Képviselőházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–deczember 17.
Ülésnapok - 1887-20
20. országos ülés noyeiuber 28. ISS7. ni 1 oi tésze, a mint a dohányzsineget viszi a pajtából, felvesz egy lehullott száraz levelet és pipájába tömi, már akkor az ő tudtával követte-e el a csempészetet? Ez a felfogás nincs kizárva a törvényjavaslatban és igy a dolognak következése az volna, hogy az illető elvesztené termelési engedélyét. Azt mondhatja erre a t. minister ur, hogy qui nimium probat, nihil probat: mert ez túlzás — magam is elismerem — bizonyos mértékig; de ki áll jót azért, hogy majd nem lesz ezután határtalan vesatiónak kitéve a pénzügyi közegek részéről a termelő, midőn rá tudnák bizonyítani, hogy igenis látta, midőn kertésze egy pipával az ő terméséből rágyújtott. A ki ismeri, t. ház, gyakorlatilag azokat a viszonyokat, melyek odakünn fennforognak, annak a háta borsódzik e tág kaputól, melyen át az önkénynek és visszaélésnek egész légiója bevonulhat. (Elénk helyeslés halfelöl.) T. ház! Szükséges-e az, hogy ezen kivihetetlen, teljesen lehetetlen intézkedést, a törvényjavaslatba behozzuk ? Szerintem nem is szükséges, mert — bár concret inditványnyal Képpel képviselőtársam nem lépett fel, de rámutatott a megoldásra és ez az, hogy meg kell állapítani egy minimumot, melyet az illető termelő s ennek kertésze megváltani tartozik. Mert egy dolog bizonyos, hogy eddig nagy visszaélés űzetett, mely szerint nem 10 kilo, de 2, 3, 4 kilo váltatott meg és megvolt egész esztendőben, elfogyott pedig, 10—15 kilo dohány, esetleg több is. T. ház! Ezt csakugyan nem lehet tovább tűrni. Am a ki élvezni, a ki használni akarja ezt a ezikket, az fizessen, sőt tovább megyek, fizessen felemelt illetéket: és én t. ház, egy kis számítással. a t. pénzügyminister urnak bebizonyítom, hogy kevés híján 7 — 800,000 forintot be" lehet ebből venni, a nélkül, hogy ezen zaklatásokra vezető törvényjavaslatot e részében el kellene fogadni. (Halljuk!) Hiteles adatok az egész dohányügyi statiszkáról az 1886. éviek. Ezekből kiviláglik, hogy kincstári termelő 29,106 van, kiviteli 628, saját használatra 37,330, tehát összesen 67.064 termelő. Megjegyzem, hogy a pénzügyi bizottság t. előadójának szívességéből közvetlenül az ülés előtt voltam szerencsés azon felvilágosítást nyerni, — mert ezek az adatok velünk közölve, nincsenek — hogy ez idénre, 1887-re, van összesen 27,492 termelő, csak azt nem tudom, hogy ebbe az exporttermelők is be vannak, foglalva, vagy csak a kincstári termelők ? Körülbelül tehetem az export termelőket két—harmadfélszáz termelőre és akkor a 27,492 termelőből kerek számban lesz 28,000 termelő az országban. Ha köteleznők. tisztelt ház, minden termelőt egy minimum beváltására, melyet én nem 10 kilóban, hanem 15 kilóban vélek megállapítandónak : méltóztassék a t. ház meggyőződve lenni, hogy minden termelő nagyon | szívesen fizetné a felemelt illetéket, 60 krajezár helyett egy forintot. Es akkor mi következnék? Az, hogy 15 kilóval számítva a kötelezett minimális megváltási mennyiséget, ebből bejön 27,492 termelő után, a nélkül, hogy beszámitanók az exporttermelőket, 412,380 forint. Támponttal nem birok, a 16 éven felüli családtagok után várható jövedelem megállapítására nézve, de talán lehetne ezt az összeg egy negyedére tenni, vagyis 100,000 frtra. Hozzájönne t. ház a következő számítás alapján, a melyet szintén a pénzügyi bizottsági előadó* urnak szívességéből birok a következő összeg: a f. évre van 95,160 catastralis holdon kincstári termelés engedélyezve, ebből egy holdon alul 10.980, egy holdas 1757, két holdas 2757, két—öt holdig 2987 és 5—10-ig 1285, 10-en felül 1775 hold. Ha még azon termelőket, kik fél, egy egész vagy két holdtól egészen 10 holdig termelnek, leszámítom, a mi kitesz 22,983 holdat, akkor kitűnik, hogy 72,181 holdat tesz az a föld, a hol positive mondható, hogy a dohány kertészek által munkáltatik. Minden gyakorlati dohánytermelő tudja azt, hogy okszerűleg 4 holdnál egy dohányoskertész-családnak többet adni, ha csak túlságosan nem erős, nem lehet, nem szabad, különben az a dohányqualitás kimunkálásának rovására történik. Ha mármost ezen 72,181-et kerekszámba 72,180, elosztjuk négyfelé, kitűnik, hogy legalább is 18,045 dohányos kertészcsalád van az országban alkalmazva. Ezekre nézve kimondandónak tartanám, t. ház, kötélezőleg a minimumot 10 kilóban. Ez behozna 180.450 frtots igy akkor, ha részint a termelők, részint a tizenhat éven felüli családtagok, részint a kertész családoktól befolyandó magasabb illetéket számítjuk, 692,830 frt, tehát majdnem 700,000 frt jövedelem jönne ki. S egyről biztosíthatom at. kormányt ; arról, hogy a kérdésnek e megoldását az ország közvéleménye sokkal, de sokkal nagyobb megnyugvással fogadná, mint azt, a mi a törvényjavaslatban foglaltatik. Már most, t. ház, vegyük hozzá azon körülbelül 100,000 frtot, mit a törvényjavaslat a termelési engedély díjak kétszeres felemeléséből proponál: akkor kijön e czímen a 800,000 forint. T. ház! Ez az egyik alapja annak, hogy nem épen szükséges a törvényjavaslatnak azon intézkedését elfogadni, melyet a t. kormány a t. ház elé terjesztett s ime, ennyi összeg, az, melyet, mondhatom minden keserűség nélkül fogadna el az országnak azon fogyasztó közönsége, mely ezen czikket élvezi, a nélkül, hogy azon zaklatásoknak ki lenne téve, melyeket ezen törvényjavaslat magában foglal. T. ház!Ezek nézeteim a csempészetre vonat* kozólag; mert én, bocsánat őszinteségemért, azon 1 17*
