Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-343

194 343. országos ülés márezias 19. 1**7. tetni hasztalan a földet, nem lehet. (TJgy van! a szélső baloldalon) De egy más dolog is van; nem mindenkitől vétetett el az engedély, kik rossz dohányt adtak, de az egyiktől elvették, a másiktól pedig nem, habár ez is ugyanoly dohányt adott be. Ebben is volt a sérelem. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Elnök: Miután a képviselő ur tudomásul vette a választ, azt hiszem, a tisztelt ház is méltóztatik a választ tudomásul venni. (Helyeslés.) Következik Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister urnak válasza Orbán Balázs képviselő ur interpellatiójára. Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: A t. képviselőháznak folyó évi február 19-én tartott ülésében Orbán Balázs képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzáiü (olvassa) : „Interpellatio a közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz. Van-e tudomása arról, hogy Kezdi-Vásárhely városában a magyar királyi postahivatal másfél év óta egy oly udvítrtelken van elhelyezve, a mely az azon udvaron lakó 10 telkes gazdának magánudvarát képezi, a melyért ők fizetik az adót, ők gondozzák, köveztetik s miután az telekkönyvileg is reájuk van kebelezve, az határozottan magántulajdonukat képezi? Van-e tudomása arról, hogy ezen alig 3 méter szélességű udvartelekre naponta 16-szor robognak be a posta-kocsik, a mi által nemcsak az ott lakók gyermekeinek életbiztonsága van a nap minden szakában veszélyeztetve, hanem az ott lakók gazdasági és ipari teendőikben is akadályozva s igy nagy anyagi károsodásnak kitéve, mert a midőn a posta-kocsik jönnek vagy távoznak, valamint ott tartózkodásuk ideje alatt is — a mi különben a nappalt egészen, sőt az éj egy részét is igénybe veszi — nekik lehetetlen sajátudvarteíkükön gazdasági és más teendőiket folytatni s gazdasági vagy áruikat felrakó szekereiket kénytelenek a posta-kocsik elől a piaczra kitaszítani s ott óra és napszámra várakozni, mig fel- vagy lerakodásukra idő és alkalom nyilik, a mi miatt ugy gazdaságuk, mint iparuk folytatása lehetséges nem lévén, egyenesen existentiájukban vannak megtámadva. Ha mindezekről tudomással nem bir, szándékozik-e a mellékelt ügyiratokból" — itt mellesleg megjegyzem, hogy ügyiratok mellékelve nem voltak (Derültség) — „azokróljtudomást szerezni s akként intézkedni, hogy a posta-kocsik ne menjenek be és ne zárják el a közös udvartelket, hanem a sikátorhoz közellevő torkolatánál a piacztéren megállva végezzék ki- és berakodásukat, hogy igy amaz udvartelek tulajdonosai és lakói saját magánbirtokuk használhatásától kitiltva és elszojítva ne legyenek és a tulajdon szentségének erőszakos lábbal tiprásameggátoltassák?" (Derültség jobbfelöl.) T. képviselőház! (Halljuk!) Van tudomásom az egész ügyről és volt tudomásom, mielőtt a képviselő ur interpellatióját előterjesztette, mert ezen ügy panaszképen a ministeriumnál már előbbi időben is előfordult. Az ügy a következő: 1884-ben, ide nem tartozó szolgálati okoknál fogva Kézdi-Vásárhelyen elhatároztatott kincstári postahivatal felállítása és a posta-igazgatóság utasíttatott, hogy helyiséget béreljen a posta részére. Hosszabb keresés után — mert kisebb városban nehezebb alkalmas helyiséget kapni — sikerült a posta czéljainak megfelelő helyiséget találni és arra a bérlet meg is köttetett 1884. évi október 1-től számított hat esztendőre, a szerződés felmondása az utolsó esztendőre biztosittatván. Ezen helyiség keresése köztudomású volt Kézdi-Vásárhelyen, titkot nem képezett, mert a postaigazgatóság többekhez fordult; felszólalhatott ez ellen bárki; de felszólalás nem történt másfél évig senki részéről. Másfél év után egy ottani háztulajdonos panaszt emelt a posta ellen, felpanaszolván mindazokat, a miket a tisztelt képviselő ur felemlített, csak — hajói emlékezem — a tulajdon szentségének lábbal tiprásáról nem volt szó a panaszban. (Derültség jobbfelöl.) A postaigazgatóság megvizsgáltatta az ügyet, megállapította az általam elmondott tényállást és még a következőket .* Kézdi-Vásárhelyen az ottani helyi viszonyoknál fogva, az utczai közlekedést bizonyos udvartelkek közvetítik. Ezen udvartelkek több háztulajdonos birtokát képezik, a melyekre azonban az azon udvartelek körül lakók szolgalmi joggal, egyenlő használati joggal bírnak. A postaigazgatóság tehát, még mielőtt végleg kibérelte volna az itt panaszolt lakást, meggyőződött arról, hogy a háztulajdonos tényleg joggal bir ezen helyiséget bérbe adni és az ahhoz való hozzáférhetés is minden más egyén magánjogi sérelme nélkül biztosítva van. Ezt az igazgatóság constatálván, a bérletet perfectionálta. De midőn ezen panasz beadatott — a mint bátor voltam említeni, egy és fél év után — mégis, hogy könnyebbé tegye a sikátorban a közlekedést, egy kisebb fakerítést és egy kisebb fakamrát eltávolított, ugy, hogy most a postakocsi tényleg közvetlenül azon helyiség mellé állhat, a mely helyiségből a postarakodás történik. Az, hogy a postarakodás nyílt utczán történjék, a posta-szolgálat szempontjából annál kevésbé Tolt megengedhető, mert ha ily alkalommal baj esik akár levelek, akár egyéb postaküldeményeknél, csak a posta okoltatott volua és vonatott volna felelősségre. Egyébiránt a postaigazgatóság azt is consta-