar kormány annyival inkább elfogadta e szerződési alapot, mert iparkodik a dél-amerikai államokkal kiadási szerződéseket létesíteni azon gyakori összeköttetés következtében, mely a monarchia, különösen pedig a magyar birodalom tengeri kikötője és a délamerikai partok közt létrejött. Ugyanazon okok tehát, melyek a Braziliával kötött szerződés mellett szólottak, fenforognak a jelen szerződés elfogadására nézve is. A kétszer-