Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.

Ülésnapok - 1887-25

25. országos ülús deezember 3. 1887. 243 országháznak és a mit a miníster ur tehet saját jószágával, hogy ott egy oly különben egyénileg tisztességes és becsületes gazdatisztet tart, a ki rosszul gazdálkodik, senkinek semmi köze hozzá ; de azt nem teheti az országos művészet két templomával, a színházakkal. Ezeknek kapcsán van szerencsém a következő interpellatiót beadni. (Halljuk! Olvassa az interpellatiót.) Tekintve, hogy a nemzeti színház és a m. kir. operaház ügyei miatt az országgyűlés határozata folytán kiküldött és a belügy miníster ur által egybehívott enquete-ben épen úgy, mint a napokban a pénzügyi bizottságban félreismerhetlenü! egyenesen a jelenlegi t. intendáns úr vezetését jelölték meg az említett színházaknál levő bajok és nehézségek főokául: kérdem a t. belügyminister urat, mik voltak azok az okok, melyek miatt a jelenlegi vezetést mindekkoráig fentartotta és igy helyeselte, mik azok az okok, melyek miatt azt még ma sem akarja mással felcserélni, vagy ha igen, fog-e intézkedni, hogy a vezetés kellő megválasztása által a létező bajok lehetőleg eleny észtessenek ? Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a belügyminister úrral. B. Orczy Béla, a belügyministerium vezetésével megbízott miníster: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy a Fenyvessy képviselő úr által hozzám intézett interpellatióra azonnal válaszolhassak, (Halljuk!) Gondolom, hogy az én válaszom annál kevésbé fogja a t. ház türelmét igénybe venni, miután a tulaj donképeni interpellatiónak csak egy sarkportja van, tudniillik az intendáns személyét illető, a mire röviden csak azt vagyok bátor a t. házzal közölui, hogy a jelenlegi intendáns, gr. Keglevich, már a nyár folyamán szándékát kifejezte az iránt, hogy az intendaturától visszalép, a mit azonban a ministerium a készületlen helyzettel szemben el nem fogadott. Az intendáns ur most ujabban kérte felmentetését tőlem és én ezen felmentés megadására kész vagyok. (Éljenzés halfelöl.) A mi már a személyváltozást illeti, miután nekem mégis be kell várnom, hogy a jelen évnek előleges zárszámadásai a ministeriumhoz felterjesztessenek, a mi remélem a jövő hó elején meglesz, a mint ez megtörténik, én a személy válrozás iránt haladéktalanul intézkedni fogok. (Helyeslés). Engedje meg a t. ház, hogy most általában azokra, a mikre Fenyvessy Ferencz t. képviselő úr interpellatiojának indokolásában kiterjeszkedett, „röviden pár szót válaszolhassak. (Halljuk!) Egy olyan új intézetnél, minő a külön operaház, normális és rendszeresített költségvetésnek megállapítása nagy nehézségekkel jár. Függ ez oly körülményektől, melyeket egyszerűen sem decretálni, sem ignorálni nem lehet. Ilyenek pl. a fennálló szerződések, melyeket rögtön nem lehet megváltoztatni, ilyen egyszersmind a közönségnek látogatásától nagyrészben függő jövedelem. (Halljuk!) Én a jelenlegi intendánsnak kénytelen vagyok azon igazságot szolgáltatni, hogy benne az akarat nem hiányzott ezen nehézségekkel megküzdeni és ha mindamellett ez neki nem sikerült úgy, mint azt a kormány várta, leginkább azon nehézségeknek kell tulajdonítani, melyeket az imént felemlíteni bátor voltam és tekintettel ezen rögtön nem változható és biztosan számba nem vehető nehézségekre, merem állítani, t. ház, hogy bárki lett volna ezen intézet vezetésével megbízva, alig lett volna több szerencséje, mint gr. Keglevichnek (Élénk ellentmondás balfelöl) és nem lett volna képes ezen nehézségeket mostanra, a mint reméltük, tökéletesen elenyésztetni. Egyébiránt a pénzügyi bizottságban a kormány azon kijelentést tette, hogy szemben azon megszorított költségvetéssel, melyet a pénzügyi bizottság elhatározott, a kormány kötelességének fogja tartani ezen az alapon normál budgetet keresztül vinni (Helyeslés) és tekintettel a fennálló szerződésekre és a színházak, különösen az operaszínház ügyeinek átmeneti követelményeire, oly rendszeresített programmot készíteni, melyet annak idején a házban előterjeszteni bátor leszek. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Általános élénk helyeslés.) Fenyvessy Ferencz: T. ház! Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy magánúton, már a ministeri válasz előtt, értesülve voltam e lemondásról, de az interpellatiót, mely a jövőre is vonatkozik, megtettem azért, mert ha ezen interpellatio és a ministeri válasz esetleg elmaradt volna, lehet, hogy ugy járt volna az ország, hogy a t. intendáns ur esetleg újra visszavonja lemondását. (Élénk derültség balfelöl.) Egyébiránt ezen lemondás igazolja azokat, kik már tavaly azon véleményben voltak, mint én. Az intendáns ur ugyanis tavaly kijelentette, hogy mihelyt meggyőződik arról, hogy az ő vezetése kárára válik a színészetnek, azonnal le fog mondani. E lemondás igazolja állításunkat. Örülök, hogy ezt maga is elismerte. Különben a választ nemcsak én, nemcsak a ház, hanem bizonyára az egész művelt közönség is köszönettel tudomásul veszi. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a ministerelnök ur válaszát tudomásul venni, igen 31*