Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-44

44 országos ülés január 20-án, pénteken. 1888. \ 39 lyek Európában ritkítják párjukat. Ez ama lakos­ság kiváló tulajdonain kivül — a földgazdagsá­gának köszönhető; köszönhető annak, hogy miután e földek a telepítés idejében értéktelen jószágnak tekintettek, nagy földrészekkel látták el az ott települőket. De, t. ház, ha e gazdag alföldi rónaságot, hol e kivételes jelenségek előfordulnak, elhagy­juk; ha nem mondom a felföldre, de az alföld és felföld közt eső közbenső szalagra; ha némely dunántúli megyére is tekintünk, nem is citálom az ország legszegényebb részeit, mint a Kárpá­tok alját és Erdély egy részét: azok egészen elütő jelenségeket mutatnak. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És ezt nem azért mondom, hogy a helyze­tet feketébbre fessem, mint a minő; hanem tisz­tán azért, mert a vitatkozás pillanatnyi szükség­lete által előidézett argumentatiók kedveért nem szabad elhomályosítani engedni azon cardinalis tényt, hogy a nemzet igen súlyos közgazdasági helyzet megpróbáltatásával küzd, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És ha ez igy van, akkor minden körülmények közt aggályos természetű tény az, hogy új terheket kell rakni a nemzet vállaira és akkor azután arról is kell gondos­kodni, hogy a nemzet állandóan képes legyen ezeket a terheket elviselni s akkor elengedhe­tetlen követelmény az, hogy azzal a pénzügyi politikával, mely ily sokat követel, kezet fogva járjon egy közgazdasági politika, mely e sok teher elviselésére az erőt megadja, vagy az erő megszerzését megkönnyíti. (Élénk helyeslés és tet­szés a baloldalon.) T. ház! E tekintetben sincs csodaszerekre szükség, hanem bizonyos nagyon egyszerű teen­dőkre, melyeket — hogy ugy mondjam — a sze­meink előtt történő dolgok figyelmünkbe aján­lanak. Vájjon a felföld népességének kivándorlása nem azt juttatja-e mindenkinek eszébe, hogy ott sok munkáskéz vár foglalkozásra; hogy ott, hol jó és értelmes kitűnő munkás anyag van, hol vizi erő is nagy mértékben van, ott az ipar megterem­tésére és terjesztésére meg van a természetszerű talaj. (Igaz! Ugy van! a baloldalon) Hisz ezt a t. kormánypárt padjairól halljuk gyakran és a túloldalról, de mindig oly hangon mondatik ez, mintha annak a hátramaradásnak, hogy ebben az irányban nem mozdul meg kellőleg a nemzeti, az ipari fejlődés, az ellenzék volna az oka. Beszéltünk továbbá gyakran arról, hogy a mezőgazdaság súlyos állapotával szemben a gaz­dasági értelmiség fejlesztése egyik legnélkiaözhe­tetlenebb teendőnk. Sokkal többet beszéltünk ebben a tekintet­ben, t. képviselőház, mint sem tettünk. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Egyes helységekben igaz, íöldmíves-iskolák túlságosan pazar fénynyel állít­tattak fel és dotáltattak, valamint egyáltalán a ma­gyar állam által létesített intézményeknek, a me­lyek középítkezésekkel vannak összekötve, egyik általános baja az, hogy a fényűzésre, a külső látszatra igen sok haszontalan ezer forintot költött el. (Ugy van! balfelöl.) De hogy ha egyszerűen és kevesebb igényekkel a külső látszat tekintetében, de extensive több helyen irányul az állami tevé­kenység a gazdasági értelmiség fokozására, külö­nösen ott, a hol a gazdasági viszonyok legin­kább vannak megingatva, akkor népünket alkal­masabbá tehetnők arra, hogy a rárakott új terhe­ket elviselje. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Végre van, t. képviselőház, egy nagy kér­dés, mely a mennyiben a kormánytól függ meg­oldásának vezetése, annak elkészítése, az irány­adás, a segédkezés egy arasznyira sem tud előre mozdulni és csak a társadalmi tevékenység utján — hála Istennek — mozdult előre valami lassan. Ez a kishitel kérdése, (Ugy van! Ugy van! balfelöl) a melynek czélszertí megoldása azt eszközölhetné, hogy köznépünk az ő szerény vagyonán rágódó, nem akarom mindig mondani, hogy uzsora, de ehhez hasonló, káros kihatásában ahhoz igen közel álló, a mai pénzviszonyok által egyáltalán nem indokolt magas kamatlábtól meneküljön. (Élénk helyeslés'a bal- és szélső haloldalon.) Az eddigi gondatlanság folytán a közgazda­sági politika ezen organicus feladatainak terén nem fogja a nemzetet oly helyzetbe hozni, hogy a most rárakandó újabb terheknek állandóan meg­felelni képes legyen. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De nemcsak helyes közgazdasági politika kell ahhoz, hogy a pénzügyi politika által követelt áldozatokra a nemzetet képesítsük; de tisztán a pénzügyi eszközök teljes sikerének elérésére, ha semmi egyéb szempontból nem, szükséges, hogy végre valahára ez az ország megismerkedjék egy jól rendezett európai közigazgatás áldásaival. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hisz most azoknak a jövedelemforrások te­rére lépünk, minő a dohány, mint minők bizonyos és épen leghatályosabb módozatai a fogyasz­tási adók kihasználásának, hol a jövedelem praeeis befolyása nagy mértékben függ az .ellenőrzés szi­gorától,pártatlanságától. Gondolja-e valaki, hiheti-e valaki komolyan, hog}^ ily természetű jövedelmek igen nagy része el nem fog kallódni tisztán a mi köz­igazgatásunk ázsiai állapota miatt ? (Hosszantartó zajos helyeslés a baloldalon.) HoránSZky Nándor (közbeszól) : Az archí­vumban lesz a sztízdohány! (Derültség.) Gr. Apponyi Albert: Ha a közigazgatási reform fel is emésztené azon megtakarításokat, melyeket a kormány által eszközölt megtakarítá­sokon túl a jelenlegi költségvetésnél is tenni lehet; 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom