Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-21
142 21. orssságos ülés november 29. 1887. is fel és ebből levonom az önköltségi %• teltet, melyek pedig, ha a nyers dohányt szabadon méltóztatik hagyni, jóval nagyobbak lesznek, mint az önköltségi 7o-ek ma, ebből a monopólium utján mintegy 10 és 7a millió tiszta jövedelmet lehetne elérni abban az esetben, ha a szabadon hagyott nyersdohány-kerekedés egyáltalán semmi visszahatást nem gyakorolna, a monopóliumra. A t. képviselő ur továbbmegy a jövedelem előállításában és még 2—-3 nemtí adót akar behozni. Először is be akarja hozni a dohányzási adót, a melynek jövedelmét ő maga — ha jól tudom — 3 millióra, legfeljebb 3 és V* millióra teszi. Helfy Ignácz: Legkevesebb 3 millióra! Wekerle Sándor: Bocsánatot kérek, ennyit sem fogna, elérni, ez a meggyőződésem. Ezenkívül be akar hozni a t. képviselő ur még egy új adónemet az darusításnál. Ha felteszem azt, hogy az elárusítónak 7 1B-ed nyeresége van a dohány darusításánál — mert többet csak nem méltóztatik a közönség érdekében megengedni— és ezen nyereségnek 7i°-ét veszi el az állami adó fejében, ez 200,000 frtnyi jövedelmet hoz. Maga a termelési adó, mely a beültetett terület után szedetik és melyet a t. képviselő ur is mérsékelten akar megállapítani, hozna legjobb esetben 200,000 forintot. Ha ezt mind össze méltóztatik adni, fog kaphatni 14 — 14 7* millió frtot. Mit tesz ez? Annyit tesz, hogy a dohányjövedék mai nettó eredményéhez képest 6—67* millió frt volna az elmaradás. A mint észreveszem, a t. képviselő ur egy kissé keveselni méltóztatik azt, hogy 200,000 frtra számittottam a beültetett terület utáni termelési adót. Később majd bátor leszek bebizonyítani, hogy nálunk, hol a fogyasztás alig bir meg többet, mint 40,000 holdnak a termését, méltóztassék tehát a közgazdasági következéseket bevárni — ezen termelési adóból alig lehetne elérni még ezt a 200,000 frtnyi jövedelmet is, melyet concedálok. A t. képviselő a pénzügyi eredményre nézve még megtakarításokat is helyez kilátásba. Ezen számításánál azonban elfeledi, hogy az átmenet nagy kiadásokkal járna; mert hiszen a meglevő intézményt nem lehetne minden költség nélkül egyszerre megszüntetni, ez még egy időre tetemes kiadásokat okozna. Feledi a t. képviselő ur azt is, hogy ezen megtakarítások nagyon korlátoltak lennének, mert hiszen a szabadon gyakorolt termést akkor sokkal tágabb körben kellene ellenőrizni, mint ma. Ellenőrizni kellene a trafikokat — (Ellenmondás a haloldalon.) Helfy Ignácz: Nem kellene! Wekerle Sándor: Hogyan lehetne akkor a termelési adót kivetni, ha a termelés nem ellenőriztetik ? (Helyeslés jobbfelöl.) Azután még egyet méltóztatott elfeledni a t. képviselő ur. Azt t. i. hogy a dohánybeváltási hivatalok költségeinek mintegy 60%-át ma Anstria megtéríti. Itt tehát csak 40%-nak megtakarításáról lehetne a zó. Ennyit a megtakarításra nézve. De hogy akarja kivetni at. képviselő ur ezen adót? Először is kivettetnék ez — úgymond — a megyére; a megye kivetné a községekre, mert ott tudják, hogy ki a dohányos. Mi örülünk, ha azt tudjuk ellenőrizni, hogy batyu- és szekérszámra hol csempécsik a dohányt. A. képviselő ur ennél sokkal továbbmegy, mert ha végre akarja hajtania, javaslatát — amin nem kételkedem— akkor kénytelen lesz azt is ellenőrizni, hogy ki pipázik (Derültség jobhfelöl) és mégis ellenőrzési szempontból a mi javaslatunkat mondj a erkölcstelennek a t. képviselő ur, a magáét pedig — a mint szintén nem kétlem — erkölcsösnek tartja. (Derültség és helyeslés jobhfelöl.) Egyébiránt a t. képviselő ur maga is megengedi azt, hogy az általa javaslatba hozott eszközök alig fognának elegendők lenni a jelenlegi jövedelem előállítására, itt tehát ha a számadatokban —mert ezek igen elasticusak arra nézve, hogy miképen lehet számítani, —van is köztünk egy kis különbség, azt a t. képviselőur méltóztatik megengedni, hogy a mai jövedelem és a supponált jövedelem közt mindig marad valami különbség. Hanem arról azután nem szólott, arra adós maradt a felelettel, hogy ezt a különbséget miképen akarja fedezni, pedig t. képviselő ur ennek az elmaradt jövedelemnek a fedezéséről— még pedig fokozott fedezéséről, mert hisz a mai eredményhez képest a javaslat mindenesetre többet fog eredményezni — okvetlenül gondoskodni kell. (Helyeslés jobhfelöl.) Mit tesz az más szavakkal, a mit a t. képviselő ur mond? A képviselő ur azt mondja: szabadon termelhettek dohányt, szabadon el is adhatjátok, ha ugyan tudjátok, de kötelesek vagytok megvenni a szivaromat és kötelesek vagytok felügyelni arra, hogy ki pipázik; ezenkívül meg háromféle adót fogtok fizetni a monopólium mellett és azután fedezetlenül marad még egy pár millió, a mit majd más utón kell kicsavarnom belőletek. így méltóztassék a választók elé állítani e kérdést és meg fogja látni, vájjon megörülnek-e neki. (Élénk derültség a jobboldalon.) De valóban t. ház, hogyha az ő javaslatának pénzügyi részét nem fogadhatom el, ugy még kevésbbé tartom azt elfogadhatónak közgazdasági szempontból, (Halljuk!) mert ugyan mi lenne a következése Rumi k. ha szabadon lehetne dohányt termelni? Ennek elmaradhatlan következése az lenne, hogy épen az általa hangsúlyozott mai mezőgazdasági viszonyok közt mindenütt derüreboruratermelnék a dohányt; tekintet nélkül arra, hogy vájjon a talaj és az egyes fajok alkalmasak-e rá. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.)
