Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-342

"«1 S+3. orszisos^üléejMáirtzins 17. !S87. '/ Enyedi Lukács: Csak néhány pereiig óhajtom a t. ház idejét igénybe venni. Egy rövid határozati javaslatot fogok előterjesztem, a mely nem a zárszámadások principialis oldalát, hanem mpgát az összeállítást érdekli, tudniillik két körülmény van, a mire nézve én a zárszámadások összeállításánál módosítást szeretnék behozva látni. Az egyik az, hogy a zárszámadáshoz mellékelt részletezésnél a számvevőszék a jövőben mutassa ki az illető évi előirányzatot. Eddig 4 rovat van: a múlt évi hátralék, a tényleg történt utalványozás, összegezés és végén az új hátralék, de az előirányzat ezen rovatokban nincs fölvéve. Mivel pedig kívánatos, hogy a zárszámadás minél inkább áttekinthető legyen, hogy a képviselők ne legyenek kénytelenek az előző évi költségvetést kikeresni és ott összehasonlítást tenni, a mi igen fáradságos és sok időt rabló, tekintve azon nagy halmazt, mit a zárszámadás és a költségvetés képez, a számvevőszék egyszerűen felhasználná az ő nála már meglevő adatokat és egy rovattal többet töltene be, a mi sem költségekkel, sem lényeges munkaszaporítással nem jár. Arra kérném tehát a t. házat, hogy méltóztassék a számvevőszéket utasítani, hogy jövőben a részletezésnél, ugy mint magukban a főjelentésekben, az előirányzatot is tüntesse ki. A másik dolog a következő. Ez idő szerint azon személyi járandóságokra történt utalványozásnál, melyekre a kormánynak fölhatalmazása nem volt, a mikor új hivatalok rendszeresittettek, melyekre a budgetben fedezet nincs, melyek a ház által megszavazva nem lettek, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a számvevőszék azokat mint túlkiadásokat számolta el. Én ezt az eljárást két oknál fogva nem tartom helyesnek. Egyrészt azért, mert ez nem túlkiadás, hanem a dolog természeténél fogva előirányzaton kivüli kiadás, másodszor pedig, mert kívánatos, hogy ezen a parlament budgetjogára nézve sérelmes ügyekben a t. ház teljes áttekintést nyerhessen, ezen dolgok tehát ki legyenek tüntetve. Indítványozom tehát másodszor, hogy az esetleg előirányzaton vagy felhatalmazáson kivül személyi járandóság czímén utalványozott összeg a jövőben ne mint túlkiadás számoltassák el, hanem külön-külön, mint előirányzaton kivüli mutatandó ki és indokolandó. Thaly Kálmán: Ne is legyenek ily kiadások Enyedi Lukács: De ha mégis előfordulnak! Ha a t. háznak nem méltóztatik javaslatomat most első hallásra elfogadni, abba is belenyugszom, hogy méltóztassék azt a zárszámadási bizottsághoz jelentéstétel végeit utasítani azzal, hogy még ezen ülésszak alatt a dologban intézkedés történjék. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Arra kívánom a t. képviselő urat figyelruezietni ,és kérni, j hogy talán ez is azon kérdések közé tartoznék, melyek megbeszélhetők lesznek akkor, a mikor — mint igen jól emlékszem, a költségvetés alkalmával nyilvánítottam és nyilatkozatom jegyzőkönyvbe is vétetett — ugy a számvevőszéknek, mint más szakértőknek meghallgatásával megvitatandó lesz, hogy egyáltalában a számvitel és ellenőrzés körében vannak-e még teendők és mik azok ? Ha azonban a képviselő ur azt óhajtja, hogy határozati javaslata a zárszámadási bizottsághoz utasíttassák, az ellen sem teszek kifogást, ott is meg lehet majd beszélni, hogy külön történjék-e az intézkedés, vagy pedig az általam említett alkalommal. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, hogy a t. ház, — miután maga a benyújtó képviselő ur is beleegyezik abba — a határozati javaslatot a zárszámadás vizsgáló bizottsághoz utasítja. Beöthy Algernon jegyző (olvassa): XVI. fejezet. Pénzügyministerium, XVII. fejezet. Közmunka- és közlekedési ministerium. Előirányzat nélküli kiadás. XVIII. fejezet. Földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium. Madarász József: T. ház! Azon helyzetben vagyok, hogy a t. zárszámadásvizsgáló bizottsági előadóhoz egy kérdést kell intéznem, még pedig — csodálatos — a megtakarítás dolgában, (Halljuk! Halljuk !) A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésének 35. lapján ugyanis vegyes kiadásokra előirányzat nélkül 11,687 forint vétetett fel. Ennek enyhítésére az mondatik, hogy a túlkiadás 12,338 forint volt, azonban iskolai műhelyek költségeinél 651 forint megtakarítás éretett el s mivel e megtakarításnál egyszerre óhajtanék felvilágosítást kérni, a jelentés következő lapján ismét a diósgyőri gyár túlkiadásnál az mondatik, hogy az t696 forintot tesz ki s hogy ennek ellenében megtakarittatott a nyugdíjalap javára 1555 forint s az iskolaműhelyek fentartása czímén 1000 forint. Leginkább az iskolaműhelyek czimén megtakarított 651 és 1000 forintra nézve vagyok bátor kérdezni, vájjon ezen megtakarítás által nem veszélyeztetett, vagy ha nem veszélyeztetett, nem károsittatott e legalább azon czél, mely az iskolai műhelyek felállítása által eléretni czéloztatott. Csodálatos, hogy épen a megtakarításoknál szólalok fel, de emlékezhetik a t. ház arra, hogy a midőn művelődési vagy emberiségi czél, példának okáért a munkások nyugdíjalapja forgott kérdésben, mindig óhajtottam, hogy a mennyire csak lehet, megtakarítások azon czél rovására ne történjenek, hanem ha a nélkül történik meg, akkor nem lesz ellenök semmi kifogásom. Megjegyzem még, hogy épen a 34. és 35. lapon, a hol ezen 651 forint megtakarítás van az iskolai műhelyeknél, felettébb örültem volna azon,