Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-32

366 32. országos ülés deezember IS. 1887. Én tehát a jó akarat biztosítása végett, a félreértés elkerülése szempontjából bátor vagyok azon indítványt ajánlani, hogy a második bekezdésben a „legelőre" szó elé tétessék „közös." (Helyeslés a szélső balon). Matlekovits Sándor államtitkár: T. ház! A 17. §. első bekezdéséhez beadott módosítvány ellen nincs kifogásom, az csak praecisebbé teszi a szöveget A második bekezdéshez beadott módosítványt is elfogadom, ámbár az magától is érthető, de ha világosság kedvéért oda tétetik a „közös" szó, az ellen nines kifogésom. (Helyeslő) Elnöki A 17. §. maga nem támadhatott meg, tehát azt elfogadottnak jelentem ki. A kérdés csupán az, hogy elfogadja-e a ház a módosítványokat. Kérdem tehát: méltóztatik-e az első bekezdéshez Mutlrony Soma képviselő ur által beadott azon módosítványt elfogadni, hogy a „ló" szó után tétessék „juh és kecske"? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Kérdem most: elfogadja-e a t. ház, hogy a második bekezdésben „legelőre" elébe tétessen „közös"? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Petrich Ferencz .* Nem akarom a t. ház figyelmét sokáig igénybe venni, csak azon szerény észrevetélt kívánom tenni a t. államtitkár urnak imént tett megjegyzésére, hogy én a víznek oly fontosságot tulajdonítok, hogy azzal nemcsak a keleti marhavészt óhajtanám elhárítani, hanem minden más betegséget, különösen a köröm- és a száj-fájást, a melyet épen a viz hiány okoz. Mondom, nem akarom a t. ház türelmét tovább igénybe venni és bár átlátom, hogy a kérdés a mező-rendőri törvénybe tartozik, de hogy azt itt terjesztem elő. azon szempontból teszem, hogy pótolhassák a hiány, addig is, míg a rendőri-törvény m egál kottatik, vagy ha mást nem érek el vele, legalább ráfordítottam a figyelmet, legalább elértem azt, hogy az eszmét ismerjék és gondolkodjunk felette és ha most nem fogadtatik el, legalább a mezőrendőri törvénybe felvétessék. És épen e szempontból bátor vagyok itt két iij szakasz felvételét javaslatba hozni. Először egy új 18. §., mely igy szólna, (olvassa): „Minden év tavaszán a közös csordák kihajtását megelőzőleg, kötelessége minden község elöljáróságának ugy a község kebelében, mint annak külső határa bar létező kutak kielégítő és használható állapotáról meggyőződést szerezni és minden száz darab állatállomány után a közö* legelőkön ott, hol állandó folyóvíz nincs, legalább egy vagy vödrös merítő, vagy egy szivattyús cső-kút felállításáról gondoskodni; ennek megtörténtéről, valamint a legeltetési rendszer és a legelő felhasználásáról, hogy hány holdat hány darab állat járja, tüzetes jelentését a kerületi főszolgabíróhoz hivatalból beteljesíteni." Az általam ajánlott új 19. §. pedig igy szólna (olvassa): „A kerületek főszolgabirái köteleztetnek ugy a közlegelők czélszerű felhasználására felügyelni, valamint azok túlterheltetése ellen szigorúan őrködni és a mennyiben szükségesnek látszik, joguk van községi elöljárók meghallgatása mellett birtokaránylag az állatállományt rövid utón rendeletileg leszállítani. Ily esetben azonban hivatalos jelentésben intézkedéseikről a megye alispánját kötele ek rögtön értesíteni, fenmaradván ily esetben együttesen jogaikban sértett községbeliek felebbezési joga. Kötelességük továbbá a kerületek főszolgabíróinak az itatóhelvek és kutak czélszerűsége felett őrködni és általában az állatok egészségének megóvása tekintetében tett intézkedéseik és tapasztalásaikról évenkint a megye alispánjához hivatalos jelentéseiket beterjeszteni." Ez volna azon két új szakasz szövege, melyeket, ha itt nem is, de egy mezőrendőri törvénybe felvétetni ajánlok. Matlekovits Sándor államtitkár: T. ház! Az előbb említett indokoknál fogva a most javasolt két új szakasznak is el nem fogadását kérem. Ezen intézkedések nem az állategészségügyi, hanem a mezőrendőri törvénybe tartoznak. Azonkívül mérlegelni és tanulmányozni kellene ezen intézkedések kihatását, mert azok magánjogi kérdésekkel is összefügnek. Igy például az állatok számának leszállítása a közlegelőn, a mi a javasolt szakaszok szerint a főszolgabíróra bízatnék, magánjogi kérdés, melyet igy első pillanatra teljességében meg sem lehet ítélni. A t. képviselő ur továbbá azt kívánja, hogy évenkint jelentések tétessenek az állategészségügyről. Erre nézve megjegyzem, hogy ily értelmű intézkedés a törvényjavaslatban már benfoglaltatik. Ezeknél fogva a javasolt két új szakasz mellőzését kérem. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Petrich Ferencz képviselő ur két uj szakasz felvételét hozta javaslatba, melyek elfogadása esetén természetesen a későbbi szakaszok kettővel nagyobb számot nyernének, fel fognak olvastatni a javasolt szakaszok, Törs Kálmán jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Petrich Ferencz képviselő ur által 18. új §-ként javaslatba hozott szöveget elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el. A 19. §nl javaslatba hozott szöveget méítóztatik-e elfogadni? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az sem fogadta tik el. Következik a 18. §.