Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-32
32. »rs*ig»s filfe áeczoiBfeti 13. 1887. 365 5—600 marhának a gémes kúton elég vizet merhessen. Az ilyen marha folytonosan vizszükségben szenved s ez az, a mi magában hordja a ragályt, ha még oly jól volna táplálva az az állat. f Épen ezen hiánynak pótlása végett szólalok fel e szakasznál, a hol a pásztorokról van szó és óhajtananám a következő új bekezdést tétetni (olvassa): „A községeknek kötelességük nagyobb számú közös csordájuk, vagy ménesük mellé, minden 100 darab állat után legalább egy erőteljes pásztort állítani. Egy közös csordában 300 darabnál többet őrizés, illetve gondviselés alá állítani tilos." Ez által óhajtanám elérni, hogy minden 100-nál egy ember állítassék s 300-nál több egy csordába ne egyesítessék. Magában véve ugyan még ez is kevés és részemről óhajtanám, ha még több pásztor alkalmazását ajánlhatnám, de hiszem, hogy már ez által is javítani fogom az állapotot s azért kérem, javaslatomat elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Törs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt). Matlekovits Sándor államtitkár: T. ház! Részemről az indítványnak mellőzését kérem, még pedig a nélkül, hogy annak érdeméhez bővebben szólanék, tisztán csak codificationalis* szempontból. Ez az intézkedés helyén volna egy mezőrendőri törvénynél, de állategészségügyi törvényben annak helye nincsen. Midőn tehát mellőzését kérem, egyszerűen codificationalis okokra szorítkozom. De fel kell szólalnom, t. ház, még azért is, mert egy argumentumot hallottam, melyet nem szeretnék felelet nélkül hagyni s ez az, hogy a nagy szárazság, a viz hiánya következtében n ragadós vészek hamarább keletkezhetnének, mint talán különben. Én megengedem, t. ház, hogy ha vész van, az a vész terjed; de azt nekem talán Magyarország reputatiója szempontjából sem szabad megengednem, hogy nálunk azok a vészek, a melyek itt fel vannak sorolva, eredetileg keletkeznének. Ezek mind ragadós betegségek és nem keletkezhetnek szárazság vagy vízhiány miatt, hanem egyszerűen behurczolás következtében és nálunk eredetileg egy ilyen betegség sem keletkezik, bármily nagy legyen is a szárazság és a vízhiány. Ezt ki kellett mondanom, t. ház, hogy ugy ne lássék, mintha elismerném, hogy ilyen betegségek nálunk eredetileg keletkezhetnének. (Helyeslés jobbfelóí.) Elnök: T. ház! A 15. §-hoz Petrich képviselő ur egy módosítványt adott be, mely a. szöveget nem változtatja, hanem egy új bekezdést ajánl a szöveg elé tétetni. Maga a szakasz szövege nem lévén megtámadva, kijelentem, hogy a 15. §. elfogadtatik. Kérdem at. házat, méltóztatik-e Petrich képviselő ur módosítványát, mely szerint az általa javasolt szöveg, mint új bekezdés a szakasz elé volna helyezendő, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el s igy marad az eredeti szöveg. Következik a „Vendégfogadók" felírással a 16. §. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a 16. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a 17. §4.) Mudrony Soma: T. ház! A 17. §-hozvolna egy módosítványom, tudniillik e szó után „szarvasmarha és ló" kérném ezeket tétetni „juh és kecske". E szakasz első bekezdése tudniillik azt mondja, hogy mielőtt a szarvasmarha és a ló telelő helyéről közös legelőbehajtatnék, a község által kellőleg számba veendő és egészségi állapota megvizsgálandó. Ugyanezt az intézkedést óhajtanám kiterjesztetni a, juhra és kecskére is, még pedig szakértőktől vett azon értesítés következtében, hogy a juhnál és kecskénél gyakran előfordul a rüh-kór. Miután ez a betegség olyan, hogy vizsgálat nélkül nem nagyon felötlő, épen ugy szüksége forog fenn a juh- és kecskenyájak megvizsgálásának, mint a marha és ló megvizsgálásának. Kérem, méltóztassék módosítványomat elfogadni. Farkas Imre: T. ház! A 17. §. czíme „közös legelő", ennélfogva eléggé érthető, eléggé világos és szabatosan hangzik ezen 17. §. szövegezése; de csak azok számára, a kikben föltételezzük, hogy átérzik a logicai összefüggést az első és a második bekezdés között, a kikről feltételezzük, hogy felfoghatják — mint tegnap a t. államtitkár ur magát kifejezni méltóztatott — hogy az egész törvényjavaslat egy szervezeti egész, a melyből nem egyes szakaszokat külön kiszakítani, hanem az egészet egymással összefüggésben értelmezni, kell alkalmazni; eléggé érthető és eléggé könnyen alkalmazható azok számára, a kikben a kellő felfogás mellett meg van még a jó akarat is. Én bár mennyire óhajtanám, hogy Magyarország valamennyi községi előljáró általában mind ezen rovatba volna sorolandó: azonban az én óhajtásom és a valóság között igen nagy köz létezik. Van alkalmunk tapasztalni, hogy a törvények nem mindig a . törvény szellemének megfelelőleg alkalmaztatnak, igen sokszor hiányzik azokban, a kik azt alkalmazni hivatva vannak, még a jó akarat is.
