Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-43

11(5 43, országos fi sr 19-én, csütörtökön. 1888. helyén ugy, mint Horánszky képviselő ur maga is kilátásba helyezte, felvenni minden viszonyok közt kész vagyok. Csak még egy themát kívánok említeni. Ez a pénzügyi administratio kérdése. (Halljuk!) Ez iránt is megtámadtattam, hogy abban nem történt semmi. Ez is oly tétel, melyre a költségvetés benyújtása alkalmával exposemban reflectáltam; elmondottam az irányt, amelyben el akarok járni; elmondottam, remélem, hogy az 1888. évfolyamán elkészülök az erre vonatkozó tervezettel, indokoltam azt is: miért nem tartottam volna helyesnek egyszerre nyakrafőre részletes módosításokkal előállani. (Ugy van! jobbfelől.) Egyet én nem tudok, de egy másikat biztosan tudok. Azt, hogy sikerülni fog-e megtakarításokat eszközölni ezen az úton, nem tudom. Ha az administratio hátrányai nélkül lehet .-megfogom tenni De azt már tudom, hogy ha nem teszem meg, megfognak támadni, a miért meg nem tettem; de viszont, ha megteszem — miután ezt nem lehet másként, mint a hogy történt a posta és távírda egyesítésnél, sok szerzettnek látszó jognak érintése nélkül — épen oly kegyetlen zsarnokul fognak szidni, a mint szidták hónapokon keresztül a közlekedési ministert, mikor megtette. (Tetszés jobbfelől: Közbeszólások a bal oldalról: Nem szidta senki!) Nem tudom, talán akik fürdőben voltak, nem olvasták, én olvastam. (Derültség a jobboldalon.) Hanem megfogok abban nyugodni, hogy kímélni fogok minden jogosult érdeket, a mennyire lehet, amennyire pedig nem lehet, talán a költségvetésig fognak érte szidalmazni, a költségvetésnél pedig talán egyet fordulnak és elismerik, hogy én vagyok az egyetlen igaz ember. (Ellenmondás balfelöl.) így történt ez szóról szóra az én tisztelt barátommal, a közlekedési ministerrel. (Tetszés jobbfelől) Egy t. képviselő ur azt mondotta, hogy az állam hitele nem annyira a pénzügyi, mint a politikai hiteltől függ. Megjegyzem, hogy a pénzügyi hitelnek is van arra valami kis befolyása, bár Beőthy Ákos képviselő meg azt állította, hogy az, hogy a hitel jobb-e, nem jelenti a pénzügyi javulást, minek az ellenkezője természetesen az kell hogy legyen, hogy a rossz hitel meg pénzügyi javulást mutat; (Derültség a jobboldalon) mert két oldalúnak kell lennie minden okoskodásnak. Hanem elismerem, hogy a politikai hitelnek is nagy befolyása van. De vájjon nem-e a Magyarország jövője, biztonsága iránti politikai hitelnek és ezen politikai hitel elterjedésének jelensége épen az, hogy az összes magyar papírok közül legjobban azok állanak, melyek a külföldön szoktak elhelyeztetni? S ez mutatja legjobban, hogy épen a külföld mely nem hiszi a pessimisticusan fekete színekkel való hirdetéseket, mint a nak egyes positióit a részletes tárgyalásnál lehet megvitatni. Ezt helyeslem s itt csak azon egy poaitióról akarok szólni, a melyet kivételesen mégis felemlített, értem az egyenes adókat, melyekből — mint ő monda — 2.400,000 forintot tart leszállítandónak. Ezt tetszett mondani az egyenes adóknál. Erre nézve már most kötelességemnek tartom a költségvetés tételét igazolni. Igazolhatnám az 1887-ik évi eredményekkel is, de miután ezt a képviselő urak — ugy látom — nem szívesen veszik, vagy helyesnek nem tartják, igazolni fogom máskép, ugy mint többnyire költségvetési tételeink rendszeresen készittetni szoktak. A 3 évi átlaga az egyenes adóknak 1884., 1885. s 1886-ban volt 95.989,864 forint, azóta történt a ház- és kereseti adók új kivetése, ezen évben 3 esztendőre, mely eredményez 1.900,000 forintot. Továbbá az 1888. évben 'az adómentesség alól kijövő házak adója 150,000 forint. Azóta alkottatott továbbá a szállítási adó felemelésére vonatkozó törvény, a mi 1.400,000 forintot képvisel, ugy hogy szemben a 99.400,000 forinttal, melyet én felvettem, 99.864,000 forint fis tétel szerepel. Azt hiszem tehát, hogy ezekben eléggé igazoltam, hogy könnyelműen ezen előirányzatnál sem jártam el. (Helyeslés jobbfelől.) De különben, t. ház — s ezt a t. képviselő ur, mint a pénzügyi bizottság tagja, igen jól tudja, akárhányszor megmondatott a t. tagok részéről is — egyes adónemeket elkülönítve, lehet nagyon alacsonyan, vagy nagyon magasan előirányzottaknak találni, hiszen a részleteknél keresztül mehetünk valamennyin. De azon megyőződésnek előre is kifejezést adok, hogy ha — miután akkor, mikor a költségvetés készült, a tételek nem lehettek oly ismeretesek, mint ma — egyik vagy másik tételnél mutatkoznék is, hogy valamivel túlmagasnak vétetett fel: sokkal nagyobb lesz azon összeg, melylyel más tételek alacsonyabban vétettek fel, ugy, hogy egészben, véve meg fog az a calculus állani. (Helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő ur azt mondta, hogy hiszen utoljára lehet az egyenes adókból nagyobb jövedelmet elérni az — a mint ő magát kifej ezé — elvadult behajtási eljárással. T. ház! Hogy itt-ott végrehajtásnak ma is kell lennie, kétségtelen. De, hogy elvadult behajtásról beszéljünk akkor, midőn nem csak a felmerülő panaszok ritkábbak lesznek, hanem maguk a számok, a téríímények adóvégrehajtásról és behajtásról nem szaporodnak, hanem fogynak: akkor ez csakugyan nem az igazság keresése. (Helyeslés jobbfelől.) T. ház! Egyelőre bevégzem beszédemnek a pénzügyi helyzetre, illetőleg a költségvetésre vonatkozó részét, határozottan nyilvánítva, hogy ugy a megtakarítások soliditása, mint a bevételi előirányzatok helyessége iránt a vitát a maga