Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-364
S64. országos ülés át és eljárásának eredményéről mielőbb jelentést tegyen: 1-ször: alakulása után a ház a végleg igazolt képviselők közül 42 bíráló bizottsági tagot választ. A választás szavazatlapok által eszközöltetik. A beadott szavazatlap csak 21 nevet tartalmazhat. E számon felül a szavazatlapra jegyzett minden név a szavazatok összeszámításánál nem létezőnek tekintendő. Ugyanazon alkalommal a ház a végleg igazolt képviselők közül 7 bíráló bizottsági elnököt választ, szokott módon szavazatlapok által. 2-szor: A megválasztott elnökök és tagok a választást követő 3 napon belül a ház elnöke által kitűzött időben és helyen és annak elnöklete alatt összülést tartanak. Ezen összülésben annyi bíráló bizottság alakittatik, a hány a kérvény és választási jegyzőkönyv, mely elintézésre vár és pedig a következő módon: Az elnök szekrénybe zárván a 42 tag neveit, egymásután6—6nevet kihúz; minden kihúzott 6 név, mely megkülönböztetés végett folyó számmal megjelölendő, egy-egy bíráló bizottságot képez. Megalakittatván ekként az első 7 biráló bizottság, ha több a kérvény és választási jegyzőkönyv, mely elintézésre vár, az elnök a jelzett módon mindaddig folytatja a sorshúzást, mig a biráló bizottság valamennyi kérvényre és választási jegyzőkönyvre nézve meg nem alakíttatott. Azután az elnök kisorsolja a kérvényeket és választási jegyzőkönyveket az egyes bizottságok között. 3. Az ekként megalakult biráló bizottságokban az elnöki teendőket a ház által választott 7 elnök teljesíti és pedig mindegyik elnök az összes biráló bizottság egy-egy heted részében. Az, hogy melyik elnök melyik 7' résznek lesz elnöke, az összülésben sorshúzás által állapittatik meg. A rendes elnök akadályoztatása esetén,; z illető biráló bizottság legidősebb tagja elnököl. A jegyzői teendőket szavázatjog nélkül a háznak a ház elnöke által kijelölt jegyzői teljesítik. 4. Az összülésben megállapíttatik és pedig a választókerületekre való tekintettel, a sorrend, az idő és a hely, a melyben és a hol a biráló bizottságokhoz utasított kérvények és választási jegyzőkönyvek bírálat alá vétetnek. E határnapokról az illetők szabályszerűen értesíttetnek. Az összülésnek a ház egyik jegyzője által felvett jegyzőkönyve pedig a ház elé terjesztetik és kinyomatván, szétosztatik. 5. Az időközi választások ellen beadott kérvényekre és kifogás alá vett megbízólevelekre nézve a biráló bizottságok a 2. és 3. pontban körülírt módon esetről-esetre alakittatnak meg. T. ház! E javaslat szerint 42 tag választatnék olyképen, hogy a mindenkori többség választana 21 tagot, a mindenkori kisebbség ismét 21 tagot. Ezenfelül választana a mindenkori többség hét elnököt. Nem lehet tehát indítványom ellen azt mondani, a mi mondatott a bizottságban, hol azt májns 7. 1SS7. 4Q| már szintén, bár nem ezen alakban, előterjesztettem, hogy én paritást követelek az ellenzéknek a többség ellenében, mert a többség e szerint a 7 elnökkel együtt 28-at választana az ellenzék által választandó 21 -gyei szemben ; ezenfelül birni fogna a többség azon előnynyel, hogy minden biráló bizottságban az elnöki teendőket saját párthívei fogják végezni. A paritásra nézve különben megjegyzem azt, a mit megjegyeztem a bizottságban is, hogy a mindenkori többségnek azon előjoga, hogy a verificatiónál a biráló bizottságokat kénye-kedve szerint alakíthassa meg, sehol megírva nincs és a parlamentarismus természetéből egyáltalában nem folyik. (Ugy van! a haloldalon.) Igenis a többségnek meg van az az előjoga, hogy a házban dönt, de a már törvényesen constituált házban. Indítványom szerint továbbá minden egyes kérvényre és választási jegyzőkönyvre nézve különkülön alakittatik a biráló bizottság sorshúzás útján. Ebből önként folyik, hogy némely biráló bizottságban a t. többség lesz többségben, némely bizottságban pedig az ellenzék, a sorshúzás esélyei szerint s épen ez az, a mire súlyt helyezek és a miben a baj gyökeres orvoslását, vagy legalább mérséklését látom. (Helyeslés a baloldalon.) Mert a képviselőjelölt nem fogja tudni, hogy felette kik Ítélnek, saját párthívei e, vagy ellenfelei s ez áll ugy a többséghez, mint az ellenzékhez tartozó képviselőre nézve. Ebből ismét az folyik, hogy meg fogja gondolni minden képviselőjelölt, vájjon túltegye-e magát a törvény és a közmorál korlátain és kidobjon-e ezreket azon lehetőség mellett, hogy azt a mandátumot, melyet ily áron szerzett meg, nem minden bizonynyal fogja megtarthatni. (Ugy van! bal felől.) Azt hiszem, hogy indítványom ellen az ügyek érdemleges elintézésének szempontjából sem lehet nyomatékos érvet felhozni. A sors fogja ugyan szabályozni az egyes biráló-bizottságok alakulását, de ha felteszszük azt — és a t. többség mindig fölteszi — hogy a többséghez tartozó tagok igazságosam fognak eljárni, ezt föl kell tennie az ellenzékhez tartozó bíráló-bizottsági tagokról is, mert a becsület és az ítélethozatalra való képesség appretiatiója tekintetében képviselők közt különbséget tenni nem lehet. (Ugy van! balfelöl.) Azt sem fogadhatnám el érvül, a mi tegnap hangsúlyoztatott. hogy a mi el volt érhető a baj sanálására, az megtörtént a jelen javaslat keretében. En a bizottságban is elismertem, itt is elismerem, hogy e munkálat helyesen coneipiált intézkedéseinek legnagyobb részében dicséretesen öszszeállított munkálat. De viszont meg kell jegyeznem, hogy épen arra nézve, a mire a legnagyobb súlyt kellett volna fektetni, semminemu orvoslási mód proponálva nincs és marad minden úgy, a hogy volt. Meg kell még jegyeznem, hogy bármily