Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-31

356 31. országos ülés deezember 12. 1887. reeeptet ajánlani, mint t. barátom tette, nézetem szerint nem lehet és csak azt vagyok bátor még hozzátenni, hogy minden gazdaság és minden gazda felfogja a maga körülményei közt a neki legjobb rendszert és abban meg kell nyugodnunk. Méltóz­tassanak azt meggondolni, hogy ezen körülmények most működnek igy, mikor Romániával a vám­szerződés még megkötve nincs, pedig ott még alacsonyabb életáräk,még alacsonyabb marhaárak vannak. Ha azt megkötjük, meg sem tudjuk mon­dani, hogy hová fog sülyedni a marhának és az életnek ára. Én általában véve azt tartom, hogy a jelen viszonyok közt nincs mást mit tenni, mint várakozó álláspontot foglalni el és várni azon perczet. mikor egész Európában bizonyos javuló irány fog mutatkozni s ahhoz képest intézni gaz­dasági politikánkat. Különben a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Balogh Géza jegyző: Gfaál Jenő! Gaál Jenő (pócskai): T. ház! Én csak azon ezélból kértem szót,hogy úgy magam,mint t.elvbará­taim nevében kijelentsem, hogy mi ezen törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjuk.Sőt tovább megyünk sa részle­testárgyalásfolyamán sem fogunk oly módosításo­kat tenni, a melyek ezen törvényjavaslatnak vala­mely elvi jelentőségű határozatát elintenék. Tesz­szük ezt pedig nem azért, mintha a törvényjavaslatot tökéletesnek tartanok — hiszen ennek vannak egyes oly egész fejezetei, melyek iránt maguk az állategészségügy gondozásával hivatásszerűen fog­lalkozó egyének is különböző, sokszor ellentétes nézetet nyilvánítanak — hanem teszszük azért, mert e javaslatot egy organieus egésznek tekint­jük, a melynek egyes részleteit megbolygatva nem vagyunk képesek megmondani, hogy minő hatással lenne az az egészre. Pedig azt óhajtanunk kell, hogy ezen törvényjavaslatnak hatása legyen, hogy helyesen hajtassék végre; mert igen nagy ma az a kár, mely a ragályos betegségek által az ország­ban okozta tik és mert kívánnunk kell, hogy az utolsó ok is megszűnjék arra, hogy a külföldi államok a mi állategészségügyünk kezeléséből ürügyet merítsenek arra, hogy határaikat ki­vitelünk elől elzárják. Most csupán még arra az egy tényre kívánok utalni, hogy ime itt van megint egy példa arra, hogy a magyar képviselőház ellenzéke, valahány­szor a kormány oly javaslattal lép elő, a, mely jól átgondolt, kellőleg előkészített és az ország érde­keinek megfelelő, kész ahhoz szives örömest hoz­zájárulni. (Élénk helyeslés bal- és szäsö balfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki.sincs felje­gyezve, ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kivan szólani s igy a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom s kérdem a t házat, méltóztatik-e az állategészségügy ren­dezéséről szóló törvényjavaslatot a közgazdasági bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nnrn? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogad­tatik s igy következik a részletes tárgyalás. Elő­ször a czím. Josipovich Géza jegyző (olvasa a tör­vényjavaslat czímét). Elnök: A czím, hanines észrevétel, elfo­gadtatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa az 1—4, §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa az- 5. §-t). Spóner Andor: T. ház! Ez ötödik sza­kaszhoz a magamrészéről egy tisztán stylaris ter­mészetű módosítást kívánok tenni; kívánom ezt azért, mert meg vagyok győződve, hogy sem a kormány, sem a közgazdasági bizottság nem czé­lozza azt, hogy ha a szomszédos országok vala­melyikében a hasznos házi állatok közt ragadós betegség tör ki, már azért a kereskedelem ezen házi állatokban szüneteljen. Ezen szempontból az előttünk fekvő szöve­gezés rectificatiót igényel és ha a magam részé­ről ahhoz hozzájárulhatok is, hogy az illető or­szágok „bizonyos kerületeiből megtilthatja, vagy pedig bizonyos általa kijelölt belépő állomásokra szoríthatja", ez megmaradjon, mégis azt hiszem, hogy ott, ahol a mondatnak a kiegészítése kö­vetkezik, a hol mintegy ösezegeztetik az intéz­kedés joga, a facultativ jog meg nem adható. Módosításom tehát az, hogy az utolsó sorban ezen szó helyett: „szabályozhatja" tétessék sza­bályozza". Balogh Géza jegyző (olvassa a módosítást). Az 5. §. első bekezdésének utolsó sorában ezen szó helyett „szabályozhatja" tétessék „szabá­lyozza". Matlekovits Sándor államtitkár: T. ház! Az 5.§. a mint említtetett facultativ hatalmat ad a kormánynak, hogy bizonyos esetekben tehesse azon intézkedéseket, melyeket tenni kell, ha más szom­szédos országokban a házi állatok között a ra­gadós betegség kitör. Az előttem szólott, képvi­Iselő ur ezen szakasz első bekezdéséhez azon irá­lyi módosítást tette, hogy ez a hatalom ne facul­tativ, hanem imperativ legyen. Azonban, t. ház, itt csak arról van szó, hogy a kormánynak facul­tativ hatalom adassék, hogy a kormány intéz­kedhessek akkor, a midőn jónak látja; mert min­denféle kisebb betegségek is fordulhatnak elő, mint például körömfájás, stb., hogy ilyen esetek­ben ne legyen kénytelen mindjárt közbelépni. Én előttem szólót t. barátom aggodalmát termé­szetesnek találom. Legyen megnyugodva, a kor­mány tudni fogja a maga kötelességét. Én tehát arra kérem a t. házat, méltóztassék

Next

/
Oldalképek
Tartalom