Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-364

564. oygiftgo* *1** májns 7. JSS7. 413 Elnöki Szólásra senki sincs följegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Tisza Kálmán „ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) őszintén megvallom, hogy ha felszólalásommal a vita bezárását megvártam, annak egyik oka az volt, hogy a t. képviselő urak jónak látták elém szabni akarni, hogy mikor beszéljek, a mit pedig a magam részéről soha elfogadni nem fogok. A másik ok pedig az, mert — nem tudom ugyan — de hiszem, hogy Horváth Lajos t. képviselő ur indítványa oly számú képviselő által van aláírva, (Horváth Lajos tagadólag int) ha nem ugy van, akkor ez utólagosan pótolható — mondom — hogy a t. képviselő ur az általam mondottakra még reflectálhat. Már pedig igazi argumentumokat csak az ő beszédéből merítettem, újat azóta egyet sem hallottam. Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, ne méltóztassanak azt hangsúlyozni, hogy ha valaki őszintén és komolyan akarja a visszaéléseket megszüntetni, annak azt a javaslatot el kell fogadni, különben nem őszinte és nem komoly. Mert hiszen visszaélések megszüntetésének eszközeiről még máskor is lesz szó, olyan eszközökről, melyeket a túloldal talán nem fog helyeselni. Akarnak-e tehát nekünk jogot adni —pedig ha önöknek van joguk, nekünk is lesz — azt mondani : ime nem őszinte a szándékuk arra, hogy a visszaélések megszüntettessenek, mert nem fogadják el, a mit proponálunk? (Helyeslés jobbfdöl.) Ez az egymás intentióinak olynemű illetése, melyet én nem is tartok helyesnek, de másfelől a csalatkozhatlanság oly erős hitének jelzése, a milyen véges embereket nem illet meg ; mert senki se mondhatja, hogy egy bizonyos czélhoz csak egy módon, csak azon, a melyet ő jónak lát, lehet eljutni. (Helyeslés jobbfelöl.) A t. képviselő ur továbbá azt mondta, hogy ő nem akar itt az ellenzéknek valami jogot szerezni, ő nem akar térfoglalást az ellenzék számára. Én meg biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy én sem tekintem sem az ellenzéket, sem a kormánypártot, annyival kevésbbé, mert mire ezen házszabályok alkalmazásba jönnek, biztosan senki sem mondhatja meg, ki lesz az ellenzék és ki lesz a kormánypárt. (Hosszantartó derültség balfelöl.) Én, t. képviselőház, azon kétkedést jelző derültségnek, mely ezen szavaimat fogadta, hogy ma senki sem tudhatja, hogy ki lesz a többség, ki az ellenzék, csak örülhetek; de ha ez igazán az önök meggyőződése, kérem, mondják ezt meg a választókerületekben. (Élénk derültség és tetszés jobbfelöl.) De, t. képviselőház, én a magam részéről mindamellett, hogy ugy látszik, hogy t. képviselőtársam, mert nem fogadom el javaslatát, őszinteségemet vonja kétségbe, meg vagyok róla győződve, hogy őt indítványa megtevésében a legjobb, legnemesebb, legtisztább szándék vezette. (ügy van! balfelöl.) De nem fogadhatom el azért, mert mint mindjárt kifejtendő leszek, nem is tartom a czélt általa elérhetőnek és a mennyiben elérhető valami, az az én meggyőződésem szerint, az eddiginél rosszabb helyzet lenne Az egyik, mire rá akarok utalni s ezt ajánlom a t. túloldalnak is figyelmébe, a következő. A javaslat szerint mindegyik képviselő csak 21 tagra szavazhat. Vegyük már most a pártok jelenlegi arányait. Van egy compact többség, az a 21 tagját beviszi. Van azután három arányiata az ellenzéknek, Madarász József: Négy! Tisza Kálmán ministerelnök: Én csak hármat mondok. Ebből az ellenzékből — én nem becsülöm oly kicsinyre, mint Hoitsy képviselő ur, 100 tagra, hanem mondjuk, hogy 180 — de ebből egyik részéhez az ellenzéknek tartozik 100; ez is beleviszi a maga huszonegy tagját; a többiről azonban még csak szó sem lehet. Hát megfelel-e ez azon czélnak, a melyet a t. képviselőtársam akar, hogy minden párt képviselve legyen ? Nem. (Ugy van ! jobbfelöl.) Ez az egyik eset, de]más eset is lehet.Reniélem ugyan, Magyaröszágon egyhamar nem lesz (Halljuk!), de láttunk már másutt ilyen eseteket, hogy egy parlament hat-hét fractióból áll. Már most mi lesz ilyenkor ? Az a két fractio a hat vagy hétből, a melyek talán főbb vonalaiban mégis egy párthoz tartoznak, mindegyik keresztül visz 21 — 21 jelöltet és igy az összes bírálók az egész házat véve, egy nagy kisebbség által választatnak meg, de az, hogy a ház minden oldala képviselve legyen, elérve nem lesz. (Ugy van/ jobbfelöl.) Már pedig, hogy több garantia legyen azokban, kiket egyes kis fractiók választanak — a mi pedig bekövetkezhetik — mint azokban, a kiket a ház többsége választ, ezt még az én t. képviselőtársam sem fogja bebizonyítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Mi történhetik továbbá, ha a ház megalakult ? A mint mindenki tudja, ma minden biráló bizottságba a hét tag közt két ellenzéki tag választatik és ebben nem fog az előttem szólt t. képviselőtársam nekem ellentmondani, én legalább nem emlékszem példára, hogy olyanok lettek volna beválasztva, kiket az ellenzék nem óhajtott. Fenyvessy Ferencz: Kettő is volt! Tisza Kálmán ministerelnök. A biráló bizottságokról beszélek, nem a delegatiókról. Mióta ez a házszabály fennáll vagy legalább a mióta nekem befolyásom van az ügyekre, ez mindig igy történt. A szerint pedig, a mit t. barátom akar — a ki ugy látszik, a vak sorsban nagyon sokat bizik — lehet, hogy egyik biráló bizottság tisztán többségi tagból, egy másik tisztán ellenzéki tagból fog alakulni. Ha már most feltételez, zük mindazon gyengeségeket, melyeket az ő sup.