Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-31

356 31. országos ülés deezember 12. 1887. reeeptet ajánlani, mint t. barátom tette, nézetem szerint nem lehet és csak azt vagyok bátor még hozzátenni, hogy minden gazdaság és minden gazda felfogja a maga körülményei közt a neki legjobb rendszert és abban meg kell nyugodnunk. Méltóztassanak azt meggondolni, hogy ezen körülmények most működnek igy, mikor Romániával a vámszerződés még megkötve nincs, pedig ott még alacsonyabb életáräk,még alacsonyabb marhaárak vannak. Ha azt megkötjük, meg sem tudjuk mondani, hogy hová fog sülyedni a marhának és az életnek ára. Én általában véve azt tartom, hogy a jelen viszonyok közt nincs mást mit tenni, mint várakozó álláspontot foglalni el és várni azon perczet. mikor egész Európában bizonyos javuló irány fog mutatkozni s ahhoz képest intézni gazdasági politikánkat. Különben a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Gfaál Jenő! Gaál Jenő (pócskai): T. ház! Én csak azon ezélból kértem szót,hogy úgy magam,mint t.elvbarátaim nevében kijelentsem, hogy mi ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk.Sőt tovább megyünk sa részletestárgyalásfolyamán sem fogunk oly módosításokat tenni, a melyek ezen törvényjavaslatnak valamely elvi jelentőségű határozatát elintenék. Teszszük ezt pedig nem azért, mintha a törvényjavaslatot tökéletesnek tartanok — hiszen ennek vannak egyes oly egész fejezetei, melyek iránt maguk az állategészségügy gondozásával hivatásszerűen foglalkozó egyének is különböző, sokszor ellentétes nézetet nyilvánítanak — hanem teszszük azért, mert e javaslatot egy organieus egésznek tekintjük, a melynek egyes részleteit megbolygatva nem vagyunk képesek megmondani, hogy minő hatással lenne az az egészre. Pedig azt óhajtanunk kell, hogy ezen törvényjavaslatnak hatása legyen, hogy helyesen hajtassék végre; mert igen nagy ma az a kár, mely a ragályos betegségek által az országban okozta tik és mert kívánnunk kell, hogy az utolsó ok is megszűnjék arra, hogy a külföldi államok a mi állategészségügyünk kezeléséből ürügyet merítsenek arra, hogy határaikat kivitelünk elől elzárják. Most csupán még arra az egy tényre kívánok utalni, hogy ime itt van megint egy példa arra, hogy a magyar képviselőház ellenzéke, valahányszor a kormány oly javaslattal lép elő, a, mely jól átgondolt, kellőleg előkészített és az ország érdekeinek megfelelő, kész ahhoz szives örömest hozzájárulni. (Élénk helyeslés bal- és szäsö balfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki.sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kivan szólani s igy a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom s kérdem a t házat, méltóztatik-e az állategészségügy rendezéséről szóló törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nnrn? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik s igy következik a részletes tárgyalás. Először a czím. Josipovich Géza jegyző (olvasa a törvényjavaslat czímét). Elnök: A czím, hanines észrevétel, elfogadtatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa az 1—4, §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa az- 5. §-t). Spóner Andor: T. ház! Ez ötödik szakaszhoz a magamrészéről egy tisztán stylaris természetű módosítást kívánok tenni; kívánom ezt azért, mert meg vagyok győződve, hogy sem a kormány, sem a közgazdasági bizottság nem czélozza azt, hogy ha a szomszédos országok valamelyikében a hasznos házi állatok közt ragadós betegség tör ki, már azért a kereskedelem ezen házi állatokban szüneteljen. Ezen szempontból az előttünk fekvő szövegezés rectificatiót igényel és ha a magam részéről ahhoz hozzájárulhatok is, hogy az illető országok „bizonyos kerületeiből megtilthatja, vagy pedig bizonyos általa kijelölt belépő állomásokra szoríthatja", ez megmaradjon, mégis azt hiszem, hogy ott, ahol a mondatnak a kiegészítése következik, a hol mintegy ösezegeztetik az intézkedés joga, a facultativ jog meg nem adható. Módosításom tehát az, hogy az utolsó sorban ezen szó helyett: „szabályozhatja" tétessék szabályozza". Balogh Géza jegyző (olvassa a módosítást). Az 5. §. első bekezdésének utolsó sorában ezen szó helyett „szabályozhatja" tétessék „szabályozza". Matlekovits Sándor államtitkár: T. ház! Az 5.§. a mint említtetett facultativ hatalmat ad a kormánynak, hogy bizonyos esetekben tehesse azon intézkedéseket, melyeket tenni kell, ha más szomszédos országokban a házi állatok között a ragadós betegség kitör. Az előttem szólott, képviIselő ur ezen szakasz első bekezdéséhez azon irályi módosítást tette, hogy ez a hatalom ne facultativ, hanem imperativ legyen. Azonban, t. ház, itt csak arról van szó, hogy a kormánynak facultativ hatalom adassék, hogy a kormány intézkedhessek akkor, a midőn jónak látja; mert mindenféle kisebb betegségek is fordulhatnak elő, mint például körömfájás, stb., hogy ilyen esetekben ne legyen kénytelen mindjárt közbelépni. Én előttem szólót t. barátom aggodalmát természetesnek találom. Legyen megnyugodva, a kormány tudni fogja a maga kötelességét. Én tehát arra kérem a t. házat, méltóztassék