Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-372

500 372. országos ülés május 23. 1887 vesén intézkednék az esetben, ha egyes ily vissza­élések panasz tárgyává tétetnének. Ez igen szép; de midőn küszöbön állanak a választások, bizo­nyos, hogy mikorra azon urak visszaélései ellen a panasz a ministerelnök úrhoz jön, a választások már rég befejeztettek és azon visszaélések gyü­mölcseiket már rég megtermettek. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy érthe­tetlen ez a szó, hogy „intéző". Ez nagyon is ért­hető. Én egyáltalában nem akarom megakadá­lyozni azt, hogy a közigazgatási tisztviselő kife­jezést adjon meggyőződésénekés azt sem kívánom, hogy eltitkolja belső meggyőződését, hogy melyik politikai párthoz tartozik : de engedelmet kérek, a tisztességgel nem tarthatom megegyezőnek, hogy akár alispán, akár szolgabíró akármelyik politikai pártnak korteskeddsében részt vegyen, (Helyeslés a szélső haloldalon) hogy intéző szerepet vigyen és elburkoltan bár, de hivatalos hatalmával igye­kezzék a választókat azon irányba terelni, a melybe neki tetszik. (Helyeslés a ssélső báloldalon.) Azt mondja a ministerelnök ur, hogy nem tartja helyesnek, hogy követelni lehessen a megyei központnál a választási lajstromok kiadását. Nem akarok e tárgyban most polémiába bocsátkozni; mert ha egyszer a községeknél meg van engedve, a baj mégis el van hárítva. De épen a községek­nél van akadály, mert vagy azt mondják, hogy nincs meg, vagy hogy később adjuk ki és midőn erősen követelik egyesek, a kik pedig jogosultak rá, hogy beletekintsenek, azt mondják nekik, hogy az 1884 : XXXIII. törvényezikk szerint annak idejében ki volt téve, ha akkor bele nem tekintettek, most már nem lehet. A mig a ministerelnök ur válaszának első részét tudomásul egyáltalán nem vehetem és hi­vatkozom arra, hogy nem beszélt igy a múlt országgyűlés végén, mert akkor ily rendelet kibo­csátását kilátásba is helyezte s hajói tudom, akkor ki is adta; második részét válaszának tudomásul veszem ugyan, de remélem, nem úgy értette a mi­nisterelnök ur, hogy csak az esetben fog intézkedni, ha majd egyes községi elöljárók által követett törvénytelen eljárás panasz tárgyává tétetik, mert akkor, ha a folyamodvány felmegy a belügyminis­teriumhoz, időközben a választások teljesen be is fejeztethetnek, a mikor azután a névjegyzékbe való betekintés és annak lemásolása felesleges lesz. (Helyeslés halfeUl) De a mennyiben hiszem, hogy a ininisterelnök ur válasza őszinte volt és maga sem akarja, hogy e törvénytelen praxis Magyarországon fennmaradjon, elvárom, hogy ez irányban intézkedni fog, hogy minden községi előljáró érezze kötelességének, hogy a választói lajstromok kiadatása és betekintése ellen emelt akadályokat önmaga hárítsa el, hogy az az érde­kelteknek megengedtessék. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Mindenekelőtt meg kell jegyeznem azt, hogy ha nem szórói-szóra mondottam most, mint a múlt választások előtt, ezt talán természetesnek méltóztatnak találni : mert ma az a hatáskör, a melybe ez az egész ügy tartozik, nem az én intéz­kedésem alatt áll. Már pedig igen bajos dolog utoljára mindenért és minden viszonyok közt min­dig csak egy emberhez fordulni. Épen azért nera is voltam hajlandó az interpellatióra felelni s ezt csakisazért tettem, nehogy abból, hogy nem felelek, isten tudja mit köveztkeztessenek. (Helyeslés jobb­felöl.) A másik, a mit megkívánok jegyezni, az, hogy a képviselő ur mostani felszólalásában azt rótta meg, hogy ha alispán, a mint mondta, bár­mely pártnak elnöke egy megyében. Ez a nézet­t. képviselő ur, a magyarországi eddigi gyakor, lattal és felfogással ellenkezik; mert még eddig mindig választott tisztviselők igen sok megyében lehettek egyik vagy másik pártnak elnökei. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezt tehát mint törvényellenest, vagy illetéktelent részemről eddig el nem ismer­hetem ; ez mindig megvolt és megvan egyes esetek­ben ma is és épen e tekintetben van a különbség a választott és a kinevezett tisztviselő helyzete közt. (Helyeslés jobbfelől.) A harmadik, a mit meg kívánok jegyezni, az, hogy a t. képviselő ur azt mondja: mi fog tör­ténni, ha itt vagy ott ez vagy az állíttatik? Hát t. képviselő ur, én nem kívánom — mert átlátom, hogy lehetetlen — hogy a képviselő ur felelős legyen mindazért, a mit künn széles ez ország­ban, most és a következő hetekben az ő t. párt­felei és azoknak kortesei mondani fognak. (Derültség jobbfelől.) De hát engem se tegyen felelőssé azért, a mit valahol ta!án egy szabad­elvű párti biró vagy jegyző mond. (Derültség jobbfelől.) Ha azonban a t. képviselő ur el meri azért vállalni a felelősséget, n mit mondtam, akkor én is elvállalom. (Nagy derültség.) Nem tudom, melyikünk koczkáztat többet. (Derültség.) Azt is meg kívánom még jegyezni, hogy ne aggódjék a képviselő ur azon, hogy ha egyes községben például megtagadtatik a névsor ki­adása, mig a panasz feljő', addig a választásnak is vége lesz. Történetesen hibából— át is tettem az illetékes helyre — már tegnap távirati úton kaptam egy panaszt; még a választás ki sincs irva, már jön táviratilag panasz. Nem kell tehát attól félni, hogy nem adatik meg reá a válasz a képviselőválasztásokig. Különben, a mi mindig megtörtént a válasz­tások törvényességének megóvására és minden illetéktelen befolyás meggátlására, a mennyiben ez a kormánytól függ, most is meg fog történni. (Helyeslés jobbfelől.) Komjáthy Béla: T. ház! A t. minister-

Next

/
Oldalképek
Tartalom