Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-363

86f. országos filés -május 6. 1887. 391 igy az általános vitát megnyitom. Első szó illeti a bizottság előadóját. Dárdai Sándor előadó: T. ház! Midőn a házszabályok átvizsgálására kiküldött bizottságot a t. ház avval bízta meg, hogy különösen az iga­zolásról szóló fejezet megváltoztatása iránt ter­jesszen elő javaslatot, kétségtelen volt, hogy a ház ezzel a választások szabadágának biztosíté­kait kívánta növelni s azt hiszem, hogy ezen czél az, a mely iránt köztünk egyáltalában nézeteltérés s véleménykülönbség nem is létezhetik, mert mind­annyiunknak akarnunk kell azt, hogy a választások útján a nemzet szabad akaratának nyilvánulása nyerjen kifejezést. Távol vagyok azon feltevéstől, mintha eddig is és kivált az eddigi igazolási eljárás folytán a nemzet szabad akaratának nyilvánulása kifejezést nem nyerhetett volna. Mert ha tekintetbe vesszük azt, hogy az 1881/84-iki országgyűlési általános választásoknál mindössze 14 választó lett kérvény­nyel megtámadva, még pedig a pártok tekinteté­ben teljesen egyenlő számmal úgy, hogy ezek közül volt 7 oly választás, mely a többség előnyére és 7 olyan, mely a kisebbségi pártok előnyére szol­gált; továbbá ha tekintetbe vesszük, hogy az 1884/87-iki, vagyis a mostani országgyűlési álta­lános választásoknál mindössze 23 választás lett kérvénynyel megtámadva s ezek közül 13 volt a többség, 10 pedig a kisebbségi pártok részéről megválasztott képviselők ellen intézve : ágy két­ségtelen, hogy feltéve, hogy mindezen választások az igazolási eljárás folytán megsemmisíttettek volna és az elrendelendő újabb választás folytán mindezen kerületekben a győzelem a kisebbségi pártok részére lett volna biztosítva, még akkor is a pártoknak aránya érezhető csorbát alig szenve­dett volna. Ezen indoknál fogv;; az önök részéről is nem hatalmi aspiratiók szempontjából, hanem a jog­szolgáltatás, a szent igazság czímén követeltetett az igazolási eljárásnak módosítása és hogy ezen követelménynek mi nemcsak készséggel feleltünk meg, hanem hogy egyúttal annak mily mérvben igyekeztünk eleget tenni: arról azt hiszem, eléggé tanúskodhatik az előterjesztett tervezet, mely a választások tisztasága érdekében rendelkezéseinek szigorával meghaladja még azon törvényjavaslatot is, mely annak idejében a ciiriai bíráskodás tár­gyában legutóbb gróf Apponyi Albert képviselő ur részéről lett beterjesztve. Mielőtt azonban magáról az igazolási eljá rásról szólnék, (Halljuk!) kénytelen vagyok rövi­den indokolni a bizottság azon elhatározását, hogy a házszabályi tervezetet két részben terjesztette a t. ház elé. Ennek indoka ugyanis a fennálló ház­szabályok rendelkezésében rejlik, melyek szerint tudniillik a házszabályoknak az igazolási eljárásra és a ház alakulására vonatkozó része a legközelebbi egész országgyűlés tartamára birt hatálylyal, inig ellenben a tanácskozási rendre vonatkozó ház­szabályok csak az ülésszak végével módosíthatók, oíyképen azonban, hogy a tanácskozási rendnek módosítása csak az összes többi tárgy letárgyalása után tűzhető napirendre. A bizottság tehát azért kívánta az igazolási eljárásról szóló részt előzete­sen a ház elé terjeszteni, hogy ennek időközi tár­gyalása lehetővé tétessék. A mi már most a ház alakulására vouatkozó részt illeti, a bizottság is sok változtatást tett ugyan, de ezek között lényeges nincs. A bizottság főképen arra volt fő tekintettel, hogy a ház ala­kulásánál az idő kiméltessék és e szempontból ez első rész egyik lényeges módosítása eltörölte azt az eddigi intézkedést, hogy azon képviselők, kik­nek választása kérvénynyel lett megtámadva, a ház alakulásáb.t befolyhatnak, mig az osztályok által valamely megbízó levél ellen emelt, esetleg lényegtelen kifogás is, az illetőnek képviselői jogosultságára nézve felfüggesztő hatálylyal birt. Mindkét esetben a végleges igazolás a bíráló­bizottságok érdemleges vizsgálata és határozat­hozatalához lévén kötve, nem forog fenn semmi­nemű fontos indok oly megkülönböztetésre, mely a megbizó-levelek átvizsgálását felette nehézkessé és bonyolulttá tette. Tehát a bizottság e változta­tatást egyszerűsítés szempontjából tette. Az alakulási eljárás egyik-másik változtatása az, hogy a 12. §-ban határozottan kivan mondva, hogy az osztályok csak az általános jegyzőköny­vet veszik vizsgálat alá, nem pedig egyúttal azok mellékleteit. Eddig ugyanis ez az osztályokban sok meddő vitára adott okot és csak szabatosság kedvéért kívánta a bizottság e módosítványt az új tervezetbe felvenni. Áttérve már most a házszabályi tervezetnek „Az igazolásról" szóló II. részére, tekintettel e tervezet nagyságára, szorítkoznom kell tisztán csak a leglényegesebb pontok jelzésére. Ezek közé tartoznak mindenekelőtt az 53. §. azon rendelkezései, melyek a kérvények alaki kellékeit teljesen meghatározzák. Tudvalevő ugyanis, hogy eddig a legfőbb elkeseredést az szülte, hogy a kérvények alaki hiányok folytán lettek érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítva, sőt vissza is kel­lett őket utasítani az eddigi házszabályok értel­mében. A beterjesztett tervezet ennek elejét veendő, a hivatalból való visszautasítást a leg­szűkebb korlátok közé szorítja, a mennyiben jövőre mindössze csak két föltétel fogja szüksé­gessé tenni a hivatalból való visszautasítást: kiköttetik ugyanis, hogy a kérvények az állam hivatalos nyelvén legyenek szerkesztve, másrész­ről, hogy a törvényes 1,000 frt biztosíték le legyen téve. Minden egyéb kellékre nézve utólagos pótlás engedélyeztetik. Sot még ennél is tovább terjedve hivatalból

Next

/
Oldalképek
Tartalom