Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-12
64 12. országos ülés október 18. 1887. hogy a multat és jövendőt felölelő nagyszabású, átgondolt és tervszerű programmot mondjak el, hanem arra, hogy ujonczi állásomhoz és szűzbeszélő minőségemhez illő módon egypár igen szerény és méltóztatnak majd meggyőződni, igen rövid megjegyzést tegyek azokra, amiket hallottunk és nevezetesen azokra, a mik — a mint én megértettem — alaptételeit képezik az ellenjavas1 átoknak. (Halljuk!) Előre bocsátom, hogy én a pénzügyi viszonyoknak fejtegetésébe ezúttal egyáltalában nem szándékozom bocsátkozni; mert nem kívánom megbuktatni sem azt a ministert, a ki visszalépett, sem azt, a ki még nem terjesztette elő pénzügyi exposéját. Azt hiszem, ennek úgyis legközelebbre ígért előterjesztése után, sokkal behatóbban és sokkal több haszonnal fog a t. ház a pénzügyi viszonyok tárgyalásába bocsátkozhatni. Azok közül, a mik az előterjesztett ellenjavaslatok támogatására felhozattak, megvallom, reám a legérdekesebb impressiót az tette, hogy a háznak egyik igen t. vezérszónoka elismerésre méltó objectivitással concedálta azt az általános anyagi haladást és gyarapodást, mely a bizottság javaslatának egyik kiindulási pontját képezi; de hozzá fűzte azt a kérdést, hogy vájjon ez a gyarapodás lépést tart- e a civilisationalis haladásnak fokozott, igényeivel ? Érdekesnek tartom ezt azért, mert oly szempont, mely kevéssé volt ventillálya és kétségkívül érdekes perspeetivákat nyit. Én megvallom, hogy nem abban látom a bajt, hogy az anyagi gyarapodás nem képes lépést tartani a civilisationalis haladásnak fokozott igényeivel; sőt sok tekintetében az ellenkezőjében látom. Mert hogy ha például vagyontalan szülők társadalmi hiúságból nem szerző pályákra, hanem a közszolgálatra, tisztviselői, vagy birói állásokra nevelik fiaikat és ha a tisztviselő csekély fizetésére családot is akar alapítani: akkor természetes, hogy az emelkedettebb élet felfogás igényeinek nem lesz képes eleget tenni. Azonkívül elismerem azt is, hogy vannak az országnak egyes, bár kisebb részei, a hol anyagi haladás nemcsak nincs, hanem inkább tapasztalható legalább egyes rétegekben anyagi hanyatlás. Szerintem a főoka ennek az, hogy localis faji, vagy más speciális okoknál fogva, az illetők nem voltak képesek lépést tartani azon általános civilisationalis és materialis haladással, mely az egész országban létrejött és csak a szükség fogja őket. arra szorítani, hogy felébredve az ősöktől örökölt indolentiából, azzal lépést tartani s erélyöket és erőforrásaikat kifejteni igyekezzenek. De, t. ház, az országnak, azt hiszem túlnyomó és legnagyobb részében, nem abban látom a bajt, hogy az anyagi gyarapodás nem képes lépést tartani a civilisationalis haladással, hanem épen ellenkezőleg, én azt hiszem, hogy az ipar és kereskedelem pangásának, a mit annyiszor panaszolnak, egyik oka az, hogy Magyarországnak egyes legkövérebb vidékein, a fogyasztás még mindig csak úgyszólván az evésre és ivásra szorítkozik. Hogy a hol meg van az általános jólét és az anyagi gyarapodás, nem haladtunk megfelelő mérvben a mivelődésben. És azt hiszem, hogy az újabban keletkezett közművelődési mozgalomnak igen jelentékeny tere nyilik itt, ha oda igyekezik hatni, hogy felébresztve az érzéket a magasabb életigények iránt, ha felébreszti annak tudatát, hogy nyerseséget és előkelőséget összetéveszteni nem lehet. És azt hiszem, hogy a kormány, illetőleg a kormány képviselői kezdeményezésének is nagy hatása lehet a téren, mert azt tapasztaltam, hogy legalább egyes vidéki irányokban, mint például Aradon, Temesvárott épen ily kezdeményezés nyomán keletkezett jelentékeny culturmozgalom; holott vannak nagyobb és gazdagabb vidéki városaink, melyekben a jólét általános ugyan, de a culturai haladást vajmi kevéssé látjuk érvényre emelkedni. Városok, hol aszabad művészeteket csak a czigány képviseli és a képzőművészetek közül csak a festészet létezik, az is csak a pagát képében. (Derültség.) Nem tudom a kellő szakértelemmel fej eztem-é ki magamat, mert nevelésemnek az a hibája, hogy nem tudok kártyázni a mi nagy baj ; mert Magyarországon tarock nélkül nem lehet politikai carriert csinálni. (Élénk derültség.) És másik alaptétele mind a két ellenjavas-latnak, bár nem egyaránt élesen van kifejezésre hozva az, hogy e ház többsége nem hű kifejezése a nemzet akaratának és a nemzeti közvéleménynek (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólt t. képviselő ur felhozta, hogy a választások eredményének az a látszata van, mintha a nemzet túltengő és túlnyomó többséget és egy tehetetlen ellenzéket óhajtana. fezzel szemben, t. ház, én csak egy szerény észrevételt kívánok tenni és ez abból áll, (Halljuk!) hogy az ellenzéknek tehetetlensége vagy tettereje úgysem annak számarányától, hanem inkább politikájának helyességétől függ. (Igás! ügy van? jobbfeWl) Miután előttem szólt képviselő ur olyan alapos ismerője a külföldi politikai eseményeknek és miután ő maga is hivatkozott Francziaországra és III. Napóleon idejére: figyelmeztetni bátorkodom a t. képviselő urat arra, hogy akkor csak öt ember képviselte az ellenzéket, de azért ez az ellenzék nem volt tehetetlen. (Tetszés jobhfelöl.) Egyébiránt, t. ház, három dolog közül egyet
