Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-343

S45. országos ülés nárezius 19. 1887. 193 emberemlékezet óta dohánytermeléssel foglalkozik, ez képezi keresetforrását, megélhetési módját. Ha ezen vidéken lévő kÖ2ségek megakadá­lyozva lennének a dohánytermelésben, a ma virágzó községek, mint Verpelét, Al-Debrő, Fel­Hehrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt, Kaál menthe­tetlenül pusztulásnak indulnak s ezrenként fog­hatják kezökbe a koldusbotot. A magyar kormány a legközelebbi napokban oly intézkedést tett, hogy e rettentő jövőt érvé­nyesíteni akarja a községek felett; Kaálban 356, Kompolton llí, Al-Debrőn az összes termelők 330, Fel-Debrőn 353 termelőből 163 fosztatott meg a dohánytermeléstől, Tófalu, Kápolna, Verpelét ter­melői még ma sem kapták ki engedélyüket. Hogy mi a czélja a magyar kormány közegei­nek e községekkel, midőn megélhetés s ónfentar­tási eszközeiktől ez idő szerint megfosztja ; ezúttal kutatni nem czélom, de miután nem lehet reánk nézve közönyös, hogy egy szép vidék népe ezren­ként koldusbottal fenyegettessék, kérdem a nagy­méltóságú ministerelnök, illetőleg pénzügyminister úrtól: Van-e tudomása ezen fent irt intézkedésekről, melylyel egy vidék népe a legiszonyúbb jövőnek czéloztatik kitétetui, tömegesen fosztatván meg eddig folyton élvezett dohánytermelési engedé­lyeiktől ? Ha van, fog-e intézkedni, hogy az eddig élve­zett dohánytermelési engedély, tehát az egyedüli megélhetési mód, ezen fenyegetett községek lako­sainak visszaadassék ?" (Helyeslés halfelöl.) Hát, t. képviselőház, én a dolognak végére járván, azt találtam, hogy — egyes számbeli tévesz­tések mellőzésével — lényegében tökéletesen igaz az interpelláló képviselő ur által felhozott tény, hogy azon községektől az illetékes elsőfokú dohányjövedéki fórum a termelési engedélyt meg­tagadta. Azon fórum nem is tehetett egyebet, mert mint igen jól méltóztatnak tudni, azon vidék híres­sége, mint dohánytermelőé és a nagy súly, mely dohánytermelésükre fektetendő, onnan származott, hogy —mint a képviselő nr is mondta — ősidőktől fogva mindig jó minőségű, úgynevezett kerti dohányleveleket termesztettek, Ezelőtt pár évvel kezdték meghonosítani a tiszai dohánytermelést, minthogy levelei nagyobbak és zsírosabbak. Ma­gukra nézve sem valami nagy haszonnal járt ez, meri azon fajtájú dohány az ottani földben nem is terem olyan jól, mint a hogy például a tiszai föld­ben teremni szokott és épen ezért egy oly korcs dohány állott elő, melyet nemcsak <>zon finomabb czélokra nem lehetett használni, melyekre eddig ott termelt dohányok használtattak, de még azon czélokra sem, melyekre a tiszai dohány használható. Az ily dohánynak továbbtermelése tehát az állam­kincstárnak, a dohányjövedéknek is csak kárára szolgálna. Ezen szempontból 1885 ben vagy 84-beu KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XVI, KÖTET. | — nem emlékszem jól a dátumra — figyelmeztetve lettek, hogy ha ismét folytatni fogják azon ter­melést, a rákövetkező termelési évben a dohány­termelési engedély el fog tőlük vonatni. Nagyobb része azonban a község termelőinek ezen figyel­meztetés daczára az 1886-ik évben is folytatta azon termelési módot és ennek következtében — mondom — hogy azon hatóság nem tehetett egyebet, mint kötelességszerfíleg megvonni tőlük a dohány­termelési engedélyt. Azonban, tisztelt képviselőház, befejezve a dolog nem volt, csak hogy interpellatio folytán segíteni rajta nem lehetett volna; mert meg van­nak a törvényszerű eljárási módozatok és azon embereknek, azon községeknek meg is volt az a szerencséjük, hogy oly tanácsot is kaptak, mely nem az interpellatióra vezet, de arra birta őket, hogy szabályszerűleg felebbezzenek, folyamodja­nak fel a ministeriumhoz. Ez megtörténvén, némely részére nézve már az interpellatio előtt folytak a tárgyalások. Azóta is többektől bejövén a felfolyamodások, ezek alap­ján a pénzügyministerium elrendelte, hogy még ezen évben adassék meg az engedély mindazoknak, a kik ezen nem kellő qualitásu dohány termelése miatt fosztattak attól meg. Természetesen azokra, kik jövedéki kihágás miatt fosztattak meg az engedélytől, e kedvez­mény ki nem terjedhetett, de ezek — mint tudjuk — azon községekben aránylag csekély számot kép­viselnek. A többieknek — mondom — ismét meg­adatott az engedély, de azon határozott kikötés­sel, hogy most megtartsák, a mire kötelezve vol­tak, mert ha ezen dohánytermelési évben is foly­tatnák azon korcsdohány termelését, akkor igenis, jövőre mulhatlanul meg fog tőlük a dohányterme­lési engedély vonatul. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez alkalommal tehát — ismétlem — mert ;,zok az emberek megválasztották azt az utat, melyet kellett: a felfolyamodás útját, az ő bajukon segíteni lehetett. (Élénk helyeslés jobb­felöl.) Szathmári Király László: T. képviselő­ház! (Hall-jukI) Mindenekelőtt köszönöm a pénz­ügyminister urnak a termelők iránti szívességét, de nem állhatom meg, hogy egy megjegyzést ne tegyek. (HaVjuJc!) A mint értésemre esett és végére is jártam a dolognak, ott az egész kerületben az úgynevezett verpelétimag alatt ismeretes dohányt kívánják termeszteni, ezt pedig csak kis földterületen ké­pes azon vidék termelni. Régente is mindig na­gyobb levelű könnyű dohányt termesztettek és ezt ugy a németség korszakában, mint eddig is, mindig bevetették. Kérem tehát, méltóztassék job­ban megvizsgáltatni, hogy hol kívánják a valósá­gos verpeléti dohányt termeszteni, másutt pedig meghagyni őket a rendes szokásban, mert eről­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom