Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-364

4Í8 364. országos ülés május 7. 1887. vagy azokat, a kik állítólag résztvettek a cselekményben és a képviselő még sem igazoltatik. Azt hiszem, hogy az eljárás objectivitása kívánja, hogy ezen szakasz c) pontja akkép formuláztassék, hogy ilyenkor, ha ilyen tények iránt a gyanú alapos jelenségei fordulnak elő, utasíttassák előbb a büntető bírósághoz az eset és mikor a büntető bíróság ítéletét meghozta, akkor mondassék ki a bizottság által a képviselői mandátum megsemmisítése. Én ebben veszélyt azért nem látok, mert a ház megalakulására semmi befolyással nincs, sőt nemcsak hogy erre nincs befolyással, de miután a kérvénynyel megtámadott képviselő is gyakorolja jogosultságát és öt éves levén az országgyűlés, ha egyes esetben, mikor ilyen cselekményre alapos gyanú fordul elő, az igazolás elhuzódhatik hosszabb időre s ez, azt hiszem, nem fog ártani a ház tekintélyének és a bíráló bizottságok objectiv eljárása iránti bizalomnak, ha határozatát a mandátum felett csak a bír óságítéletének meghozatala után mondja ki, mert így nem foghat azon collisio előfordulni egy részről a biráló bizottság határozata, másrészről a büntető bíróság ítélete között, hogy az egyik fel menti, j a másik pedig ezzel homlokegyenest ellenkező ítéletet hoz. Én azért azt indítványozom — mert nagy súlyt fektetek arra, hogy a szerkezet praecis legyen s így nem akarok módosítványt benyújtani — hanem azt indítványozom, hogy ezen szakasz c) pontja ily értelemben, a mint rövid előadásomban kifejteni bátor voltam, utasíttassák vissza a bizottsághoz, hogy annak ilyen értelmű formulázást adjon. Teleszky István: T. ház ! Készemről az előttem szólott t. képviselő urnak indítványát, hogy a tárgyalás alatt levő 71. §. c) pontja az általa jelzett irányban leendő módosítás végett a bizottsághoz visszautasittassék, el nem fogadhatom. Kern fogadhatom el pedig azért, mert nem tartom helyesnek azon kiindulási pontot, melyből a t. képviselő nr ezen indítványát megtette. A t. képviselő ur ugyanis maga és pártja nevében hangsúlyozván azt, miszerint lényegileg helyesnek tartja azon rendelkezéseket, melyeket a 71. §. c) pontja a választások tisztaságának minden irányban való megóvása tekintetében tartalmaz s kijelenti, hogy azokat lényegileg elfogadja, de olyformán kívánja átalakítani, hogy mielőtt az igazolási eljárás, illetőleg a biráló bizottság határozatának hozatala megtörténnék, a 71. §. c) pontja eseteiben a biráló bizottság eljárása egyelőre függesztessék fel és az iratok a büntetendő cselekvény felett való ítélethozatal végett büntető bírósághoz tétessenek át. Én azt hiszem, hogy ezen indítványban két különböző dolog összezavarása forog fenn. Egészen más az, a közérdek, melyet a büntető törvényszéknek meg kell védeni és ismét más a választások tisztaságának a biráló bizottsági eljárás útján való megóvása. Itt mellesleg jegyzem meg, hogy a házszabályok útján a büntető törvényeket megváltoztatni nem akarom, nem is lehet. A büntetőtörvények minden dispositiója érvényben és hatályban marad; az izgatás akkor és oly módon lesz büntetve, a mikor és a minő módon a büntető törvénykönyv rendeli. De a mellett, hogy a büntetőtörvénykönyvnek ezen önálló intézkedései érvényben maradnak, a házszabály ezen szakasza intézkedést kíván felvenni, hogy ha azon cselekmények, a melyek, ha bizonyos körülmények közt nyilvánosan több ember előtt, vagy nyomtatvány útján követtetnek el, egyszersmind vétséget, vagy bűntettet képeznek, habár nem ily módon követtettek el, de a választásra azok által jogtatalan befolyás gyakoroltatott — és ebben fekszik súlya a disponatiónak — még pedig oly mérvben, hogy számszerűen megállapítható az, hogyha az ezen szakasz jelzett pontjaiban érintett módon ily jogtalan befolyás nem gyakoroltatik a választók elhatározására, akkor más jelölt nyerhetett volna többséget: ebben az esetben a választás megsemmisíthető legyen. Kérdem, hogy fogja itt a bíróság, hová a verifícatio nem tartozik, megállapíthatni, hogy az a cselekmény, melyet első sorban odautalni kíván a t. képviselő ur a büntető bírósághoz, a választásra jogtalan beíolyást gyakorolt-e, vagy nem. De azt mondja t. barátom, szükséges ez azért, mert különben collisio lesz a biráló bizottság és a büntető bíróság határolta között? Egyáltalában nem lesz semmi collisio. Lehet oly izgatás, mely megfelel a büntető törvénykönyv rendelkezésének, például a gyűlöletre izgatás-errőlkivánokbeszélni nyilvánosan több emberek előtt, vagy nyomtatvány utján követtetett ej, de ez még sem fogná a választás megsemmisítését eredményezni, mert általa a választók szabad elhatározására befolyás nem gyakoroltatik ; valamint lehet osztály, nemzetiség, ugy hitfeíekezet elleni oly izgatás, mely nem nyilvánosan, több emberek előtt, vagy nem nyomtatvány utján követtetett el, büntettet vagy vétse get tehát nem képez, de választásra oly jogtalan befolyást gyakorolt, hogy ezáltal a többség befolyásoltatott, ennek következtében le fog vonatni a consequentia, a választás meg fog semmisittetni. A két dolog bizonyos tárgyi analógiánál fogva összefügg ugyan, de egészen más ennek a büntető jogi megítélése és egészen más a megítélése a választás igazolása szempontjából. Még csak egy ^érvelésére; akarok t. barátomnak reflectálni. 0 azt mondja, hogy indítványát annál inkább el lehet fogadni, mert a házszabály úgy módosíttatott, hogy a kérvénynyel megtámadott képviselő mégha megbízó-levele alaki szempontból kifogásoltatott is, tagsági jogát időközben gyakorolja és igy nincs semmi veszély