Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-372
372. országos ülés május 23. 1887. 499 Én hiszem, mert ezen egy esetnél többet nem tudok, hogy felszólalásomnak meg lesz az eredménye és több ló kivitele engedélyeztetni nem fog. Egyébiránt a magam részéről azt, hogy a lókiviteli tilalom épen semmivel indokolható már nem volna, igy általánosságban el nem ismerhetem ; de magam is azt hiszem, liogy igen közel van az idő, midőn az megszüntethető lesz, sőt most vannak folyamatban tárgyalások, a melyek, remélem talán egy pár nap alatt arra az eredményre fognak vezetni, hogyha nem szüntettetik is meg általában a lókiviteli tilalom, mégis bizonyos általános, mindenkire egyformán szóló szabályok állapíttassanak meg, a melyek szerint oly lovak, melyek a hadsereg szolgálatára nem valók, akár mint telivérek, akár mert nagyobbak vagy kisebbek, mint a katonaságnál használhatók, kivitethessenek és igy ezek által még a katonaság számára használható lovakra nézve is a belpiacz felszabadulván, a lótenyésztés bajain addig is segítve legyen, a meddig" a kiviteli tilalom teljes megszüntetésének lehetősége is beállhat, mely ismétlem, reménylem, hasonbg nincs már messze. (Helyeslés.) Horánszky nándor: A ministerelnök ur válaszában megnyugszom Elnök I A válasz tudomásul vétetik. Tisza Kálmán ministerelnök: Ha méltóztatnak megengedni, Komjáthy képviselő ur interpellációjára is válaszolok igen röviden. (Halljuk !) A t. képviselő ur azt kérdi: hajlandó vagyok-e a bekövetkezendő képviselőválasztások tisztasága és törvényességének biztosítása ezéljából egy rendeletet haladéktalanul kibocsátani, melyben az állami és közigazgatási tisztviselők utasíttatnának, hogy a választási mozgalmakban intéző szerepet ne vállaljanak és minden illetéktelen beavatkozástól tartózkodjanak. Hogy mindent meg kell tenni arra, t. képviselőház, hogy a választások, mint a t. képviselő ur mondja, tiszták és szabadok legyenek, az természetes. Minden állami és közigazgatási tisztviselő kell, hogy tudja a törvényt és kötelessége magát a törvényhez tartania minden külön utasítás nélkül is. Épen ezért azt hiszem, hogy még minden illetéktelen beavatkozás tiltva van., addig a kormány feladata főképen az lehet, hogy ha saját tisztviselői irányában alapos panasz emeltetik, közbelépjen. Ezt bizonyosan meg is fogja tenni a kormány; de azon általános kifejezés, hogy a választásoknál intéző szerepet ne játszanak, bocsánatot kérek, ez sokakat félrevezethet. Meg kellene határozni, mi az az intéző szerep. Egy van, a minek nem szabad lennie; hivatalos hatalommal való visszaélésnek. Ez nem szabad, ezt tiltja a törvény, ezt tiltja minden kormányrendelet és ha szükségét fogja látni a kormány, arra figyelmeztetni is fogja a tisztviselőket, de ismétlem, valamely általános megfélemlítő rendelet által elijeszteni őket választói joguk gyakorlatától, az sem a kormánynak, sem azt hiszem, a képviselő urnak czélja nem lehet. Annál inkább megfontolandó a dolog, mert hiszen azt is meg kell határozni, hogy a közigazgatási tisztviselő fogalma meddig terjed. Közigazgatási tisztviselő okvetlenül a községi jegyző, sőt a községi biró és az esküdt is ; s utoljára igy általánosságban oda dobva, hogy a választásoknál intéző szerepet ne vigyenek, nem tudom, hogy tulajdonképen mit tesz. Mert intézni azt teszi, rendelkezni s ezt természetesen nem szabad, de a választásnál részt venni, véleményt mondani, nem csupán egyszerűen szavazni, azt hiszem, mindenkinek szabad. Mert különben, mondom, oly messzire kellene a tilalommal menni, hogy utoljára nagyon meg volna szorítva, azon kör melyben a választók ezen része mozoghat. (Mozgás a szélső baloldalon.) A t. képviselő ur másik kérdése vonatkozik a névjegyzékek kiadására. Sajnálom, hogy előbb nem tudatta velem a képviselő ur, hogy ezen interpellatióját tenni fogja; szerettem volna rá részletesebben válaszolni. Mert hisz ennek sok előzménye volt már a képviselőházban és akkor, ha jól emlékszem, azon álláspontot foglaltam el, hogy a központban a leírást feltétlenül követelhetőnek nem tartom. Miért? Egyfelől azért, mert a névjegyzék igenis oly hivatalos okmány, melynek megrontása, elveszése va»y meghamisítása a lehető legnagyobb bajokat idézhetné elő; másodszor azért, mert utoljára, ha egy embernek van jog:;. követelni, jóira van rá minden választónak: már pedig nem tartozik a lehetőségek közé, hogy ez általános szabályul kimondassák. De viszont igen jól emlékszem, volt eset a múlt választásoknál, hogy községben tagadták meg a leírást, mert hisz minden község választólajstroma meg van a községben. Ennek kiadását én részemről akkor is elrendeltem és ha ma fordulna valaki a kormányhoz azzal, hogy valamely község nem adta ki a lajstromát, azt ma is elrendelné a kormány. (Helyeslés a jobboldalon.) Komjáthy Béla: T. képviselőház! A t. ministerelnök ur azzal kezdette válaszát, hogy minden köztisztviselőnek a törvényt ismerni és tisztelni kell. Ezt tudom és ha tényleg csakugyan ugy lenne, hogy általában tiszteletben tartanák a törvényt, felszólalásomnak szükségét nem láttam volna. (Ugy van! a szélsőhalon.) De midőn értesülve vagyok arról, hogy egyes alispánok a. pártelnökséget elfogadják és alispáni hatalmuk felhasználásával igyekeznek egyes embereket meggyőződésüktől elterelni — nem akarok neveket említeni, mert nem akarok lemenni azon térről, hogy pártszempont által most nem vezettetem magamat — ezért szükségesnek tartottam fel szólalni. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy sz 63*
