Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-371
464 371, országos ülés májas 21. 1887. Következik a házszabályok átvizsgálására kiküldött bizottságnak II. jelentése a házszabályok ÍIÍ. részére vonatkozólag. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti, az általános vitát megnyitom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. Dárdai Sándor előadó: T. ház! A házszabályok átvizsgálására kiküldött bizottságnak most napirendre kitűzött második jelentése a házszabályok azon részére vonatkozik, a mely az 1848 : IV. törvényczikkben tanácskozási rendnek neveztetik. Ezen részben azonban nemcsak a tanácskozási rendről van szó, hanem az egyáltalán a háznak egész szervezetét és működési körét öleli fel. A házszabályok ezen része több izben íett már módosításnak alávetve és pótlásokkal kiegészítve, mely partialis módosítások azonban a rendelkezések összhangzatosságának nem nagy előnyére váltak s épen ezért szükségét látta a kiküldött bizottság, hogy az egész materiát revisio tárgyává tegye és egy újabb rendszerbe foglalja. A mi a lényegesebb változtatásokat és módosításokat illeti, ezek a jelentésben érintve vannak és hogy röviden jelezzem, a következők. Különösen a mi a bizottságokat illeti, szükségét látta • a kiküldött bizottság, hogy az állandó bízott- j ságok sorozata kiegészíttessék a közigazgatási és közgazdasági bizottságok állandósításával, j mert a mint tudni méltóztatnak, az illető szakministerek eddig is kénytelenek voltak ezen bízott- ( ságoknak kiküldését mindig külön indítványozni j és azoknak szüksége eddig még minden ülésszakban felmerült és épen ezért volt szükséges S ezek állandósítása. S I Lényegesebb módosítás továbbá, hogy a szakbizottságokban a határosathozatalra az ed- j digi házszabályok szerint a bizottsági tagoknak általános többsége kívántatott meg, ez azonban működését sokszor megnehezítette és ezért czélszeríínek látszott ezen létszámot a bizottságnak egyharmadára leszállítani, a minek következtében azután azon bizottságoknak létszámát, melyeknek minimális létszáma eddig 7 tagból állott, fel kellett emelni 9 tagra. NagyobbmérV T Ű kiegészítést tartalmaz a bizottság javaslata különösen az összeférhetlenségi bizottság hatásköre és eljárása tekintetében, különösen egy szükséges bővítési, a mennyiben sem törvényes, sem házszabályi intézkedés nem forgott fenn arra nézve, hogy ha valamely képviselő több kerületben lett megválasztva és az optiót nem eszközli, mily eljárás követtessék. Ez a házszabályokban most tüzetesen meg van határozva és én azt hiszem, hogy ezzel csak egy hiányát pótoljuk a házszabályoknak. Lényeges bővítést foglal magában továbbá egy egész új fejezete e javaslatnak, a. mely a mentelmi jog kezelését tárgyazza. Törvényeinkben ugyanis a mentelmi jog egj^általában érintve nem volt, a házszabályokban pedig mindössze az a rendelkezés foglaltatott, hogy e részben bizottság küldetik ki, a melynek eljárása azonban a házszabályokban eddig körülírva nem volt. A mi a további lényeges módosításokat illeti, különösen a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendre vonatkozólag, ezek közül kiemelem a sürgős interpellatio megtehetését, továbbá a napirendet megelőző valamely kérdés felvethetését, végre a szólás rendjének tüzetesebb meghatározását, a melyek azonban tulajdonképen újítást nem foglalnak magukban, hanem csakis az eddigi gyakorlatot határozzák meg tüzetesebben és szabatosabban. Lényeges módosítást képez azonban a javaslatnak azon rendelkezése, mely a 169. §-ban foglaltatik s mely a tanácskozás méltóságának megóvása szempontjából az elnök hatalmi körének kiterjesztését czélozza. Az eddigi szabályok szerint ugyanis az elnök a szót csak akkor vonhatta meg valakitől, ha a ház méltósága ellen elkövetett bárminemű sértés ismételtetett. Szükségesnek találta tehát a bizottság azon szigorításnak felvételét, hogy durvább sértés elkövetése esetében az elnöknek jógiiban álljon a szót azonnal is megvonni az illetőtől. Eddig is benne volt ugyan a házszabályok 184. §-ában az az intézkedés, hogy az elnök iránti engedetlenség esetében a ház szigorúbb intézkedések iránt határozhat, de hogy melyik irányban, az a házszabályokban meghatározva nem volt. Épen a::ért szükségesnek találta a bizottság a javaslat 204, § ába fölvenni oly intézkedéseket, melyek a követendő eljárást tüzetesebben meghatározzák. Ezek általában újítást nem foglalnak magukban, a mint egyáltalában merem állítani, hogy a mi a fegyelmi szabályokat illeti, nincs talán a világ összes parlamentje között egy sem, mely oly enyhe szabályokkal birna, mint a magyar képviselőház. De én azt hiszem, hogy a jövőre sem lesz szigorúbb intézkedésekre szükség, mert ebben az országban a közéletnek minden bajnoka az alkotmányos jogok gyakorlatában és tiszteletében nevekedett fel. További lényeges módosítást tartalmaz a I javaslat a ház tisztviselőinek hatásköre szempontI jából és nevezetesen a ház hivatalnokait illetőleg l megállanittatott egyúttal a fegyelmi hatóság is, l mely iránt eddig a házszabályokban intézkedés I nem volt Felvétetett továbbá a házszabályokba a képviselőház és a főrendiház által közösen megállapított módozata a két ház egymás közti érintke; zésének. Végre a könyvtári bizottságra vonatkozólag » is több czélszerfí intézkedés vétetett fel, melyek
