Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-342

168 542. országos fllés márezlug 17. 18S7. Az állami jövedelmek az azok előállítására fordított költségek levonásával 1883-ban adtak 191.231,857 forintot, 1884-ben 195.816,111 forintot és 1885-ben §10.698,291 forintot — 1885-ben tehát 1883-hoz képest ezen bevételek összesen 19 millió forinttal emelkedtek. Ezzel szemben azon állami költségek, melyek 1883., 1884. és 1885-ben kiadattak, az illető tárczabeli bevételek levonása után a következőkép alakultak: 1883-ban tettek ezen kiadások 189.397,318 íorintot, 1884-ben 193.210,959 forintot, 1885-ben 202.535,054 forintot; a kiadások tehát 1885-ben 1883-hoz képest összesen 13.000,000 forinttal emelkedtek. A költségek ezen eredményeit a bevételek végeredményeivel összehasonlítva, ugy találjuk, hogy 1883-ban a j"övedelmi fölösleg 1.834,539 forint, 1884-ben 2.605,152 és 1885-ben 8.163,237 forintot tett. A mi az ugyanezen időszakban létesített hitelmüveleteket illeti, azok, t. ház, a következő számszerű eredményeket mutatják és pedig a vagyoncserét képező és egyéb nem valódi állami bevételek czímén tettek a felvett kölesönökből eredeti bevételek a kibocsátási költségek levonása után 1883-ban 101.696,748 forint, 1884-ben 169.287,401 forint, 1885-ben208.800,l 61 forintot; ehhez hozzáadván az állami előlegekből, értékpapírok értékesítéséből, közös activákból és átfutó bevételekből befolyt összegeket, volt az összes nem valódi bevétel 1883-ban 105.185,049 forint, 1884-ben 179.471,404 frt, 1885-ben 209.487,411 frt. Ezekhez járulnak még a kezelési évek végleges pénzmaradványai, a melyek 1883-ban 20.182,671 frt, 1884-ben 25.644,610 frt és 1885-ben 27.321,315 frtot tevén, ezzel együtt a vagyoncserét képező és egyéb nem valódi állami bevételek, hozzáadva a valódi bevételek és kiadások egybevetéséből származó már érintett bevételi fölöslegeket, 1883-ban 127.202,259 frt, 1884-ben 207.721,166 frt és 1885-ben 244.971,963 frtot tettek ki. Ez adatokkal, t. ház, constatálni kívántam az államháztartás saját forrásaiból eredő bevételeknek örvendetes és fokozatos fejlődését — valamint addig is, mig az államháztartás eredményeiről időszakonként összeállittatni szokott kimutatások előterjesztetnének — legalább vázlatosan tájékoztatni kívántam a t. házat, különösen az utóbbi három zárszámadási év hitelműveleteinek számszerű eredményeiről. Befejezve ezzel akaratom ellenére hosszabbra nyúlt előadásomat, ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság jelentését tudomásul venni és az abban foglalt határozati javaslatokat elfogadni. (Helyeslés jöbbfélöl.) Enyedi Lukács: T. képviselőház! (Halljuk!) Általánosan elismert tény lévén az, hogy a | jelenlegi, legalább is igen komolynak mondható pénzügyi helyzet előidézésében milyen nagy rész jutott a túlkiadásoknak ; a kormány által törvényhozási felhatalmazás nélkül történt költekezéseknek ; igen természetesnek találnám, hogy a t. képviselőház a zárszámadások iránt a legnagyobb érdeklődéssel viseltessék, azokkal lehetőleg tüzetesebben foglalkozzék, mert végre is a kormánynak pénzügyi gazdálkodásáról tiszta, megbízható képet csakis a zárszámadásokból lehet nyerni. Ha azonban, t. ház, tekintetbe veszem azon körülményt, hogy az 1885. évi túlkiadások egy részével már a póthitelek tárgyalása alkalmával módunk volt foglalkozni, hogy azokra a kormánynak a felmentés természetesen még nem volt a t. ház által megadható, de mégis megadatott neki azokra a fedezet, akkor feladatom megkönnyebbül és felmentve érzem magam az alól, hogy az egész kezelési processussal, a mely a zárszámadásokban le van fektetve, itt a t. ház előtt foglalkozzam és igy szorítkozni fogok csupán arra, hogy néhány jellemző momentumot kiemeljek a zárszámadás keretéből, mint jellemzőt azon gazdálkodásra, mely a kormány részéről követtetik és különösen mint jellemzőt arra, hogy a t. kormány a parlamentnek legsarkalatosabb jogát: abudgefjogotmiképtartja tiszteletben. (Halljuk!) Nem azért fogom ezt tenni, t. ház, mintha én recriminatióval akarnék élni, a mitől a zárszámadási bizottság is óvakodni óhajtott, hanem azért, mert. érzem szükségét annak, hogy szemben a t. többség részéről a parlamentaris eontroll tekintetében való lazaságnak, ezen hiányokat kiemelve, talán arra tudjak hatni, hogy magának a t. többségnek körében az a meggyőződés erősödjék meg, hogy a t. kormány kezét a túlkiadások tekintetében a budget-jogra való tekintettel kissé jobban meg kell kötni és hogy elérjem azt, a mire vonatkozólag már eddigelé is tettünk indítványokat, tudniillik, hogy elérjem azt, hogy a számvevőszék hatásköre kiterjesztetvén, eleje vétessék azon lehetőségnek, hogy a kormány önkényesen költekezéseket tehessen. Előre bocsátom, hogy a számvevőszék hatáskörének kiterjesztése tekintetében ez alkalommal speciális indítványt tenni nem fogok, még pedig két oknál fogva. Először azért, mert még a múlt évben, mikor a költségvetést tárgyaltuk, voltam bátor erre vonatkozólag határozati javaslatot beterjeszteni, mely ugyan a t. ház többsége által nem fogadtatott el, de az akkori pénzügyminister ur felszólalására azon indokolással mellőztetett, hogy a kormány foglalkozik ezen ügy gyei és szándéka van a lehető legrövidebb idő alatt a számvevőszék hatáskörének módosítását tartalmazó törvényjavaslatot benyújtani. Én elvárom a t. kormánytól, hogy bár az akkori pénzügyminister ur, a ki ezt a nyilatkozatot tette, ez idő szerint nem tagja többé a kormány-