Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-11

11. országos ülés október 17. 1887. 53 választhatlan eme jótéteményeket számára biztosítsa. Csak akkor, ha a pénzügyek rendezésén fölül állami szervezetünknek ily reformját világos tudattal és bátor kézzel keresztüíviszszük, csak akkor, ha ekkép levonjuk és intézményeinkben megvalósítjuk az 1848-iki nagy átalakulás consequentiáit: csak akkor fogjuk szilárd alapokra fektetni hazánk jövőjét, mindazon lappangó államellenes törekvésekkel szemben, melyeket külső tüneteikben el lehet ugyan nyomni apró rendszabályokkal is, melyek fölött azonban véglegesen diadalmaskodni csak a szabad állam helyes szervezetének folyton működő ereje és jótékonysága, annak a nemzeti erkölcsre gyakorolt érző és nemesítő befolyása képes. Ha e nagy feladatokat felfogja és megoldja, akkor az első ötéves országgyűlés emlékezetessé fog válni hazánk történetében. Ha pedig ezt elmulasztja, akkor közéletünk kiszámíthatlan kárára az utolsó országgyűlések nyomdokain fog járni és azokkal egyforma méltatásban részesülni, melyekről a történet alig jegyezhet fel mást, mint azt, hogy tervnélküli opportunismussal nagy számú törvényt alkottak, néhányat jót, többet rosszat, a legtöbbet papíron maradót ; de egészben véve a nemzet valódi szükségleteit felfogni nem tudták és azért egy párt uralmát ugyan megerősítették, de a, parlament tekintélyét csökkentették, a nemzeti jellem erejét gyengítették, a közéletet hanyatlás és tespedés felé vitték. Felséges Urunk! Midőn feladataink megállapításánál az ország helyzetét ily komoly szinben nézzük, korántsem vezet bennünket elfogultság vagy kishitűség. Nem tagadjuk, sőt hazafiúi örömmel constatáljuk, hogy nemzetünk, mely a legmostohább idők csapásait is túlélte, mióta önrendelkezési jogát visszanyerte, az itt ecsetelt bajok és a kormányzat mulasztásai és hibái mellett is minden téren haladott. De lehetetlen nem látnunk, hogy a nemzeti életnyüvánulások gyarapodásával együtt mindazok a veszélyes kórságok is nagyra nőttek, melyekre jelen hódolatteljes feliratunkban rámutattunk. És ha ekkép haladásunk szemléletéből az erős hitet merítjük, hogy bajaink orvosolhatók, viszont maguknak a bajoknak mérlegeléséből azt a meggyőződést kell levonnunk, hogy az orvoslásnak gyökeresnek kell lennie és hogy avval késnünk nem szabad. Ily meggyőződéstől áthatva, adtuk elő nézeteinket az ország helyzetéről és jelöltük meg legfőbb vonásaiban azt az irányt is, melyet követni kell, hogy a nemzet jövője és haladása biztosíttassék. Tettük pedig ezt abban az erős meggyőző- | désben, hogy mindazok által, melyeket hazánk javára, erejének növelésére, alkotmányos jogainak és intézményeinek, valamint gazdasági felvirágzásának is a mindent éltető és izmosító közszabadságnak érdekében megtenni vagy megtétetni óhajtunk, mindazok által Felséged trónjának és királyi hatalmának és az uralkodóház fényének emelésére és biztosítására is cselekedtünk. Kik egyébiránt hódoló tisztelettel maradunk stb. Budapesten, 1887. évi október hó 17-én. Beadják: Gr.,Apponyi Albert s. k,, Horánszky Nándor s. k., ifj. Ábrányi Kornél s. k., Hodossy Inires. k., Jakabffy István s.k., Kovács Alberté, k., Linder György s. k., Bolgár Ferencz s. k., Nagy István s. k., Fenyvessy Ferencz s. k., b. Sennyey István s- k., Grünwald Béla s. k., Grecsák Károly s. k., Tomcsányi László s. k., Ivánka László s. k., Királyi Pál s, k., Beőthy Ákos s. k., Tholnay Gábor s. k., Horváth Lajos s. k., Gaal Jenő (pécskai) s. k., Veszter Imre s. k., Szentiványi Kálmán s. k.. Elnök: T. ház! Ezen felirati javaslat ép ugy, mint az, melyet Irányi Dániel t. képviselő ur nyújtott be, ki fog nyomatni és a t. ház tagjai közt szét fog osztatni. Törs Kálmán jegyző: Fluger Károly! Fluger Károly: T. képviselőház! (Halljuk!) A szőnyegen levő tárgy, okot szolgáltat arra, hogy röviden hozzászójak. (Halljuk!) A legközelebbi múlt árnyoldalaira való visszatekintés kibékít a jelen hiányaival, de egyszersmind intőleg is utal a jövőre. E szerint tehát kétséget nem szenved, hogy a törvényhozásnak az a feladata, hogy főszándékát arra irányozza, mikép kinyomoztassék az állami munkásság minden téren, mennyiben változtak a viszonyok, a mely irányban a törvényhozás visszamaradott és a hol a közállapottal valamint a nép öntudatával ellentétben áll, azzal összhangzásba hozandó. Ennek folytán a törvényhozás főczélját képezi a népnek igazi szükségleteit fmegismerni és azon gátakat elhárítani, melyek jelenben az egyén szabad fejlődésének útjában állnak, e korban, melyben az élet minden téren gyorsabban lüktet és megállíthatlanul előre tör, hogy olyan eredményeket idézzen elő, melyek fokozott tevékenységre serkentenek és a munkát édessé teszik, intézményeket, melyek a kor és nép szellemének megfelelnek,a sikernek biztonságát és a létnek maradandóságát magukban hordozzák. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem tagadható, hogy e vonás és törekvéstől a bizottság által benyújtott válaszfelirati javaslat is áthatva van, habár abban nem minden kívánat nyer kifejezést, nem minden várakozásnak felel meg és nem minden követelés-