Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-330

330. országos ülés február 24. 1887. 13 lett, hogy e telekkönyv már megkészítésekor az anyaországban készített hitelteíekkönyvnél is rosszabb volt. A hiteltelekkönyveknek vezeté­sére sem a kellő gond, sem a kellő controlle nem fordíttatván, sem a kellő felügyelet nem gyakorol­tatván, mindenki tudja, hogy a földhitelviszonyok sokkal rosszabbak és siralmasabbak, mint az anyaországban. Éz egyik oka annak, hogy a föld­hitel viszonyok Erdélyben nem a javulás, hanem hova-tovább mindinkább a roszabbodás útján állanak. Tavaly is, mikor e kérdésben felszólaltam, rámutattam arra, hogy a telekkönyvi betétekről szóló törvény végrehajtása kapcsolatban áll a pénzügyministernek azon intézkedésével, hogy a catasteri helyszíni felvételek hol kezdetnek meg és merre vitetnek keresztül. Ebből azon következ­tetésre jutottam s e következtetésben semmiféle partialis érdek nem vezetett, hanem vezetett az igazságérzet, mely, valamint bennem, ugy — fel­teszem, a ház minden tagjában meg van — hogy ha tudomására jut Magyaország törvényhozása annak, hogy valahol valamely állapot a legrosszabb és legveszedelmesebb, akkor, ha már a bajon egyszerre nem lehet segíteni, hol a baj tűrhető, hol következményei nem olyan súlyosak, hanem ott kell a segítségnek először bekövetkeznie, a hol a baj legnagyobb, a hol a segítségnek kellő időben való meghozatala nagy eatastrophák be­következését háríthatja el. (Igás!) És erre, néze­tem szerint, törvényhozási intézkedés nem szük­séges, hanem szükséges az, hogy a t. igazságügy­minister ur a pénzügyministert figyelmeztesse arra, hogy a hol a baj hiteltelekkönyvek és a földhitel ügy tekintetében legnagyobb, ott kell a segítségnek legelőször bekövetkezni. Ha ez be­következik s a catasteri felvételek ott történnek meg, a hiteltelekkönyvi betétek szerkesztése fogja ezt követni és a dolgon ily módon lehet, nézetem szerint, a lehető legrövidebb idő alatt segíteni. Ezek azok, a miket a két kérdésre nézve bátor voltam elmondani. Elismerem, hogy Lázár Ádám képviselő ur be­szédében szakértői szempontból sok helyes, czél­szerű és igaz dolgot mondott el. Egyben azonban a t. képviselő urnak nem adhatok igazat és pedig sem a múltra, sem a jelenre vonatkozólag és azt hiszem, nem fogok a jövőre sem igazat adhatni. Ily természetű kérdéseknél, milyenek ezek, vala­mint én felteszem a képviselő urakról oda át, hogy semmiféle párttekintetek által nem vezet­tetik magukat, hanem egyes egyedül azon érvek által, a melyek minden képviselőre egyformán kell, hogy hassanak, kérem, tegyék fel ők is rólunk, hogy bennünket is mind e kérdéseknél csak azon érvek vezetnek, melyek magához a kérdéshez tartoznak, de a pártállással legkisebb összeköttetésben sem állanak. Ha a t. képviselő ur a maga népszerűségével nem tud, én pedig azon nagy befolyásommal, melyet a kormányra gyakorhatok, szintén nem birok e tekintetben hatást gyakorolni, ezt csak annak méltóztassék tulajdonítani, hogy a t. házat és a kormányt érvelésünk igazságáról meggyőzzük. Ez e kér­désről az én felfogásom. A tételt a magam részéről elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Lázár Ádám: T. ház! Az előttem felszó­lalt Teleszky t. képviselő ur téves felfogását kívá­nom helyreigazítani az enyimmel szemben. Elnök I Kérem ne méltóztassék helyreigazí­tani Teleszky képviselő ur felfogását. (De­rültség.) Lázár Ádám: Igen, de az enyimmel szem­ben nyilvánított téves, mondhatni ferde felfogását kívánom helyreigazítani. Teleszky szerencsére nem mint államtitkár, hanem csak mint képviselő nyilatkozott és minthogy elfeledte, hogy a múlt évi tárgyaláson miket mondott, bátor leszek azt röviden felolvasni (Olvassa): „Hogy esetleg ha az látszanék, hogy a catasteri részletes fölmérések nagyon hosszú időt vesznek igénybe és ez által a betétek szerkesztésének üdvös munkája megakasz­tatnék, a törvényhozásnak hatalmában álland bölcs belátása szerint mindig intézkedni." Ezután áttért a betétek sorrendjére, amelyről én most nem szólok. Csak ismételve hangsúlyoztam, hogy a határozati javaslatnak sem első, sem má­sodik részét nem tartom olyannak, melyet a t. igazságügyministernek feltétlenül és egészen el kellene fogadnia. Ám tájékoztassa magát a szük­séghez képest a viszonyokról és ha törvényhozási intézkedés szükséges, annak segélyével, ha pedig elég a rendelet, rendelet útján intézkedjék. A t. képviselő ur azonban odamagyarázta az én fel­szólalásomat, hogy én rögtön meg akarom változ­tatni az 1886-ik évi XXIX. törvényczikk 24. §-át. Korántsem; ez további módosító indítványig igy maradhat. Csak addig, míg a catasteri felmérés, illetve a tagosítás és birtokrendezés folytán a te­lekkönyvi betétek szerkesztése befejeztetnék, aka­rok gondoskodni a hiteltelekkönyvek lehető tisz­tázásáról. Ez vezetett jelenlegi felszólalásomra. (Helyeslés szélső balon.) Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. FabinyTheofil igazságügyminister: T. ház ! (Halljuk!) Csak igen röviden kívánok felszó­lalni azok után, a miket a szőnyegen levő több rendbeli tárgyra nézve, nézetem szerint, igen he­lyesen Teleszky t. képviselő ur elmondott. Külö­nösen a mi a kötelező hagyatéki tárgyalást illeti, felemlítette ő, mi az én álláspontom, hogy tudni­illik, miután az öröklési törvényekkel kapcsolat­ban a hagyatéki eljárás szabályozása tervbe van véve, részemről mindaddig, niig ez irányban az

Next

/
Oldalképek
Tartalom