Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-31

31. országos ülés deezember 12. 1887. 357 ezen szakaszt ugy megtartani, a hogyan szőve- , gezve van. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Áz 5. §-hoz Spóner Andor képviselő ur azon módosítást hozta javaslatba, hogy annak első bekezdése utolsó sorában ezen szó helyett „szabályozhatja": tétessék „szabályozza". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezzel szemben a közgazdasági bizottság szövegezését változatlanul fenntartani, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, hogy az eredeti szöveg fenntartatik s igy a módosítás elesett. Következik a 6. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 6. és 7. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak: olvassa a 8-ik §-t.) Hevessy Benedek: T. képviselőház! Én azt tratom, hogy a törvényhozó testületnek a törvények szövegezésében soha sem kell túlmenni azon a határon, mely a tárgy természeténél fogva épen szükséges, soha se mondjon se többet, se kevesebbet a szükségesnél. Ez a szakasz azt mondja, hogy (olvassa) : „ A. ló, szarvasmarha, juh, kecske és sertés tulaj donátruházásánál vagy szállításánál, a belföldi forgalomban is, marhalevéllel látandó el." Hét ez egészen helyes intézkedés, nincs is ellene kifogásom. De a mit e szakasz 2. pontja mond, hogy tudniillik (olvassa): „Gazdaság üzégénéi, legeltetés és úsztatásnál a szállítás marhalevél nélkül történhetik

1

'. Ezt már egészen feleslegesnek tartom és azért bátorkodom módosítványt benyújtani az iránt, hogy a 8, §-nak 2. bekezdése mint felesleges hagyassék ki. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Matlekovits Sándor államtitkár: T. ház S Miután a jelen szakasznak 1. alienájában, az van mondva, hogy a tul;:jdonátruházásnál vagy szállításnál, a belföldi forgalomban is, marhalevél szükséges: ennélfogva, ha nem akarunk tévedést előidézni abban a tekintetben, hogy a gazdaságra. legelőre, vagy úsztatásra való hajtás ne értessék szintén szállításnak, világosan ki kell mondani, hogy az nem olyan szállítás, melyhez marhalevél szükséges. Ennek következtében nem fölösleges, hanem szükséges, hogy ez kimondassék, mert ha csak annyit mondanánk, hogy minden szállításhoz marhalevél szükséges, akkor az illetők könnyen zaklatásnak lehetnének kitéve. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a módosítványt mellőzni. (Helye-lés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, tehát a vitát bezárom. A 8. §. 1. bekezdését, az nem levén megtámadva, elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdéshez Hevesy Benedek képviselő ur azt a módosítást adta be, hogy ez a bekezdés hagyassék ki. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 2-ik bekezdést az indítványnyal szemben fentartani, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az fenntartatik és igy a módosítvány elesett. Következik a 9. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa). Gróf Bánffy Béla: T. ház! (Halljuk!) Bátorkodom a jelen szakasznak 2. bekezdéséhez egy módosítást ajánlani, mely nem is annyira módosítás, mint inkább csak kibővítése a szakasz értelmének. Ugyanis e szakaszban ez áll, hogy (olvassa) : „Egy marhalevél az elhajtásra kerülő állatok öszszes számára, avagy arra a számra, a melyet a fél kijelöl, de mindig csak egyfaju — és a mennyiben jegyzettek, csak egyforma jegyű — állatokra állítható ki." A ezélja tehát ennek a bekezdésnek az volna, hogy csak ugyanazon egy tulajdonos marhái számára legyen egy levél kiállítható, mert a bélyeg által azt akarják kifejezni, hogy az állatok egyes ugyanazon egyénéi legyenek; már pedig az még nem következik egy maga a bélyegből, mert megesik, hogy vannak községek, a hol egyforma bélyeggel látják el az állatokat és igy több tulajdonosnak ugyanazon bélyegü állatjai vannak. Ez megnehezíti az ellenőrzést is, ha nincs tisztán kifejezve, hogy egy tulajdonosé legyenek az állatok. Hogy ezen félreértés kikerültessék, bátor vagyok azon módosítványt ajánlani, hogy a 2-ík bekezdés második sorában e szó elébe „egyfaju" tétessék „egy tulajdonosnak" ; és a harmadik sorban „állatokra" helyett tétessék „állataira", Emich Gusztáv előadó: Az előadott indokok csakugyan olyanok, hogy azt gondolom ezélszerii lesz ezen módosítvány elfogadása, én részemről ahhoz hozzájárulok. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Josipovich Géza jegyző (olvassa). Elnök: Következik a szavazás. A 9-ik §. első bekezdése nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez gróf Bánffy Béla képviselő ur adott be egy módosítványt, a melyet méltóztattak hallani, kérdem tehát, méltóztatnak-e a módositványnyal szemben az eredeti szöveget fenntartani? (Nem.) Azt hiszem kijelenthetem, hogy az eredeti tizöreg nem tartatott fenn és igy gróf Bánffy Béla módosítványa elfogadtatott. A 3-ik bekezdés nem támadtatott meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Josipovich Géza jegyző (olvassaaio.§-t). Fenyvessy Ferencz: T. ház! Alkalmat akarok adni a t. kormánynak, a t. előadó urnak és a t. többségnek, hogy egy ellenzéki oldalról tett indítványt legyen szíves elfogadni. Indítva-