Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-21
21. országos ülés november 29. 1887. 155 de ez már a termelők érdeke és államgazdasági érdek. És ha már ez így áll — pedig mondom, azok, kik e kérdéssel foglalkoztak, ebben nem lehetnek ellenkező nézetben — akkor én azt hiszem, hogy midőn a dohánytermelés ma a dolog természeténél fogva egy bizonyos előnyözött helyzetbe hozza a termelőt más gazdákkal szemben, akkor csakugyan teljes joggal meg lehet követelni, hogy a termelő ue beszéljen zaklatásról akkor, ha azt akarjuk, hogy ugy az államkincstár megnyerje a maga jövedelmét, mint hogy a termelt dohány minősége jobbá tétetvén, lehetővé váljék, hogy még mások is termesztvén, részesülhessenek a termelés azon jótéteményéhen, melyben most az illetők részesülnek. És ez iránt tökéletesen meg is vagyok nyugtatva. Többfelől hallottam ugyan, azt a, nem mondom, fenyegetést, de ijesztést, hogyha ilyen zaklatásokat fogunk követelni, akkor megérjük, hogy a dohánylermelők legnagyobb része azt mondja; én igy nem termelek. Én biztosíthatom t. képviselőház s ebben elvállalok akármily fogadást, hogy ha száz hold termelője, legyen az egy vagy 20 •ember, bejelenti ma, hogy ilyen viszonyok közt nem termel, fognak kérni engedélyt ezer holdra épen oly megbízható emberek, épen oly jó helyen és nagyon fognak örülni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Ne méltóztassanak tehát ilyenekkel is ijeszteni akarni, mert az ilyen állítás azután már: notis est derisui. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezek után, t. ház, én nem menvén további czáfolatokba és részletekbe, a magam részéről ezen javaslatot, mint a mely, meggyőződésem szerint, minden adótétel emelése nélkül a legigazságosabb, legerkölcsihb úton akarja az állam jövedelmeit emelni, ezen javaslatot, melymk másik czélja általában dohánytermelésünket javítani, ugy a dohánytermelők, mint az összes gazdaközönség előnyére — mellékesen megjegyezve a dohányzónak előnyére is — mert jobbat csak akkor fognak kapni, ha jobb termeltetik, én elíogadásra ajánlom. Tudom, hogy a dohánymonopolium ellen épen azon körülménynél fogva, melyek alatt behozatott, lehet igen szépen, hangzatosan, népszerűen szónokolni, de én nem is azokat kérem, hogy fogadják el, kik a népszerűséget, de azokat, kik az állam javát tekintik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Madarász József: T. képviselőház! (Halljuk f) Én is az állam java érdekében vagyok kénytelen elvi szempontból a t. minister ur által beterjesztett törvényjavaslat ellen szólni. (Halljuk! a szélső baloldalon.) A nélkül, hogy részleteibe bebocsátkoznám, mert hiszen a hol oly világos ellenkezésben va- | gyünk egymással, önmagára a nemzetgazdasági szempontra nézve és arra, vájjon az egyedárúság, vagy a szabad verseny utján tetethető-e jobbá maga a minőség is, ott természetes, nincsen többé felvilágosításnak helye: hanem felszólalok tisztán csak azért, bpgy szavazatomat ezen néhány szóval indokoljam. A javaslatot nem fogadhatom el azért, mert magam is azt tartom, hogy egy államnak és egy törvényhozásnak nem szabad oly törvényeke^ hozni, a melyek végrehaj inatlanok *és ha a t. mimisterelnök és időleges pénzügyminister ur azt óhajtja, hogy ha törvény hozatik, azt az ország minden polgára kötelességének tartsa teljesíteni, én viszont a magam és a polgáiok részéről azt akarom és kívánom, hogy vegye vissza a t. pénzügyminister ur e javaslatát, mert magukat a haza polgárait hozza azon helyzetbe, hogy ezen kötelességeket, melyeket a törvény róna reájuk, ne teljesíthessék. • Én például kívül vagyok e törvény szigorán, nem dohányozom; nekem nincsen szükségem ily ízlésszerű tárgyakra, de engedjen meg a t.minister úr, őszintén nyilvánítom, hogy ha rájönnék arra — pedig úgy tudom, ez is czéloztatik e törvény által, hogy valaki például saját termesztményét szívná, ily helyzetben nemcsak én, de ezer meg ezer, legalább a tisztességet tudó ember inkább kénytelen véteni az ellen, a mit a pénzügy-, minister úr mondott, hogy tudniillik, a ki az ilyent föl nem jelenti, az a törvény ellen vét — mintsem — bármit mondjon, hogy ez nem kémkedés — a kémkedő szerepet vigye. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mivel tehát én tisztán ezen szempontból kívántam szólni, hogy a törvényhozás soha olyan törvényt ne hozzon, mely teljesíthetlen, tiszta meggyőződésem pedig az, hogy e törvény teljesíthetetlen lesz, a beterjesztett törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés szélső balfelől.) Szendrey Gerzson: T. ház! Az eddigi vita eredményéből constatálni kívánom azt, hogy mig ezen az oldalon mindent elkövetnek a dohánymonopolium fentartása ellen, hogy a dohánytermékek az egyesek által is használtassanak, addig a túloldalon mindent elkövetnek a javaslat érdekében, hogy a trafik-anyagok használtassanak. Én egy nemzet sírjának megásását látom abban, midőn egy nem közös, hanem önállóan fentartott ügyben nem titkolhatta némileg jelezni az államtitkár úr, hogy ezt quasi közösnek is lehet tekinteni. Ez természetellenes állapot és ezért okvetlenül arra kell törekednünk, hogy a dohánytermelés szabaddá tétessék és ne importáltassék ide dohány azért, hogy Austriának hasznot hozzon, nekünk pedig kárt. Igazat fog nekem adni minden képviselőtársam, a ki a nép beléletét, szokását, erkölcsét, őseitől örökölt életmódját ismeri, hogy csupa szá20*
