Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-369

369. országos ülés májas IS. 1887. 455 hol a leányzó volt, egy batyuban ruha találtatott, a mely gazzal volt letakarva. A leány a kórházban az orvosok által megvizsgáltatván, rajta a méh­szenv, hysteriu, a legnagyobb mértékben jelenlévő­nek találtatott. Ennek következtében az igen gyak­ran jutott önkívületi állapotba, A leány első kihallgatása alkalmával azt adta elő, hogy hazulról, Egresről Szántóra készülvén menni, egy kereszt­úton Bedeg határában egy érkező kocsiról leszállt izraeliták által megkötöztetett és egy egylovu kocsin lévő ládába tétetett, hogy nem tudja, hogy mi történt vele addig, mig Budapesten feltalálta­tott. Vádját első kihallg attatása alkalmával a sze­rint adta elő, hogy ruháitól és értékétől megfosz­tatott. Nyolcz nap múlva, midőn az eszközlött nyo­mozás utján a helybeli rendőrség által constatáiva lett, hogy azon ruhaneműek, a melyek közelében feltaláltattak, a- u tulajdonát képezik, azt állította, hogy rajta a szemérem elleni bűntett követtetett el és megnevezett több egyént, a kik ellen a nyo­mozás meg is indíttatott. Az iratok Somogymegye közigazgatási hatóságaihoz, különösen a tabi szolgabirósághoz áttétetvén, a nyomozás ottfolytat­tatott. Ennek folyamán a leány részéről oly eltérő és habozó nyilatkozatok tétettek, hogy a politikai hatóság nem látta a büntetendő cselekmény tény­álladékát fenforogni. Még az ügy ebben a stádiumban volt, az interpelláló képviselő ur felhozta ezen ügyet Somogymegye közgyűlésén, de ott napirendre térés volt az ő felszólalásának következménye. Azonban ez esetnek a hire mindinkább terjedt s különösen Bedeg községében az ingerültség az izraelitál: ellen oly fokot ért el, hogy Julius 11-én az ő házaikat megrohanták; oly fokot ért el az ingerültség, mint említem, hogy a szolgabírói hiva­tal szükségesnek látta a pécsi megyés püspök urat is megkeresni, hogy a lelkész és a tanító utján hasson a népre, mert attól kellett tartani, hogy a zavagások még nagyobb mértéket öltenek. A püspöki helynök ur ez irányban csakugyan intéz­kedett és a helybeli plébánost utasította. Miután a közigazgatási hatóságok ez esetben büntetendő cselekményt fenforogni nem láttak, a kaposvári királyi ügyész a királyi főügyészséghez fordult azzal a kérdéssel, vájjon ily tényállás mellett szükségesnek látja-e, hogy a birói vizsgálat is megindittassék. A főügyész nemcsak a panaszt, hanem az ennek folytán felmerült izgatottságot is tekintetbe véve, azt látta jzüksége?.nek, hogy vilá­gosság legyen és megrendelte a vizsgálatot. Egy nehézség a vizsgálat eszközlésében az volt, hogy épen két megye határán fekszik az a terület, melyen a büntetendő eselekvény állítólag elkövettetett, tudniillik Tolna és Somogyinegyének épeu a határszélén van az a bizonyos keresztút, melynél azon szerencsétlen nőt az egylovu kocsin jövő izraeliták állítólag a kocsijukra erőszakkal feltették. A birói illetőség megállapítása kérdésében folyt tehát a vizsgálat, e szerint azonban kétség­telen, hogy a királyi ügyész és különösen a fő­ügyész ebben az ügyben a legszigorúbb eljárásnak látták helyét, amit én is a magam részéről teljesen indokoltnak tekintek. (Helyeslés.) Mert büntető törvényeink, a mint a szemérem elleni bűntett, a mint a személyes szabadság kor­látozását büntetendőnek rendelik ; ugy tartalmaz­nak oly szabályokat is, melyek a hamis vádat büntetik. Az eddigi vizsgálati adatokból consta­táiva van, hogy azon előadás, melyet az említett hajadon tett, teljesen valótlan. Azon hely, a hol az ő személyén állítólag erőszak történt, 158 kilo­méternyire van Budapesttől; Siogy onnan május 30-ika délelőttjétől fogva másnap estig egy egy­lovas kocsin Budapestre feljönni lehessen, az csaknem lehetetlenség. De továbbá ugyanezen leányzónak többi előadása is ellentétes, hol egyet, hol mást mond és nem lehet ezt egyébnek tulajdo­nítani, mint annak, a mit az orvosok rá nézve bizonyítanak;, hogy tudniillik testi állapota olyan, a mely időnkénti elmezavarral van összekötve. A mi különösen a szemérem ellen elkövetett bűntettet illeti, ez irányban a helybeli Rókus­kórház orvosi személyzetének bizonyítványa con­statálja azt, hogy mig egyrészről semmi oly erő­szak nyoma, mely ily büntetendő cselekmény nyel jár, rajta észrevehető nem volt, ugy az ő elő­adásának valódisága teljesen ki van zárva. Itt bocsánatot kérek, részletekbe nem mehe­tek ; a hely, a hol szólok, tiltja ezt. Ismétlem azon­ban, hogy az orvosi bizonyítvány constatálja, hogy az teljesen valótlan, mit Márkus Ágnes vád­ként felhozott. Az igen t. képviselő ur ezen vizsgálati ügy­ben, mint a sértett félnek ügyvédje, tett egy fel­jelentést. A sok mindenféle körülményhez, a mely méltán kétséget kelt az iránt, hogy valóság legyen azon tényállás, a mit ezen szerencsétlen Márkus Ágnes felhozott, még azon ténykörülmény is járul, hogy miután május 30-ikán történtnek állíttatik ezen eset, a mint az iratok mutatják, az igen t. ügyvéd és képviselő ur ügyvédi meghatalmazása Márkus József és Ágnes által kiállítva és az illető Kirsehner Salamon és a többi Kirschnerek elleni eljárással megbízva, már május 22-ikén kelt. (Hosszantartó derültség a jobboldalon.) E szerint, t. ház, azt hiszem, felhoztam leg­alább annyi momentumot, a melyből következtetni lehet, hogy egy szerencsétlen félrevezetett nő tett egy feladást, a ki ennek következményeit nem ismeri. Sajnosán azt is fel kell említenem, hogy ennek a közbékére milyen káros következménye lett; de azt hiszem, hogy ezek által teljesen indo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom