Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-26
28. országos ttlés iteesceiuber 5. 1887. Í49 hogy az ország catasteri tiszta jövedelme újabban lehetőleg igazságosabban számíttatott ki ... . Thaly Kálmán: A mamelukoknak! Tisza Kálmán ministerelnök és pénzÜgyminister: Ejnye, t. képviselő ur, ne méltóztassék már ilyen közbeszólásokkal is gyanúsítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: Majd elmondom beszédben! (Zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök és pénzÜgyminister: Ha tetszik, én megmutatom adókönyvemet, van birtokom, melynél 100 -kai nagyobb adót fizetek, mint azelőtt, kérem tehát ne méltóztassék ilyenekkel a tisztességes vita keretét megzavarni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: Majd fogok példákat felhozni! (Nagy zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök és pénzÜgyminister: Bizonyosan nem volt kimondva, hogy azok adóját, a kik szabadelvű pártiak, le kell szállítani, vagy akárkiét emelni, hanem igazságos az mindenkire egyformán. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Mondom, igy számíttatván ki az adó, igen természetes, hogy egyik vidéken a catasteri tiszta jövedelem emelkedett, más vidéken lejebb szállt; tehát az egyenértékű illetékre is nem az a következés, hogy az mindenütt nagyobb lesz, hanem az, hogy némely vidéken nagyobb, másutt kisebb lesz, a szerint, a mint a catasteri munkálat a kivetési alapot megteremtette. Ismétlem tehát, én magam is igen szívesen teszek ezen czélokért, a mit lehet. Elismerem, hogy ha azon helyzetbe jövünk, hogy könnyíteni lehet és a most szóban levő terhek mindenesetre azok közé tartoznak, melyek első sorban figyelembe veendők. De — ismétlem azt is — azt nem tarthatnám semmi szin alatt helyesnek, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben adóelengedéseket tegyünk. Ez az én nézetem szerint a ma perczben teljesen lehetetlen. Csak azt kívánom még megjegyezni a t. képviselő urnak, hogy igaz, a népiskolák és középiskolák állami segélyezésében megállapodás állott be, visszamenés azonban nem volt s ezen segélyezések ma is nagyobbak, mint í 868-ban és 1884-ben, pedig a képviselő ur arra hivatkozott, hogy az a teher akkor igazolt lehetett, mikor az állam annyira segélyezett, de nem igazolt most, mikor megvonja a segélyt. Nézze meg a képviselő ur a költségvetéseket, ma is sokkal többet segélyez az állam, mint akkor. Mindezek után a pénzügyi helyzettel szemben és mert itt nem új adóról, csakis a jelenlegi állapotnak ez irányban fentartásáról van szó, kérem a szöveg elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) KÉPVH, NAPLÓ. 1887 — 92. I. KÖTET. Horánszky Nándor: T. képviselőház ! Én csak azért vagyok kénytelen engedelmet kérni egy pár szóra, mert az igen t. ministerelnök ur olyat állított beszédében, a mit én tévedésnek vagyok kénytelen tulajdonítani. (Halljuk! balfelől.) Á t. ministerelnök or ugyanis azt mondta, hogy e törvényjavaslat ezen szakaszában nem új teherről van szó. Megengedem, hogy névleg nem új teher, de hogy tényleg új teher, (ügy van! Ugy van! a bal- és szélső haloldalon), azt leszek bátor a t. ministerelnök urnak kimutatni. (Halljuk!) Az 5. §. ugyanis azt mondja, hogy az illetékegyenértékre vonatkozólag a törvényjavaslat 4. §-ában megszabott minimum fog az érték kivetés alapjául szolgálni. Sőt előbb megyek még egy szakaszszal, mely viszont azt mondja, hogy ha különböző kivetési alapok közül mindig a legmagasabb alkalmazandó. Ha tehát a. minimum magasabb az egyéb alapnál, akkor ez a minimum fog az értékemelés alapjául szolgálni. Hogy már most a 4. §-ban kivetett minimális alap teheremelési tartalmaz, azt nekem azért nem kell bővebben igazolni — bár fogom, igazolni — mert maga a törvényjavaslat indokolása is azt mondja, hogy elismeri, hogy emelésről van szó; tehát mikor emelésről van szó, azt, gondolom, legyünk igazságosak, praeeisek s ne állítsuk egyszer azt, hogy nincsen emelés s másszor, hogy van emelés. (Élénk helyeslés halfelöl.) Hogy itt emelésről van szó, azt már voltam bátor tegnapelőtt is kifejteni és számokban igazolni. A földnél igenis, a jelenlegi állapottal szemben, az 1883-ik előtti is lényeges emelést tartalmaz, mert ámbár elismerem, hogy 1883-ban, midőn az általános jövedelmi pótadóra való tekintetből a föld adója 29 millió (-ontigentált összegről 26-ra íeszállittatott, ezen alap változott, de a jelenlegi állapottal szemben az emelkedés is igen lényeges tudniillik 177 ; Ha most ezt illetékben számítjuk ki, méltóztassék utána nézni, ezután, ha ez a törvény életbe lép, az eset az fog lenni, hogy nem 4 3 /io, hanem 5'OHl lesz a tényleges százalék épen az által, hogy az alapok emeltetnek. Hasonló a eset a házaknál Budapesten, az emelkedés 457°: máshol, hol általános házbéradó vau behozva 25%, egyebütt 26% és ha az alapok a kivetési százalékokra a házakra nézve is visszavezettetnek, az lesz az eredmény, hogy nem 4*3% lesz a kivetett összeg, hanem 6*21, vidéken pedig 5*41%. Itt tehát a minister ur nem fogja bebizonyítani, hogy emelkedés nincsen, mert lényeges emelkedés van. Én tehát részemről elfogadom azon módoBÍtványt egész terjedelmében, melyet Kiss Albert t. képviselő ur benyújtott és pedig azért, mert ezen törvényjavaslat egyéb tekintetben is foglal magában kedvezményeket s azért, hogy bizonyos 32
