Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.
Ülésnapok - 1884-342
M2. ersiágos ülés márcíias 17. 1887. ^gg nak, a t. kormány, mely vele eolidaritásban állott, az akkori pénzügyminister urnak ezen igéretét be fogja váltani és igy ezen reményben erre vonatkozó speciális indítványt ez alkalommal nem fogok tenni. Ha szemügyre veszem az 1885-iki zárszámadásokban nrutatkozó tényeket, valóban megdöbbentőnek kell találnom a tálkiadásoknak rendkívül nngy mérvét. A kezelések összes keretében a kormány 18 millió százezer forintot meghaladó összeggel többet költött, mint a mire a törvényhozástól meghatalmazást nyert. Ez az óriásilag felmagasodott budgetnek még mindig közel 6*/°-át teszi. Ha más államokban a kormányok eljárását a budgetjog tekintetében figyelembe vesszük, nem tudok megnevezni egyetlen egy államot sem, hol békés viszonyok közt, a hol tehát rendkívüli körülmények nem kényszerítették a kormányt ily eljárásra, hasonló tünetek előfordultak volna. Sőt még ha Austria példáját tekintjük is, melyet pedig senki sem fog közülünk a parlamentarismus mintájának tekinteni — hisz ott a kormány maga is azt mondja magáról, hogy nem parlamenti kormány; de az a kormány mégis az év íolyamán, midőn több szükségletek merülnek fel,' egész a minutiositásig 2—3 —10 ezer forintig menő szükségleteinek fedezésére póthitelekérí fordul a törvényhozáshoz és nem túlkiadások czímén számolja el ezen összegeket, hanem még mielőtt elköltettek volna, azokra fedezetet kér és csak oly kiadásokra nézve fordulnak elő ott túlköltekezések, melyek előreláthatok valóban nem voltak s a mely kiadásoknak elmulasztása vagy elhabisztása csakugyan a kormány felelősségébe ütközött volna. De nálunk a kormány ugy bánik el a budgettel, mintha neki átruházási joga volna az egész költségvetés keretén belül. Önkényüleg költekezik olyan czímekre, melyek a budgetben előfordulnak a megszavazottnál nagyobb mérvben s azon felül elkölt nagy összegeket előirányzat nélkül és még ezen is túl megy: rendszeresít bizonyos állásokat, melyeknek terhei állandóan megmaradnak az államra a nélkül, hogy azokra törvényhozási felhatalmazást ny r ert volna. Ha a túlkiadások jelentőségét és mérvét meg akarjuk ítélni, vegyük első sorban a rendes rovatokat. A rendes költségvetés keretén belülj tehát az államgasdálkodásnak nem azon részében, hol rendkívüli esetek tömegesen fordulnak elő és előreláthatatlan kiadások tömegesen jelentkeznek, a rendes rovatokban a kormány túlköltekezése 157» milliót tett ki az 1885-iki kezelési évben. Ezzel szemben állanak azon rovatok, melyeknél kevesebbet költött a kormány az előirányzottnál, a melyek összesen 3.200,000 forintot tesznek. Alig szükséges, t ház, hangsúlyoznom, hogy mivel a kormánynak a budget keretén belül átKÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. XVI. KÖTET. ruházási joga csak ott van, a hol a költségvetési törvény által ez világosan megadatott, azon kevesebb kiadások a túlkiadásokkal szemben compensatióul a budgetjog szemponjából a legkevésbbé sem szolgálhatnak. E kevesebb kiadások tényleg oly természetűek is, hogy megtakarításoknak nem nevezhetők, mert hol fordulnak azok elő ? Azoknak majdnem kilencz tizede 3.200,000 forintból 2.300,000 forint a pénzügyministeri tárcza kezelésébe esik. Ezen kevesebb kiadások, t. ház, többnyire átfutó természetűek, a melyek a budgetnek pénzügyi eredményét nem igen alterálják. Hogy ha, t. ház, a túlkiadásoknál és a kevesebb kiadásoknál az ezekre vonatkozó összegeket levonjuk, azt találjuk, hogy tisztán azon túlkiadások, a melyek sem nem átfutó természetűek, sem pedig ily értelmű mentséget meg nem engednek, 13'5 millióra rúgnak, mig ezzel szemben a hasonló természetű kevesebb kiadások csak 900,000 forintot tesznek. Ezek a számok, t. ház, erősen jellemzik a kormány önkényes eljárását és azt, hogy a budgetjog védelmére szigorúan és keményen kell a t. háznak felügyelnie. Hasonló tünetek mutatkoznak az átmeneti kiadások és a beruházásoknál is. Az átmeneti túlkiadások 628,000 frtot, a kevesebb kiadások pedig 606,000 forintot tesznek. Nem az összeg nagyságáért említem ezt fel, t. ház, hanem azért, mert jellemző arra, hogy mit nyomnak a kevesebb kiadások a túlkiadásokkal szemben. Miből eredt ezen 606,000 forint kevesebblet az átmeneti kiadásoknál ? Bármi által éretett is ez el: akkor, a mikor a mérleget veszszük és a zárszámadási bizottság és a számvevőszék számításai alapján constatáljuk, hogy a tényleges eredmény 6.700,000 forinttal volt rosszabb az előirányzatnál, ezen kevesebb kiadások compensationalis természetüekké tétettek és a pénztári kezelésnél számításba vétettek. És itt az tűnik ki, hogy ezen kevesebb kiadás az átmenetieknél például abból eredt, hogy a kiállításra előirányzott 700,000 forintnyi előlegből 487,000 forinttal kevesebb adatott ki. Ezen 487,000 forint a papiroson formailag mint megtakarítás szerepel, mig tényleg azon tűlkiadás elszámolásában foglal helyet, a melyet a napokban volt a t. ház kegyes a földinivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister urnak megszavazni. A beruházásoknál is hasonló dolgok fordulnak elő. Itt is, t. ház, a több kiadások olyanok, a melyek nem térülnek vissza, a kevesebb kiadások pedig onnan erednek, hogy bizonyos munkálatok, a melyeknek egészben teljesítése volt tervezve, csak részben teljesíttettek és igy a következő évben a megfelelő tételeknél nagyobb szükségletek merülnek fel. Igy volt ez 1885-ben, igy volt az előtt és igy lesz ezentúl is, ha a ház erélyes intézkedést nem tesz, mert azon határozat, melyet e tekintetben a ministertanács hozott és a mely a ház előtt 1 M
