Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-32

378 32. országos ülés deezember 13. 1887. szöveg úgy maradna, a mint szövegezve van, oby törvényt alkotnánk, a melyről tudjuk előre, hogy azt végrehajtani nem lehet és végrehajtatni nem is szándékozunk. Ennek kikerülése végett, bátor vagyok egy módosítványt benyújtani, a mely — azt hiszem — elég alkalmas arra, hogy a szövege­zés hiányát pótolja és módot nyújtson a kormány­nak, hogy a jelenleg fennálló vesztegintézeteket és egészségi szolgálatot fentartsa s ha szüksé­ges, ezeket másutt is létesítse. (Helyeslés bal­felöl). Elnök: A beadott módosítvány fel fog ol­vastatni. Törs Kálmán (olvassa): Módosítvány a 143. §-hoz., „Állati járványok és ragályos betegségek. behurczolásának megakadályozása czéljából az ország határszélein mindazon szomszédos államok határain, a melyekben a jelen törvényhez hasonló szigorú rendszabályok és intézkedések fen nem állanak; továbbá ragályos betegségek jelentkezése esetén az ország határszélein felmerülő szükség­hez képest a földmivelés-, ipar- ós kereskedelem­ügyi minister állami egészségügyi szolgálatot tart fenn." Matlekovits Sándor államtitkár: A törvényjavaslat azt contemplálja, hogy a ministe­riumnak módjában legyen az ország különböző határain, különböző állategészségügyi szolgálatot a szükséghez képest fentartani. Romániával szem­ben mindenesetre szigorúbb intézkedések szüksé­gesek, mint Szerbiával szemben; Szerbiával szem­ben talán szigoróbbak, mint Horvátországgal szemben ; Horvátországgal szemben esetleg szi­gorúbbak, mint Austriával szemben. Ez van ezen és a 144. szakaszban mondva, hogy az állategészségügyi személyzet szervezetét, to­vábbá szolgálatát a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minister rendelettel szabályozza. A mely esetben tehát bármely határszélen szükséges a határszolgálat: a minister rendeletileg fog intéz­kedni, hogy mely személyzet, mely határ felé men­jen és hogy hol legyenek belépő állomások. Nincs azonban az contemplálva, hogy az ország vala­mennyi határszélein állandó személyzet és állandó nagy költséget igénylő vesztegzárak állíttassanak fel, ennek következtében, miutánal43 —144. §-ok intentiója ép az a tág kör, a melyet a minister kér, kérem az eredeti szöveg fentartását és a módosít­vány mellőzését. (Helyeslés jobbfelöl.) ' Elnök: T. ház A 143. §-al szemben Ber­náth Dezső képviselő ur módosítást adott be. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e ezen módosí­tással szemben, a 143. §-t változatlanul fentar­tani igen, vagy nem? (Igen?) Azt hiszem, ki­jelenthetem hogy a szakasz változatlanul tar­tatik fenn, így Bernáth képviselő ur módosítása nem fogadtatott el. Következik a 144. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 144. és 145. %%-at és a 9-ik fejeset csímét, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa a 146. %-t). Josipovich Géza jegyző: Neumann Ár­min ! Neumann Ármin: T. ház! A 146. §. nem egészen szabatos szövegezésére kívánom a t. ház figyelmét felhívni és ennek kapcsán bátor vagyok annak módosítására rövid indítványt tenni. A javas­lat ugyanis azon czél által vezéreltetve, hogy az állategészségügyre vonatkozó intézkedéseknek kellő sanctiót adjon, jónak látta nemcsak az 1878 : V. törvényezikk 446. §. és az 18/9-iki XL. törvényezikk 97. stb. §-aira hivatkozni, hanem jónak látta szórói-szóra is átvenni e szakaszo­kat; tette ezt pedig csak azon helyeselhető okból, mert ez által mindenkinek módot akart adni arra, hogy magából a törvény szakaszá­ból lássa azt, hogy mily büntetés vár reá, hogy ha a törvény panaszoló intézkedéseit megszegi. Azonban ha e törvényjavaslat szórói-szóra át­vette a törvényszakaszokat, fölöslegesnek tar­tom azt, hogy még azonfölül hivatkozik arra. hogy az 1878: V. törvényezikk és 1879. XL. törvényezikkek hatályban maradnak. Ez fölös­leges és szükségtelen már azért is, mert a 154. §. világosan mondja, hogy csak az 1874: XX. és 1880: XXVI. törvényezikkek helyeztetnek ha­tályon kívül. Továbbá egészen zavart okozó a 3-ik ki­kezdésben előforduló kettős pont és a 4-ik kikezdés az egész szakasz összefüggéséből ki­szakítottalak látszik, és azért értelmetlen. Azért bátor volnék indítványozni, hogy a 146. §. helyett vétessék fel az ott amúgy is idézett 1878. V. t.-ez. 446. §-aszó szerint, továbbá az 1879 : XL. törvény­czikknek97.,98.,102., 103. és 104. §§-ai szó sze­rint és mindenütt jelöltessék a szakasz végén a törvénvezikk asz jel zárj el között. Miután ezen szakasz igen hosszú és így az áttekintést meg­nehezítő tartalommal birna, bátor volnék kérni, hogy 147. §-hól megfelelő hat szakasz készít­tessék, a mi által természetesen az utána kö­vetkező szakaszok számai módosulnának. Bátor vagyok módosítványomat elfogadásra ajánlani. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Josipovich Géza jegyző (olvassa a módo­sítványt). Emich Gusztáv előadó: T. ház! Neu­mann képviselő ur ez indítványa a törvény kezelését czélszerűbbé teszi és ezért elfogadásra ajánlom. Elnök: T. ház! Neumann képviselő ur módosítása által a 146. szakaszból hat külöm­böző szakasz lesz. Maga a szöveg csak annyi­ban módosul, hogy a második bekezdés második

Next

/
Oldalképek
Tartalom