Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-342
342. országos ülés márczlas 17. 1887. ^75 — Madarász József képviselő ur nem nevezett személyeket, én sem nevezek — a kiknél azon eset fordul elő, hogy a szabályszerű 3—4,000 forintnyi nyugdíjon felül még pótlékot kapnak, az 1885. évi nyugdíjtörvény életbelépte előtti időből származott. Különben megkívánom jegyezni azt, hogy az új nyugdíj törvény is — talán méltóztatnak tudni — néhol a kormínynak alkalmat ad, sőt e tekintetben kötelezettséget ró reá, rendkívüli figyelembe veendő körülmények közt a rendes nyugdíjnak bizonyos felemelését is eszközölni. Biztosíthatom a t. házat, hogy a kormány ezzel a joggal az 1885-iki törvény életbelépte óta a lehető legszűkebb mértékben élt; de nem hiszem, hogy ki lehetne mondani még szemben a törvénynyel sem, de egyáltalában sem, hogy soha semmi viszonyok közt ilyennek történnie nem szabad. Mert méltóztassanak elhinni, hogy az állam hivatalnokai körében is történnek esetek, midőn egy családapa talán épen hivatali buzgalma miatt elhal és özvegyet és apró gyermekeket hagy hátra, midőn még semmi nyugdíjigénye nincs, vagy igen kevés nyugdíjigénye van; hogy azután ily esetben egy szerencsétlen családot 50—100 vfsgy több forintig menő kegydíjban ne lehessen részesíteni, azt nem hiszem, hogy bárki is kimondani akarná! (Általános helyeslés.) Volt szerencsém mondani, hogy az itt előforduló nagyobb nyugdíjak még az új nyugdíjtörvény előtti időből származnak. Különben, a mint látom, méltóztatnak mindnyájan helyeselni, hogy rendkívüli esetekben azoknak, kiknek szabályszerű nyugdíja nagyon csekély, lehessen azon túlmenőleg bizonyos összegeket adni. Azonban, ha ezt méltóztatnak helyeselni, akkor helytelen kifogásolni a zárszámadási bizottság határozati javaslatában lévő azon szót: „lehetőleg", mert ha azon szót ki méltóztatnak hagyni, ezzel az mondatnék, hogy soha semmi szin alatt ilyen kegy díjat nem lehet senkinek sem adni. Én tehát azon — méltóztassék elhinni — igazán nagy és méltó szánalmat igénylő esetek szempontjából, melyekből kivévén a legpraegnansabbakat, mondhatom, igazán nagyon nehéz szívvel sokat mellőz a kormány, kérem a t. házat, ne méltóztassék legalább azon esetekben, melyekben a körülmények leginkább követelik, lehetetlenné tenni a segély-nyújtást és méltóztassék a zárszámadási bizottság határozati javaslatát ugy, a mint van, elfogadni. (Élénk helyeslés jöbbfelől.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját és Enyedi Lukács képviselő urat. Minthogy azonban sem az előadó ur, sem pedig a t. képviselő ur szólási jogával élni nem kíván, következik a szavazás. A kérdés az lesz. elfogadja-e a t. ház a zárszámadási bizottság jelentését a részletes tárgyalás alapjául,igen vagy nem? Ha elfogadtatik, Enyedi Lukács képviselő ur határozati javaslata elesik. Ha nem, akkor azt fogom kitűzni szavazásra. Madarász József: A kérdés feltevéséhez kívánok szólni. Én ugy tudom, tisztelt ház, hogy a felmentés megadására vonatkozó javaslat a jelentés végén foglaltatik és ezért arra kérném a t. házat, hogy az Enyedi képviselő ur határozati javaslatára vonatkozó kérdést ne most, hanem a részletes tárgyalás alkalmával a bizottság határozati javaslatánál méltóztassék feltenni. (Xíelyeslés.) Elnök: A zárszámadási bizottság több pontot javasol, de én nem mehetek a részletekbe, hanem előbb ki kell tűznöm a kérdést, hogy a t. ház elfogadja-e a jelentést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, vagy sem (Felkiál'ások: Elfogadjuk!) Ezután, ha a t. ház ugy kívánja Enyedi Lukács képviselő ur határozati javaslatát majd azon pontnál fogom szavazásra kitűzni, a melyben a felmentvény megadásáról van szó. (Helyeslés.) Minthogy pedig ugy látom, hogy senki sem szól az általánosságban való elfogadás ellen, kijelentem hogy a t. ház a zárszámadási bizottság jelentését a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Helyeslés.) A részletes tárgyalásnál mindjárt a negyedik oldalon kell megállapodnunk, mert a bizottság itt azt indítványozza, hogy utasittassék a kormány, „hogy a szabályszerűnél magasabb összegekben kegyelmi utón engedélyezendő nyugdíjazásokat lehetőleg mellőzni s a szükséges takarékosságot a nyugdíjak keretében is érvényesíteni szíveskedjék". Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e ezen javaslatot elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva azt elfogadottnak jelentem ki. T. ház! A részletes tárgyalásnál legczélszerübb lesz akként eljárni, hogy a jegyző ur csak a czímeket olvassa fel s ha valaki szólni kivan, méltóztassék a megfelelő czímnél jelentkezni, (Helyeslés) mert fölösleges volna minden egyes czímnél külön szavazást provocálni. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen eljárást elfogadni? (Elfogadjuk !) Ennélfogva a részletes tárgyalás az általam jelzett módon fog eszközöltetni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa) .• Túlkiadások a rendes kezelésnél, II. fejezet. O császári és apostoli királyi Felsége cabineti irodája és e cabineti iroda nyugdíjai. III. fejezet. Országgyűlés. VI. fejezet. Nyugdíjak. VII. fejezet. Állami adósságok. VHL fejezet. Kamatbiztosítást élvező vasutak átvétele folytán elvállalt adósságok. IX. fejezet. Előlegezések a vasúti kamatbiztositás alepján. XV. fejezet. Belügyminisztérium.
