Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-342

342. országos ülés márezins 17. 1887. 167 kiadások czímén 3.870,000 forintnyi tílkiadás merült fel, melynek túlnyomó része szükségképeni következménye volt azon több teljesítménynek, mely az 1885-ik évi országos kiállítás folytán berendezett síírübb vonatforgalom s ebből folyólag a nagyobb pályafentartási, forgalmi és vonatmozgósítási szükséglet által okoztatott. A belügyi tárczánál az operaház rendkívüli szükséglete s az államrendőrség szervezésével járó nagyobb költségek; a földművelésinél, az -országos kiállítás, a ménesgazdaságok és a lótenyésztés ezímén eszközölt nagyobb beruházások ; az igazságügyinél a hivatali helyiségek I nagyobbmérvű bérletei, épületek fentartása, a rabtartási és bűnvádi eljárásnak előre nem látott mértékben megszaporodott költségei és a börtön-építkezések okozták az összesen mintegy 3.000,000 forintra rúgó túlkiadásokat. A mérleg megrontásához járult még, mint jelezni bátor voltam, az állami vasművek üzemében szenvedett 540,000 forintnyi veszteség is. A vasműigazgatóságnak jelentésünkhez csatolt kimerítő előterjesztésében tüzetesen ismertetve vannak mindazon körülmények, melyeknek hatása alatt ezen veszteség előállott. Azért itt röviden csak annyit kívánok a jelzett eredményíigazolásául megemlíteni, hogy annak főindoka különösen a vasforgalomnak akkoriban Európaszerte rendkívüli lanyhaságában feküdt, minélfogva az aránylag drágán termelt vasproduetumokat a rohamosan csökkent árak mellett is alig és pedig jelentékeny veszteséggel lehetett értékesíteni. Ezen körülménynél fogva és mert a bizottság figyelembe veendőnek tartotta azt is, hogy azon határozat, melyet a t. ház az 1884. évi zárszámadási eredmények indokából hozott, az államháztartás 1885-iki kezelésének javítására már nem érvényesülhetett, mivel a túlkiadások már meg voltak téve a kormány által részletezett és felhozott indokok alapján; bátor vagyok at. háznak a bizottság nevében az 1885-iki előirányzattal szemben fölmerült eltérések jóváhagyását s a kormánynak a törvényszerű fölmentés megadását ajánlani. És most legyen szabad még, t. ház, néhány rövid szóval indokolnom azon határozati javaslatot, melyet a bizottság a nyugdíjak rovatán elszámolt úgynevezett kegyelmi tényeken alapuló kiadások tárgyában, a t. ház elé hozni szükségesnek látott* Mint a t. ház tagjai bölcsen tudni fogják, a zárszámadás keretében évről-évvé jeletékeny 20—35,000 frt között variáló összegek számoltatnak el, mint olyan kiadások, melyek bizonyos egyéneknek be nem számítható szolgálati évek beszámítása, bizonyos szolgálati idő hiányának elengedése s jogszertíleg tekintetbe nem vehetői körülmények figyelembe vétele alapján engedélyezett magasabb nyugdíjakra s a szabályoktól eltérő magasabb kegydíjakra fordíttatnak. Habár hasonló kiadás indokából t. ház, már egy izben, 1877-ben méltóztatott a t. ház határozatot hozni, melylyel a kormányt utasította, hogy ezen kegyelmi tényeken alapuló nyugdíjazásokat lehetőleg mellőzni törekedj'ék, miután azonban azon határozat még azon feltételhez köttetett, hogy a kormány igyekezzék egyúttal a nyugdíjazandók érdekeit méltányosabban és igazságosabban kielégíteni hivatott újabb nyugdíj szabályzatot a ház elé terjeszteni, addig mig ezen újabb nyugdíjtörvényjavaslat a ház elé nem terjesztetett, az időnkinti bizottságok kifogás tárgyává soha nem tették ezen kegyelmi tényeken alapuló nyugdíjazásokat, épugy nem tette azokat most sem kifogás tárgyává a bizottság s azokra épen úgy, mint a többi igazolt túlkiadásokra a felmentés megadását hozza javaslatba. Szükségét látta azonban a bizottság annak, hogy miután most már az 1885. évi XI. törvényczikkben oly nyagdíjtörvénynyel rendelkezünk, mely a nyugdíjazandók legméltányo^abb érdekeit is igazságosan kielégíteni hivatva van, a t. ház elé határozati javaslatot terjesszen, melynek értelmében, a kormányt utasíttatni kéri, hogy a szabályszerűeknél magasabb összegekben kegyelmi tények alapján engedélyezendő nyugdíjazásokat lehetőleg mellőzni törekedjék. Most pedig, midőn a t. házat ismételve kérném, hogy a bizottságnak a zárszámadási eltérések jóváhagyására vonatkozó és a kormánynak adandó törvényes felmentés iránti határozati javaslatait elfogadni méltóztassék, egyszersmind arra kérem a t. házat, legyen kegyes megengedni nekem, miszerint azon alkalomból, hogy a zárszámadási bizottság ezúttal körülbelül utoljára van azon helyzetben, hogy ezen országgyűlésen a t. háznak az államháztartás eredményeiről jelentést tehessen, röviden összegezve visszapillantást tehessek, illetőleg vázlatát nyújthassam az államháztartás azon eredményeinek, a melyek a jelen országgyűlés tartama alatt a t. ház elbírálásának tárgyát képezték. (HáUjuk! Halljuk!) Ezek, t. ház, vonatkoznak az 1883., 1884. és 1885. évek azon pénztári eredményeire, melyek a magyar korona országainak 1883 —1885. évi zárszámadásaiba foglalva, az állam saját nettojövedelmeiből, illetve költségeiből erednek, másodszor vonatkoznak azon hitelmüveleti, vagyoncserét képező és egyéb nem valódi nettobevételek és illetőleg kiadások pénztári eredményekre, melyek a magyar korona országaiban az 1883 —1885. évi kezelés folyamán érvényesíttettek. Nem akarom tételenkint felsorolni ezeket, nehogy a t. ház türelmét hosszasan fáraszszam azokkal, azért röviden csak a főösszegeket fogom fölhozni.