Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-363

86f. országos filés -május 6. 1887. 391 igy az általános vitát megnyitom. Első szó illeti a bizottság előadóját. Dárdai Sándor előadó: T. ház! Midőn a házszabályok átvizsgálására kiküldött bizottságot a t. ház avval bízta meg, hogy különösen az igazolásról szóló fejezet megváltoztatása iránt terjesszen elő javaslatot, kétségtelen volt, hogy a ház ezzel a választások szabadágának biztosítékait kívánta növelni s azt hiszem, hogy ezen czél az, a mely iránt köztünk egyáltalában nézeteltérés s véleménykülönbség nem is létezhetik, mert mindannyiunknak akarnunk kell azt, hogy a választások útján a nemzet szabad akaratának nyilvánulása nyerjen kifejezést. Távol vagyok azon feltevéstől, mintha eddig is és kivált az eddigi igazolási eljárás folytán a nemzet szabad akaratának nyilvánulása kifejezést nem nyerhetett volna. Mert ha tekintetbe vesszük azt, hogy az 1881/84-iki országgyűlési általános választásoknál mindössze 14 választó lett kérvénynyel megtámadva, még pedig a pártok tekintetében teljesen egyenlő számmal úgy, hogy ezek közül volt 7 oly választás, mely a többség előnyére és 7 olyan, mely a kisebbségi pártok előnyére szolgált; továbbá ha tekintetbe vesszük, hogy az 1884/87-iki, vagyis a mostani országgyűlési általános választásoknál mindössze 23 választás lett kérvénynyel megtámadva s ezek közül 13 volt a többség, 10 pedig a kisebbségi pártok részéről megválasztott képviselők ellen intézve : ágy kétségtelen, hogy feltéve, hogy mindezen választások az igazolási eljárás folytán megsemmisíttettek volna és az elrendelendő újabb választás folytán mindezen kerületekben a győzelem a kisebbségi pártok részére lett volna biztosítva, még akkor is a pártoknak aránya érezhető csorbát alig szenvedett volna. Ezen indoknál fogv;; az önök részéről is nem hatalmi aspiratiók szempontjából, hanem a jogszolgáltatás, a szent igazság czímén követeltetett az igazolási eljárásnak módosítása és hogy ezen követelménynek mi nemcsak készséggel feleltünk meg, hanem hogy egyúttal annak mily mérvben igyekeztünk eleget tenni: arról azt hiszem, eléggé tanúskodhatik az előterjesztett tervezet, mely a választások tisztasága érdekében rendelkezéseinek szigorával meghaladja még azon törvényjavaslatot is, mely annak idejében a ciiriai bíráskodás tárgyában legutóbb gróf Apponyi Albert képviselő ur részéről lett beterjesztve. Mielőtt azonban magáról az igazolási eljá rásról szólnék, (Halljuk!) kénytelen vagyok röviden indokolni a bizottság azon elhatározását, hogy a házszabályi tervezetet két részben terjesztette a t. ház elé. Ennek indoka ugyanis a fennálló házszabályok rendelkezésében rejlik, melyek szerint tudniillik a házszabályoknak az igazolási eljárásra és a ház alakulására vonatkozó része a legközelebbi egész országgyűlés tartamára birt hatálylyal, inig ellenben a tanácskozási rendre vonatkozó házszabályok csak az ülésszak végével módosíthatók, oíyképen azonban, hogy a tanácskozási rendnek módosítása csak az összes többi tárgy letárgyalása után tűzhető napirendre. A bizottság tehát azért kívánta az igazolási eljárásról szóló részt előzetesen a ház elé terjeszteni, hogy ennek időközi tárgyalása lehetővé tétessék. A mi már most a ház alakulására vouatkozó részt illeti, a bizottság is sok változtatást tett ugyan, de ezek között lényeges nincs. A bizottság főképen arra volt fő tekintettel, hogy a ház alakulásánál az idő kiméltessék és e szempontból ez első rész egyik lényeges módosítása eltörölte azt az eddigi intézkedést, hogy azon képviselők, kiknek választása kérvénynyel lett megtámadva, a ház alakulásáb.t befolyhatnak, mig az osztályok által valamely megbízó levél ellen emelt, esetleg lényegtelen kifogás is, az illetőnek képviselői jogosultságára nézve felfüggesztő hatálylyal birt. Mindkét esetben a végleges igazolás a bírálóbizottságok érdemleges vizsgálata és határozathozatalához lévén kötve, nem forog fenn semminemű fontos indok oly megkülönböztetésre, mely a megbizó-levelek átvizsgálását felette nehézkessé és bonyolulttá tette. Tehát a bizottság e változtatatást egyszerűsítés szempontjából tette. Az alakulási eljárás egyik-másik változtatása az, hogy a 12. §-ban határozottan kivan mondva, hogy az osztályok csak az általános jegyzőkönyvet veszik vizsgálat alá, nem pedig egyúttal azok mellékleteit. Eddig ugyanis ez az osztályokban sok meddő vitára adott okot és csak szabatosság kedvéért kívánta a bizottság e módosítványt az új tervezetbe felvenni. Áttérve már most a házszabályi tervezetnek „Az igazolásról" szóló II. részére, tekintettel e tervezet nagyságára, szorítkoznom kell tisztán csak a leglényegesebb pontok jelzésére. Ezek közé tartoznak mindenekelőtt az 53. §. azon rendelkezései, melyek a kérvények alaki kellékeit teljesen meghatározzák. Tudvalevő ugyanis, hogy eddig a legfőbb elkeseredést az szülte, hogy a kérvények alaki hiányok folytán lettek érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítva, sőt vissza is kellett őket utasítani az eddigi házszabályok értelmében. A beterjesztett tervezet ennek elejét veendő, a hivatalból való visszautasítást a legszűkebb korlátok közé szorítja, a mennyiben jövőre mindössze csak két föltétel fogja szükségessé tenni a hivatalból való visszautasítást: kiköttetik ugyanis, hogy a kérvények az állam hivatalos nyelvén legyenek szerkesztve, másrészről, hogy a törvényes 1,000 frt biztosíték le legyen téve. Minden egyéb kellékre nézve utólagos pótlás engedélyeztetik. Sot még ennél is tovább terjedve hivatalból