Képviselőházi napló, 1884. XVI. kötet • 1887. február 24–május 25.

Ülésnapok - 1884-336

$36. országos ülés míirezins 4. 1887. 103 hozástól és azok között, miket tényleg elköltött, ezekért a törvényhozáshoz fordult volna újabb hitelért. (Helyeslés a szélső hátoldalon.) Magára az ügyre való tekintettel én magam is készségesen megadnám a hiány fedezésére szükséges összeget. Én, t. ház, mint a pénzügyi bizottság tagja, igyekeztem magamat azon helyzetbe juttatni, hogy ezen hiányra szükséges fedezetetj|megszavazhassam, azért a következő indítványt tettem a pénzügyi bizottságban, tudniillik arra kértem a t. kormányt, egyezzék bele, hogy küldessék ki a pénzügyi bizottság kebeléből egy albizottság, mely megvizsgálván a kiállítási rendezési számlát jelentést tett volna a pénzügyi bizottságnak arra nézve, vájjon az általam érintett nézpontok a kiadások körül szem előtt tartattak-e; vájjon azon nagy összeg, a mi elköltetett, valóban elkerülhetetlenül szükséges volt-e ; vájjon nem fordulnak-e elő meggondolatlan kiadások, melyekről —ezt tagadni nem lehet — a közönség nagyon hangosan beszélt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. ház,nem tartom magamat feljogosítottnak arra, hogy a kormány eljárásáról ítéletet mondjak akkor, mikor nekem alkalom nem nyújtatott a tényekkel megismerkedni, mikor nekem nem volt alkalmam ítéletet formálni arra nézve, vájjon azon vádak, melyek a kormány ellen itt-ott felhozattak, alapos:?k-e, vagy sem? De ép oly kevéssé érzem magamat feljogosítottnak arra, hogy a kormánynak megszavazzam a hiány fedezetét akkor, mikor annak valóban szükséges voltáról nem tudtam meggyőződni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha tehát a pénzügyi bizottság nekünk módot és alkalmat nyújtott volna meggyőződni arról — nem hogy ott rendellenességek fordultak volna elő, a mit én egyáltalában föltételezni nem akarok, mert azt hiszem, minden rendben volt, akkor én ma egészen más helyzetben lennék s nemcsak jelen felszólalásom lett volna felesleges, hanem magam is hozzájárulhattam volna a törvényjavaslat elfogadásához. Mikor azonban a minister ur ezen határozott kivánságunknak eleget nem tett, hanem parlamentaris szempontból nem helyeselhetőleg a kiállítás ügyétől eltekintve, bizalmi térre vitte a dolgot, azok, a kik a kormány eljárásában föltétlenül és vakon bíznak, abból a mi itt előttünk fekszik, talán elegendő anyagot meríthetnek arra, hogy a kért fedezetet megszavazzák; mi azonban, a kik nem bizunk vakon a kormányban, a kik arról, a mire szavazatunkat adjuk, meg is akarunk győződni, kik tudni kívánjuk, hogy a kormány ezen fedezet megadását megérdemli-e, más formán nem járhatunk el, mint a hogy eljárunk, főleg midőn maga a pénzügyi bizottság jelentése is beismeri, hogy e tekintetben nem történt semmi, mert a bizottság maga mondja, hogy „nem tekintette feladatának, hogy a részletekre kitérjeszkedőleg foglalkozzék a kormány javaslata indokolásában foglalt minden egyes számtétellel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. ház, elismerem azt, hogy ha mi a fedezetet megszavazzuk is, azért az állam számvevőszék részéről a szükséges vizsgálat meg fog ejtetni, valamint a zárszámadási bizottság is meg fogja bírálni a kiadott összegeket és eljárásáról annak idején jelentéit fog tenni a t. háznak. De vájjon mit ér az, ha már egyszer a fedezetet megadtuk, hogy esetleg egy év múlva a zárszámadási bizottság jelentéséből értesülni fogunk, hogy a kiadott összegek szükségére nézve eltérések merültek föl, vagy ha azok nem merültek is fel, ha a zárszámadási bizottság a felmentés megadását indítványozni fogja. Most, a mikor arról van szó, hogy a hitelekre, a történt túlkiadásokra megadják a fedezeteket, most van az ideje annak, hogy meggyőződjünk arról, vájjon a kormány költekezése helyes alapon áll-e, kifogástalan volt-e és ezen kifogástalan kezelésre nézve megadjuk a kellő fedezetet. Mindezek alapján én az előttünk fekvő törvényjavaslatot nem fogadom el, hanem kérem a t. házat, méltóztassék a magam és saját elvtársaim nevében benyújtott határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök; Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Határozati javaslat. Mondja ki a t. képviselőház, hogy mivel a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister által 418. szám alatt benyújtott törvényjavaslatban az országos kiállítás pénzhiányának fedezésére kért hitelekre nézve sem a minister indokolásából, sem a pénzügyi bizottságnak arra vonatkozó jelentéséből kellő felvilágosítást és megnyugvást nem nyert s így vájjon a felsorolt hitelrúllépések valóban és kivétel nélkül a fen forgott körülmények közt elkerülhetlenek voltak-e s vájjon nem költettek-e el kellő megfontolás nélkül oly nagyobb összegek, melyek a kiállítás teljes erkölcsi- és anyagi sikerének biztosítása mellett is megtakaríthatók lettek volna; az érintett törvényjavaslatot a jelzett irányban eszközlendő tüzetes megvizsgálás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak újból kiadja. Benyújtja Enyedi Lukács, Justh Gyula, Szederkényi Nándor, Helfy Ignácz, Irányi Dániel, Orbán Balázs, Miklós György, Petrich Ferencz, Isáak Dezső, Lipthay Fái, Törs Kálmán, Matkovics Tivadar. Gróf Széchenyi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy az előttem szólott képviselő urnak csupán egy pár állítására tegyem