Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-363
392 ses * ^szagon ülés májns 6. 1887. vizsgálat tárgyává tétetik az is, ha a kérvényezők tekintetében akár azoknak választói jogosultsága, akár személy azonossága ellen emeltetik kifogás. Épúgy hivatalos vizsgálat tárgyává tétetik, ha valamely képviselő választása azon ezímen támadtatik meg, hogy a választhatóságra nézve megszabott törvényes kellékekkel nembir, vagyis nem választó. Mindezen rendelkezéseknél azonban még lényegesebbek most beterjesztett tervezetünknek azon rendelkezései, melyek az elrendelendő vizsgálatot kötelezőnek mondják ki és egyúttal a választás megsemmisítése eseteit is taxatíve felsorolják. Én nem akarok ezen jogszabályok értékéről ma itt nyilatkozni, ennek megítélése a t. ház böleseségétől függ, csupán félreértések elkerülése szempontjából kívánom megjegyezni azt, hogy azon rendelkezés, mely a nemzetiségek, osztályok vagy hitfelekezetek elleni gyűlöletre való izgatást tartalmazza, legkevésbbé sem foglal magában újítást, mert ezen rendelkezés már eddig is benfoglaltatott az 1874. évi választási törvény 98. §-ában. A különbség csak abban van, hogy ott a nemzetiségek, osztályok vagy hitfelekezetek elleni törvényellenes fellépésre való izgatásról van szó, mig ellenben mi ezen tervezetünkbe a büntetőtörvénykönyvnek megfelelő fogalom meghatározását vettük fel. Végre mindezek után a t. ház becses figyelmét fel kívánom hivni azon határozati javaslatra, mely a bizottság jelentésében foglaltatik s a melynek szükségessége onnan származik, hogy valószínűleg oly közel állunk az általános választásokhoz, hogy ezen újabb igazolási eljárásnak kellő köztudomásra hozatalára rendes úton alig van elegendő idő, minélfogva ugyanezen szükségesség forog fenn arra nézve is, hogy a ház t. elnöksége utasítandó az iránt, hogy a megfelelő intézkedéseket megtegye, vagyis, hogy a kormány és a törvényhatóságok közvetítése mellett az ország összes választókerületeinek ezen új igazolási eljárás egy vagy több példányban megküldessék. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék ezen házszabály-tervezetet, valamint a határozati javaslatot is elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk!) A tárgyalásra benyújtott házszabály-módosítási tervezet oly különböző tárgyakról intézkedik, hogy azokat szinte lehetetlen egy közös szempont alá hozni. (Halljuk!) Az első fejezet szól a ház megalakulásának módozatairól. Ezen fejezet ellen lényeges kifogás legalább az én részemről nem emeltetik. A második fejezet szól az igazolási eljárásról. Az igazolási eljárást illetőleg, t. ház, mindenekelőtt azt a kijelentést kell tennem, hogy én és elvtársaink ragaszkodunk azon meggyőződésünkhöz, melyben a házszabályok módosításával most tett kisérlet minket csak megerősít, hogy minden törekvés, a mely egy lényegileg pártbiróságot képező bizottságnak útján helyes judicaturát akar képviselő-választási ügyekben létesíteni, eleve czélt tévesztett és sikerre számot semmiképen sem tarthat. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Mi tehát természetesen ily megoldást kielégítőnek nem tarthatunk, a mely a képviselőválasztások feletti bíráskodást nem teszi le független bíróság kezébe. Mint mondám, ebbeli meggyőződésünkben csak megerősödtünk azon törekvés által, a mely a javításra nézve a házszabályok jelenlegi módosításában találtatik és a mely mégis oly igen csekély eredményt tudott felmutatni. Azonban, t. képviselőház, a jelen képviselőház többségének akarata a Curia bíráskodására nézve nemrég oly világosan nyilvánult, hogy gyakorlatilag teljesen ez élté vesztett dolognak tartanám erre vonatkozó indítványomat most megújítani. Ezt tehát nem szándékozom tenni, meg kell azonban jegyeznem, hogy még azon az alapon is, melyre a ház többsége helyezkedni méltóztatott, midőn az általam benyújtott törvényjavaslat felett határozott, hogy tudniillik a ház az igazolási jogot magának tartja fenn, még azon az alapon is hiányosaknak vélem az élénkbe terjesztett javaslat intézkedéseit és azt hiszem, hogy különösen a bírálóbizottságok összeállítási módozatainál azt a czélt, a melyet szerintem elérni nem lehet, hogy az judicatnra utján a választási visszaélések megszüntettessenek, vagy legalább korlátoztassanak, azt a czélt eléírni ugyan nem, de jobban megközelíteni lehetett volna, mint a mennyire az megközelítve van a jelen tervezetben. Előre kijelentem tehát, hogy a tervezetnek azon részét, mely a bírálóbizottságokra vonatkozó eddigi összeállítást fentartja, magam és t. elvbarátaim részéről el nem fogadhatom, mi azt magunkévá nem tehetjük, hanem az illető helyen bátrak leszünk e tekintetben ellenindítványt benyújtani. A t. előadó beszédének egy részét nem hagyhatom válasz nélkül. (Halljuk!) 0 tudniillik nagyra van azzal, hogy a képviselőházhoz oly kevés petitió nyujtatik be és ebből azt a következtetést vonja le, hogy a visszaélések száma még sem lehet oly igen nagy, mintán midössze aránylag csak kevés petitió adatik be a képviselőházhoz. Miután azonban másfelől tudjuk, t. képviselőház, hogy milyen nagy a visszaélések száma és minő azok jellege, (Ugi/ van! a bal- és szélső baloldalon) — abból a körülményből, hogy a képviselőházhoz oly kevés petitió nyujtatik be, csak azt a következtetést lehet vonni, a mely következtetést különben vidéki tekintélyes férfiak szájából is hallottam megerősíttetni : hogy nem fordulnak petitióval a képviselő-
